A bérköltségek növekedése még a folyamatosan bővülő eladási forgalomban is komoly pluszkiadást jelent a tőkeerős nagy láncoknak is, a többlet várhatóan továbbgyűrűzik a fogyasztói árakba; elsősorban nem a napi fogyasztású friss termékek, hanem a tartós vagy kényelmi árucikkek esetén - írja a lap iparági szereplőkre hivatkozva.
Előfordulhatnak áremelések a bérverseny következtében, ennek mértékét azonban egyelőre lehetetlen megjósolni - nyilatkozta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Vámos György szerint az egész nemzetgazdaságra inflációs hatással bírnak a kötelező és az azon túl megvalósuló bérfejlesztések, amelyek megjelenhetnek a bolti árakban. Azonban nem csupán a fizetések emelkedése miatt háríthatják tovább a vásárlókra a pluszkiadásokat, mivel a kereskedőknek ugyancsak jelentős tételt jelent, hogy a fizetések mellett a beszerzési árak is emelkednek. Van költségnövelő hatása a béremeléseknek, azonban a drágulás pontos oka általában nehezen kimutatható.
Szerinte a túlzott áremelés rosszul is elsülhet, ugyanis a vásárlók többsége még mindig árérzékeny, vagyis - mivel a kínálat bőséges - a másutt található olcsóbb lehetőségek miatt a forgalom visszaesésével is járhat a költségek továbbhárítása.
Az áruházláncok közötti verseny az egész piacra hatással van, a kisebb kereskedőkre is. A Coop-jelenség nem általános, inkább egyedi eset, nincs szó ekkora válságról a kkv-k körében - mondta annak kapcsán, hogy a sajtóban megjelent, néhány tucat vidéki Coop-bolt hétfőnként zárva tart.
Az OKSZ ugyanakkor támogatja azt a javaslatot, hogy adókedvezmény formájában kapjanak könnyítéseket a kistelepüléseken lévő mikro- és kisvállalkozások. A lépésnek lakosságmegtartó ereje is lehet - olvasható a Magyar Időkben.