Csontos István levelében úgy fogalmazott, elsődleges célkitűzéseinek egyike azon szerződések felülvizsgálata, amelyeket az FKF-re nézve kedvezőtlen feltételekkel kötöttek. Ennek keretében vonta meg az évi 30 millió forintos FKF-es szakszervezeti támogatást, amely összeg felhasználásáról a mai napig nem kapott részletes elszámolást.

A másik, a szakszervezet "jogsértő működését" felszámoló döntését pénteken hozta meg: megszüntette a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakszervezeti titkár és a három szakszervezeti koordinátor munkaszerződését. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalók bért, cafeteriát és egyéb juttatásokat kaptak az FKF-től, miközben nem végeztek munkát a társaságnak. A cég csak az alapbérükre megközelítőleg 30 millió forintot fordított évente.

A vezérigazgató közleménye szerint az érintettek bérét nem a tényleges foglalkoztató, a szakszervezet, hanem az FKF fizette. Ügyvédi iroda bevonásával megvizsgálták a szerződéseiket, és munkajogi szakvélemény megállapította, hogy azok ellentétben állnak a munka törvénykönyvében (Mt.) foglaltakkal.

Az FKF állandó jelleggel, tartósan, ellenérték nélkül átengedte az érintettek munkaerejét a szakszervezetnek, amivel "ingyenes támogatást biztosított" - emelte ki, megjegyezve: a támogatás azt a jogelvet is sérti, amely szerint a szakszervezetnek függetlennek kell lennie a munkáltatótól.

Az Mt. értelmében a munkáltató köteles haladéktalanul megszüntetni az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt, ennek pénteken eleget tett - írta Csontos, hozzáfűzve: a törvénytelen állapot felszámolásából eredő megtakarítást "a legalacsonyabb alapbérrel rendelkező kollégák bérrendezésére fogjuk fordítani".

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a munkáltató továbbra is támogatja a szakszervezet működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlását, de csak a törvényi előírások betartásával. A szakszervezet továbbra is végezheti tevékenységét, szombattól azonban már csupán a saját költségkeretének terhére.

A szakszervezeti megállapodásokat még a szakszervezet sztrájkkövetelése előtt vizsgálni kezdték, de csak mostanra értek a folyamat végére - jegyezte meg Csontos.

Brutális támadás

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleményében azt írta, "a bértárgyalások kellős közepén azonnali hatállyal kirúgtak négy szakszervezeti tisztségviselőt" az FKF-től; a cégnél működő, sztrájkkészültségben álló HVDSZ 2000 vezetőjét és három munkatársát. A cég "a szakszervezeti irodát és a számítógépeket is azonnal blokkolta", amire a szakszervezet rendőrségi beavatkozást kért, mert úgy véli, az eljárás ellenkezik az adatvédelmi törvénnyel. A rendőrség a helyszínen vizsgálta a társaság beavatkozásának a jogszerűségét - írta a MASZSZ.

A BRFK este közölte: kora délután érkezett hozzájuk telefonos bejelentés, amelyben a segítségüket kérték. A rendőrök kimentek a megjelölt címre, a VIII. kerületi Alföldi utcába. Adatgyűjtést végeztek, majd "megadták a szükséges jogi felvilágosítást" a bejelentőnek, további rendőri intézkedésre azonban nem került sor - közölte a BRFK.

A szövetség később közölte: a szakszervezetek elleni brutális támadásnak tartja a MASZSZ, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit (FKF) Zrt. megszüntette négy szakszervezeti vezető munkaviszonyát a bértárgyalások közepette. Barátságtalan lépés és brutális támadás a négy szakszervezeti tisztségviselő felfüggesztése - mondta Kordás László, a szövetség elnöke pénteken sajtótájékoztatón. Az ügyben Tarlós István főpolgármesterhez fordultak, aki keddre ígért választ.

Béremelésre lenne szükség

A MASZSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több a szakszervezeti vezetők elleni fellépés Magyarországon, és feszült a hangulat a munkavállalók körében. A MASZSZ továbbra is a problémák tárgyalásos rendezésének híve - tette hozzá. A szakszervezeti vezető szerint a közszférában is olyan kétszámjegyű béremelésre lenne szükség, mint a versenyszférában, ennek hiányában felgyorsulhat az elvándorlás a közszférából.

Király András, az FKF-nél működő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) 2000 elnöke elmondta: jelentős béremelést tartanak szükségesnek a fővárosi cégnél, erről folytak a bértárgyalások tavaly év vége óta, amelyek következő fordulója előtt mondtak fel neki és három társának indoklás nélkül.

Egyben azonnal megvonták engedélyüket a szakszervezeti irodába való bejutásra. Ezt kifogásolva a rendőrséghez fordultak. A munkáltató azt közölte velük, hogy hétfőn mehetnek majd be az irodába, és lementhetik majd adataikat a számítógépekről, amelyek a munkáltató tulajdonát képezik - mondta a szakszervezeti vezető.

Szólt arról is, hogy az álláspontjuk melletti nyomásgyakorlás érdekében sztrájkbizottságot hoztak létre, és bírósághoz fordultak, az elégséges szolgáltatás megállapítása érdekében. A bíróság döntése szerint akkor határoznak majd a beadványról, ha a szakszervezet közli, mikor és mennyi időre tervezi a sztrájkot. A szakszervezet a dolgozókkal a hétvégén dönt arról, milyen jogi lépéseket tesznek válaszul a vezetők elbocsátására - tette hozzá. Mint mondta, nem sztrájkolni, hanem megállapodni szeretnének a munkáltatóval.