Az Oroszországgal folytatott hatékony együttműködés nyomán Magyarország energiaellátása az elkövetkező esztendőkre is biztosított - nyilatkozta Szijjártó Péter. Az érvényben lévő hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási megállapodás 2021-ig szól.
A tárcavezető Szentpéterváron a többi között Szergej Lavrov külügy- és Gyenyisz Manturov ipari miniszterrel, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, valamint Kirill Komarovval, a Roszatom vezérigazgató-helyettesével tárgyalt.
Folyamatosan zajlik egy új, Magyarországot délről ellátó gázbetáplálási pontnak az előkészítése. Korábban Bulgáriával és Szerbiával aláírt megállapodás értelmében 2019 végére déli útvonalon újabb gázmennyiség érkezik Magyarországra, a bolgár és a szerb gázvezeték-rendszer belső modernizációjából fakadóan - mondta a miniszter.
Magyarország versenyképességét és az alacsony rezsiköltségeket hosszútávon garantáló paksi atomerőmű-bővítés a menetrendnek megfelelően halad. Az építkezéshez szükséges valamennyi környezetvédelmi engedély hatályba lépett és jogerős. Immáron minden uniós akadály elhárult - közölte Szijjártó. A Roszatom számára az építési területet február végén átadtuk, és már a finanszírozási szerződés végrehajtása is megkezdődött. (A kormány váratlanul megszüntette a megújuló energia kötelező átvételét - ezt a cikket olvasta?)
A Roszatom pénteken közölte, hogy 2020-ban kezdődik meg a két új paksi energiablokk építése, amelyeket 2026-ban, illetve 2027-ben csatlakoztatnak az energiahálózathoz. Szijjártó Péter megerősítette, hogy ez egybevág a megvalósítási menetrenddel.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnöknek a szentpétervári fórum alkalmából folytatott megbeszélése alapján megállapodás született a két ország stratégiai együttműködéséről a nukleáris iparban.
A miniszter jó hírnek nevezte a magyar vállalatok számára, hogy az orosz-magyar kétoldalú kereskedelmi forgalom a tavalyi éves 30 százalékos növekedését követően már az idei év első két hónapjában is több mint 11 százalékkal bővült, és február végén kis híján elérte az 1 milliárd eurót. "Ez azt mutatja, hogy az európai uniós szankciók és az orosz viszontintézkedések okozta jelentős kereskedelmi forgalom-visszaesést követően megindult a növekedés, újabb magyar vállalatok jutnak exportlehetőségekhez. Most a gyógyszeripar és a gabonatermékek exportja húzza a kivitel növekedését" - véli Szijjártó Péter.
A kép illusztráció, forrás: Shutterstock.