Tavaly szeptember 29. és december 31. között 94 337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsön fix árfolyamú végtörlesztése történt meg a pénzügyi szektorban a kereskedelmi bankoknál, szövetkezeti hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) beküldött piaci adatok alapján.

A bankok vesztesége 174 milliárd forint

A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468,0 milliárd forintot kellett kifizetni. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A ténylegesen végtörlesztett fogyasztókkal párhuzamosan év végéig jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentő ügyfelek aránya is: ezek szerződéseinek száma és ingatlancélú hiteleik volumene mintegy kétszerese a már végtörlesztettekének. Ez jelentős bizonytalansági tényező a hitelező szektornak az elkövetkező időszakban - áll a felügyelet közleményében.

A már kifizetett fix árfolyamú végtörlesztések 97 százaléka svájci frank alapú ingatlancélú hitelhez kötődött, az euró és a japán jen alapú kölcsönök száma 1, illetve 2 ezerre rúgott. A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos összege 5 millió forint volt, s a legtöbb hitelt a kereskedelmi bankoknak végtörlesztették az ügyfelek. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél egyaránt a teljes hitelállomány valamivel több, mint egytizedét fizették vissza. A pénzügyi vállalkozásoknál 8,5 millió forint volt a végtörlesztett ingatlancélú hitelek átlagos nagysága, de csak az állomány 5 százalékánál történt visszafizetés.

Nyolcvan százalék saját zsebből törleszt

2011 folyamán a fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16 865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak e célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. Ezen belül a takarékszövetkezetek által nyújtott forinthitelek száma 4 864 darab, teljes összege pedig 25,1 milliárd forint volt.

Az összes folyósított hitelkiváltó forinthitel közül 43 milliárd forintot a pénzügyi szervezetek saját korábbi adósaiknak, 45,5 milliárd forintot viszont más pénzügyi szervezet adósainak nyújtottak. Miközben a hitelkiváltó forinthitelek átlagos összege 5,3 millió forint volt, ehhez képest különösen magas, 18,6 millió forint volt a pénzügyi vállalkozások által e célra nyújtott hitelek átlagos mértéke.

Üzletet is hoz a végtörlesztés

December 30-án lejárt az a határidő, ameddig közölni lehetett a bankokkal a fix árfolyamon történő végtörlesztés szándékát, ugyanígy jogvesztő hatályú a január 30-a, ameddig igazolniuk kell a végtörlesztésre rendelkezésére álló összeget az adósoknak - mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője az m1 Ma reggel című műsorában. A devizahitelesnek pedig a végtörlesztési szándék bejelentését követően 60 nap áll rendelkezésére a tényleges törlesztésre. Binder  példaként elmondta, ha valaki december 30-án jelezte törlesztési szándékát, annak legkésőbb február végén valóban törlesztenie kell.

A szóvivő szerint a fedezet igazolásának két módja van, a legegyszerűbb az, ha az adós bankszámláján van a pénz. A másik esetben, ha a devizaadós forintkölcsönből akar törleszteni, a hitelt nyújtó banknak kell egyértelműen és visszavonhatatlanul ígérvényt adnia arra, hogy hitelt fog nyújtani az adósnak.

Binder István az adósokat arra kérte, hogy a hitelkérelmek benyújtását ne hagyják az utolsó pillanatra, mivel a bankoktól nem lehet elvárni, hogy órák alatt döntsenek a kölcsönökről. Ugyanakkor úgy vélte, a bankok nem fogják húzni az időt, s a megfelelő kondíciókkal rendelkező ügyfeleknek megadják a hitelt.

Az árfolyamrögzítés iránt eddig csekény az érdeklődés

Az árfolyamrögzítés lehetőségéről elmondta, az eddigi feltételekkel nem volt túl sikeres, s összesen mintegy kétezer ügyfél élt ezzel. Hozzátette, várhatóan április-májustól már minden jogszabály meg lesz ahhoz, hogy új feltételekkel vehessék igénybe az adósok ezt a lehetőséget, s akkor várhatón nagyobb számban élnek majd vele. A változást alapvetően azt jelenti, hogy a gyűjtőszámlára kerülő összeg kamatköltségeit átvállalja az állam és a bankszektor.

Binder István elmondta, a Bankszövetség optimista becslése szerint a megmaradó ügyfélkör fele élhet majd a rögzítéssel, ami több százezer ügyfél lehet.