A kft-knél a tagsági jogosultságokat és kötelezettségeket, illetve a vagyoni hozzájárulás mértékét az üzletrész hivatott kifejezni - mondta Napi Gazdaság érdeklődésére Burján Zsuzsanna, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. társasági szakjogásza. A kft-knál minden tagnak csak egy üzletrésze lehet, azonban előfordulhat az is - például öröklés, vagy házasság révén -, hogy egy üzletrész több személy közös tulajdonába kerül. A fenti példából látszik, hogy az üzletrész nemcsak átruházható, hanem akár örökölhető is, azonban ezek csak korlátozott formában történhetnek meg.

Ugyanis, ha az érintett az üzletrészét nem más tagra, hanem a kft-n kívül álló személyre kívánja átruházni, akkor nemcsak a teljes vagyoni hozzájárulását kell teljesítenie, de arra is figyelnie kell, hogy a tagoknak elővásárlási joguk is van - hívta fel a figyelmet Burján. Amennyiben pedig az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok sérülnek, akkor az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés hatálytalan, melynek megállapítására (egy éves jogvesztő határidőn belül) pert kell indítaniuk az érintett tagoknak. Fontos tudnivaló az is, hogy az elővásárlási jogon felül lehetőség van arra is, hogy a társasági szerződésben a társaság belegyezéséhez kössék az üzletrész átruházását, melynek kérdésében a taggyűlés dönt.

Hogyan örökölhetünk?

Az öröklés a természetes tagok esetében jöhet szóba. Ha a tag elhalálozik, úgy természetesen a társaságnak tovább már nem maradhat tagja, és az üzletrész az elhalálozott tag hagyatékának részét fogja képezni, az öröklés pedig végrendeleti, vagy törvényes öröklési rend alapján történhet (pl: végrendelet hiányában szülőről gyermekre). Az örökös - a hatályos öröklési szabályok alapján - jogutódja lesz az elhunytnak, azaz az üzletrész alapján ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint az örökhagyót. Maga az üzletrész tulajdonának megszerzése a halál időpontjában következik be, azonban a kft-vel szemben csak akkor válik hatályossá, ha azt az örökös be is jelenti és bizonyítja. A bejelentéshez szükséges bizonyítékként szolgál a halotti anyakönyvi kivonat, és jogerős hagyaték átadó végzés - magyarázta Burján.

Előfordulhat természetesen az is, hogy nem minden megy ilyen simán és az örökös úgymond "nem kívánatos személy" a gazdasági társaságban. Ennek sokféle oka lehet Burján szerint, aki hozzátette, hogy az viszont biztos, hogy a tagsági jogviszony együttműködést igényel a tagok között, és bizalmat is feltételez. A törvény, többek között ebből az okból kifolyólag is lehetőséget biztosít a kft-k számára, hogy a társasági szerződésben kizárják annak lehetőségét, hogy az üzletrész örökölhető legyen. Ha az öröklést a társasági szerződésben kizárják, akkor a cégnek, ebben a dokumentumban az érintett üzletrész megváltásáról is rendelkeznie kell. Ebben az esetben pedig vagy maga a társaság, vagy más tag lesz az üzletrész tulajdonosa. A fentiekből az is következik, hogy az üzletrész ellenértékét meg kell fizetni az örökös számára - hívta fel a figyelmet a társasági szakjogász.