Még mindig nem fordítanak a magyar munkavállalók elég időt a feltöltődésre - derült ki a Profession.hu reprezentatív, ezer fős online kutatásából. A felmérésben résztvevők csaknem fele (48 százalék) kevésnek tartja a kivehető napjai számát, ami kedvezőtlen változást jelent a 2014-es 40 százalék után. Ehhez képest feltűnő, hogy a munkavállalók csaknem negyede (23 százalék) nem tudja kivenni az összes szabadnapját egy évben - igaz, 2014-ben ezzel még csaknem harmaduk (31 százalék) volt így - adta hírül a portál.
A válaszadók negyede (24 százalék) teljes mértékben, mintegy fele (53 százalék) döntően, egyötöde pedig kisebb részben, de meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát. Összesen négy százalék az, akinek viszont semmilyen beleszólása nincs ebbe a kérdésbe.
Mit engednek meg a főnökök?
Némi mérséklődés látszik abban, hogy egyeseknek főnökeik nem engedik meg kivenni azokat a napokat, amelyeket maguk választottak. Erről a problémáról a válaszadók 49 százaléka számolt be az idei kutatásban, ezzel szemben 2014-ben ez még 53 százalékot tett ki. Minden ötödik alkalmazott (21 százalék) került már olyan kellemetlen helyzetbe, hogy felettese ugyan engedélyezte a szabadságot a kívánt napokra, ám ezt végül visszavonta. Akik az ilyen vezetői döntésnek áldozatául estek, azokat aligha vigasztalja, hogy ez a mutató öt éve még csaknem 30 százalék volt.
Érdemi előrelépés történt a munka miatt kényszerű szabadság-megszakításoknál. A felmérés szerint a válaszadók 33 százaléka panaszkodott arra, hogy volt már ilyenben része, igaz, az előző felmérésben ez még 41 százalék volt.
Szabadság csak papíron?
A bennragadt szabadnapok száma kevesebb lett, ám a kutatásban résztvevők 17 százaléka a szabadnapjaik több mint 60 százalékát nem tudta felhasználni. Az ilyen esetek magyarázata jellemzően hasonló maradt az elmúlt öt évben: az egyik az elvégzendő munka mennyisége, a másik a helyettesítésük megoldatlansága.
A kutatás egyik érzékeny kérdése, hogy mennyien vannak azok, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is. Ezúttal a munkavállalók 41 százaléka azt jelezte, hogy már előfordult vele ilyen, ami számottevő fejlődés, hiszen öt évvel ezelőtti adatokhoz képest ez 12 százalékpontos csökkenés.