Eddig mintegy 12 olyan járműipari munkáltató jelezte, hogy szeretné újratárgyalni a béreket, amelynél már megszületett a 2022-re vonatkozó bérmegállapodás. Egyes esetekben a kollégáink megkeresésére reagált pozitívan a cégvezetés, de több esetben a munkáltató keresett meg bennünket, hogy ismét egyeztetne a bérekről. Ez nagy változás a korábbi évekhez képest, hiszen a munkáltatók felvállalják a munkaerő-gondjaikat, kimondják, hogy létszámhiány van és a béreik nincsenek versenyképes szinten - magyarázta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. 

Ilyen kezdeményezések jellemzően azoknál a vállalkozásoknál voltak eddig, amelyeknél már elég korán, tavaly év végén, vagy idén év elején megtörtént a bérmegállapodás. De olyan is akad, aki már előretekint: szakszervezet az egyik cégnél húsvét előtti héten írt alá bérmegállapodást, ennek során az igazgatóval megegyeztek, hogy szeptemberben biztosan leülnek folytatni.

Kapcsolódó

Elvileg az egy-egy adott évre szóló bérmegállapodás a munkavállalói oldalt is megköti, innentől fogva annak nincs joga arra, hogy bármit kikényszerítsenek, vagy sztrájkoljon. Most azonban maguk munkáltatók is érzik, hogy az infláció miatt rendkívüli körülmények álltak elő, és lépni kell - figyelmeztetett a szakszervezeti képviselő.

Az újabb bértárgyalási fordulók várhatóan május második felétől kezdődnek meg, így az alelnök az érintett vállalatokat nem kívánta megnevezni. Annyit azonban elárult, hogy ismert multinacionális gyártók és beszállítók is vannak közöttük, amelyek nem egy esetben 200-400 főnyi létszámemelést terveznek év végéig. Konkrétumokról ez idáig egy helyen esett szó: az egyik vidéki beszállító 150-250 forintos órabér-emelésben gondolkodik, hogy ezzel kiegyenlítse a szomszédos üzemmel szembeni bérkülönbségeket. 

Mindenhol létszámigény látszik, van ahol "horror" a fluktuáció

Jelenleg a legnagyobb nyomást az autóiparban a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége és "minősége" jelenti. Komoly kihívás a vállalatok számára, hogy megfelelő képességű, képzettségű és munkakultúrájú, egészséges embereket találjanak a gyártósorokra. A munkáltatók például gyakran panaszkodnak arról, hogy nem tudják beállítani a termelésbe a munkára jelentkezőket, mert az egészségi állapotuk ezt nem teszi lehetővé. Például cukorbeteg embereket nem igen lehet éjszakai műszakban, vagy több műszakos rendben alkalmazni - értékelt László Zoltán.

A munkaadók kifejezetten gazdasági kényszerből emelnék újra a béreket. Az ország több pontján, sok cégnél jelezték, hogy a munkavállalói létszám nem elegendő ahhoz, hogy a pillanatnyilag felmerülő megrendeléseket ki tudják kielégíteni, hogy határidőre jó minőségben tudjanak gyártani. Ráadásul a koronavírus-járvány egy viszonylag markáns változást hozott a téren, hogy dolgozók sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, a fluktuáció jól láthatóan nőtt. (Mindezt alátámasztja egy friss kutatás is, mely szerint a magyar munkahelyeken 2021-ben 32 százalékra nőtt az átlagos fluktuáció, amely magasabb, mint a 2019-ben mért szint.) A munkaerő bevonzása, megtartása tehát kardinális kérdés - tette hozzá. 

Például egy több mint 1500 főt foglalkoztató Komárom-Esztergom megyei autóalkatrész-beszállítónál áprilisban azt tapasztalták, hogy a munkavállalói létszám 3-4 hónap alatt gyakorlatilag teljesen kicserélődött, vagyis a betoborzott emberek 100 százalékban lemorzsolódtak.  Ez rengeteg kidobott pénzt jelent a munkáltató számára.

