A SOTE, az ELTE és az EMMI kutatói, köztük a volt egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós egy új tanulmányban azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak a kormány dohányzás elleni küzdelmének.

Magyarországon a teljes lakosság 38 százaléka cigizett 2009-ben, 2010-ben pedig húszezer ember halt meg dohányzás miatt, ez az összes halálozás 17 százalékát tette ki - olvasható a portálon.

A tanulmány szerint a magyarok dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadások 2010-ben meghaladták a 441 milliárd forintot. Ezzel szemben a dohányzásnak tulajdonítható állami bevétel mindössze a 360 milliárd forint volt.

A kormány 2012-ben tiltotta meg a dohányzást a szórakozóhelyeken, kocsmákban és egyéb nyilvános helyeken. A tanulmány ezt nevezi a dohányellenes küzdelem első lépésének, ezt követte a többi intézkedés: trafikrendszer bevezetése, a leszokásra motiváló médiakampányok és a leszokást támogató intézményrendszer bővítése.

Sokat ér a sarc

Az adóemelés a dohányfogyasztás visszaszorításának egyik leghatékonyabb közgazdasági eszköze. Magyarországon 2010 és 2015 között 5 alkalommal, korábban sosem látott mértékben emelkedett a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adójának mértéke - állítja a tanulmány.

A cigaretta minimumadója 18 080 forintról 24 920 forintra növekedett 1000 szálanként, a fogyasztási dohány adója 7 860 forintról 12 460 forintra kilogrammonként. Ez azóta még tovább nőtt, 29 200 és 17 300 forintra. A cigaretta esetében ez 61 százalékos, a fogyasztási dohány esetében 120 százalékos emelkedést jelent.

Kifogott a kormányon a sodort cigi

Onnan nézve, hogy az elmúlt években mekkora mennyiség fogyott a dohányból, akkor az látszik, hogy 2012-ig egyre több dohányt adtak el Magyarországon, a csúcs 19 milliárd szál volt. Aztán elkezdett ugyan csökkenni az eladott mennyiség - 2014-ben például már csak 14,9 milliárd szál fogyott az országban - utána azonban újra növekedésnek indult.

Ennek az oka pedig láthatóan az, hogy egyre népszerűbb a sodort cigi, azaz a fogyasztási dohány: 2016-ban már a dohánypiac 49 százalékát ez tette ki, pedig négy évvel azelőtt még ennek a szintnek a közelében sem volt.

Az ok egyszerű, hiába növelte a kormány a fogyasztási dohány adóját brutális mértékben, az még így jóval a cigaretta adószintje alatt maradt. Jóval olcsóbbá vált tekerni a cigit, mint készen vásárolni.

A kormány 2016-tól 2017 végéig 29 százalékkal növeli a dohánytermékek jövedéki adóját. Ez egy uniós előírás alapján kötelező, a fogyasztási dohány adóját azonban a kötelezőnél is nagyobb mértékben növelték. A szomszédos országokban olcsóbban lehet dohányhoz jutni, és félő, hogy a további adóemeléssel felpörögne a feketepiac.