Manapság gyakran a munkavállalók sem rejtik véka alá, hogy új állást keresnek, hiába sikerült a cégnél egy jó megállapodás után akár 12-15 százalékos béremelést végrehajtani. Ez óriási nyomást okoz, amely a jelek szerint még több cég vezetését kényszerítheti arra, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön - becsülte a szakszervezeti vezető.

Hiába a válság, a magyar járműipar tovább dübörög 

Lapunk márciusban megírta, hogy az ukrajnai háború fennakadást okozott több hazai járműipari cégnél, hiszen a kelet-európai ország az európai gyártók fontos alkatrész-beszállítója. Ennek megfelelően jelenleg sem nő a hazánkban legyártott autók-, és autóalkatrészek száma, de a cégek igyekeznek folyamatosan termelni. László Zoltán szerint úgy tűnik, hogy az iparágnak a várakozásoknál jobban sikerült "kimozogni" a hiányjelenségeket. 

Így például a termékportfólióból azokat a termékeket választják ki és helyezik a termelésbe, amelyeken nagyobb a profit. Ilyen módon kevesebb autót gyártanak, mint korábban, de a legyártott állomány jellemzően drágább. Másfelől viszont nagy részben sikerült észak-afrikai és közép-amerikai beszállítókkal kiváltaniuk a háború miatt kieső ukrajnai partnereket. A gyártók - kockázatot vállalva - olyan piacokra is elmerészkednek, amelyek korábban az ár, vagy a minőség miatt nem voltak népszerűek a beszerzéseknél. Mi több vannak olyan vállalatok, amelyekhez Ukrajnából telepítettek át munkafolyamatokat, így további fejlesztésekre készülnek. 

A másik fontos jelenség, hogy a járvány és az ellátási láncok szétzilálódásának következményeként a csúcsgyártók feladták a just-in time termelési rendszerhez való szigorú ragaszkodást. Ebben a rendszerben csak minimális raktárkészletet tartottak fent, s gyakorlatilag csak annyi alapanyagot, alkatrészt rendeltek be, amennyi néhány órán belül a termelésbe kerülhetett.

Napjainkban viszont elkezdtek raktárra dolgozni a cégek, így az alkatrészgyártóktól, immár nem csak annyi mennyiséget rendelnek meg, amennyi "mindjárt" bekerül a járművekbe, hanem a raktárkészleteket is feltöltik. Ezzel az alattuk lévő beszállítók pluszmegrendeléseket kapnak és megsokszorozódik a legyártandó alkatrészek száma.

Nem tudni, hogy mi lesz azután, hogy a készletek felduzzadnak - meglehet, hogy újabb termelésvisszaesés jöhet a gyártási lánc alsóbb szintjein - de most a készletek bővítése zajlik. Ezek miatt a termelés folyamatos és zökkenőmentes - vázolta az alelnök. Ennek következtében sokan terveznek létszámemelést, amellett, hogy a meglévő dolgozói állományt semmiképp nem akarják elveszíteni.

Sűrű hónapokra számítanak

A Vasas Szakszervezetnél úgy kalkulálnak, hogy a rendkívüli bértárgyalások egész nyáron zajlani fognak. Júliusban és szeptemberben újabb tárgyalási fordulók kezdődhetnek, hiszen újfent sok minden kiderülhet a gazdasági helyzetről. A vállalatok erőteljes HR-eszközként tekintenek a béremelésekre, s a korábbinál jobban igyekeznek hirdetni magukat, építeni munkáltatói márkájukat. Eközben a dolgozók is mind inkább érzékelik, hogy van mozgásterük a munkahelyváltást illetően. 

A biztonságos, stabil munkahely iránti elvárások leértékelődtek a koronavírus-járvány óta. Újabb jelenség, hogy a rugalmas munkavégzés az egészséges, családbarát munkakörnyezet nagyon fontos szempont lett az alacsonyabb képzettségűeknél, a gyártósoron dolgozó betanított munkavállalóknál is. Ez megfontolandó szempont lehet a bértárgyalások során is - hívta fel a figyelmet László Zoltán.