Alapesetben a koncesszió jogosultjához kerülnek át a tervezéssel és a kivitelezéssel, valamint a majdani üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok, felelősség és kockázat, amelyeket a hasznosításból eredő bevétel ellentételez - mondta Lukács Tibor a Forbes magazin magyar oldalának.

Jelen esetben ez a bevétel az útdíjakat jelenti, amelyek a fejlesztések és az üzemeltetés vagy fenntartás elsődleges forrásait képezik. Ehhez hozzájönnek a – főként európai uniós – támogatások, legalábbis eddig lehetett ezekkel is számolni. A 2020-al záruló uniós fejlesztési ciklust követően azonban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozóan limitált lesz az elérhető támogatások mértéke, a hangsúlyok más területekre tevődnek át, így az állami finanszírozás kiegészítésére egyéb forrásokat kell találni.

Kapcsolódó

A közbeszerzési dokumentumok alapján is látszik, hogy a gyorsforgalmi úthálózat a módosuló uniós támogatási prioritások miatt került fókuszba, mondja a szakértő. Mivel 2020 után a közlekedési infrastruktúrát érintő támogatáspolitika láthatóan a kötöttpályás hálózatokat preferálja, a gyorsforgalmi úthálózat hosszútávú, fenntartható fejlesztése a korábbiaktól eltérő finanszírozási modell kialakítását kívánta meg. Erre lenne az elképzelés szerint egy lehetséges megoldás a koncesszióba adás.

Rendelkezésre állási díjat fizet az állam

A 35 éves szerződés elszámolása forintban lesz. Ez nagy különbség az M5-ös és az M6-os autópályákra kötött konstrukciókkal, azok ugyanis euróban vannak - mondta a hvg.hu szerint Rogán Antal, a koncessziós kiírásért felelős Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) felügyelő Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter pénteki tájékoztatóján.Az útdíjakat továbbra is az állam fogja szedni, azok továbbra is a költségvetésbe folynak be. Az NKI a konstrukciót úgy tervezi, hogy a befolyó útdíjak összege mindig valamivel magasabb lesz, mint a kifizetett rendelkezésre állási díj. Egyelőre nem tudni, lesz-e olyan gazdasági szereplő, aki ilyen összegű díj fejében elviszi a koncessziót, vagy csak drágább ajánlatok érkeznek majd.

Kik pályázhatnak?

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint az Európai Unió tagállamaiból származó vállalkozások korlátozások nélkül, a hazai versenyzőkkel egyenlő esélyekkel nyújthatnak be részvételre jelentkezést és ajánlatot, és velük egyenlő bánásmódban kell, hogy részesüljenek. Az unión kívüliek esetében pedig csak akkor érvényes ugyanez, ha van erre vonatkozó, kétoldalú megállapodás az érintett vállalkozás országa és Magyarország vagy az unió között. A verseny szélesítése érdekében az ajánlatkérő is dönthet úgy, hogy nem zárja ki az eljárásból azon országok ajánlattevőit, amelyekkel nincs kétoldalú megállapodás - írja a Forbes a közbeszerzési szakétőre hivatkozva.

Sok a 35 éves időtartam?

A klasszikus közbeszerzési tárgyak (árubeszerzés, építés vagy szolgáltatás) esetében a közbeszerzési törvény a lehető legrövidebb időtartamú szerződések megkötését preferálja, a minél gyakoribb és minél szélesebb körű verseny biztosítása érdekében, de a koncesszió teljesen más. Itt ugyanis nagy értékű beruházásokról van szó, amelyek megtérülése nagyon sok tényezőtől függ, és akár évtizedekig is eltarthat. Jelen esetben majd a koncessziós szerződés feltételei lesznek meghatározóak, mind az elvárt eredmények, mind pedig az ellenszolgáltatás tekintetében - véli Lukács Tibor.

Július elejéig lehet jelentkezni, rövid a határidő?

Ezzel kapcsolatban Lukács Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az esetben egy kétszakaszos eljárásról van szó, annak is az első, úgynevezett részvételi szakaszáról. Ilyenkor „még csak” jelezni kell a későbbi ajánlattételi szándékot, konkrét ajánlat ebben a szakaszban nem kérhető és nem tehető. Az érdemi ajánlat a következő, ajánlattételi szakaszban nyújtható majd be, akár több fordulóban is, tárgyalásokat követően. A második szakaszban már csak az első, részvételi szakaszon sikeresen túljutott jelentkezők tehetnek konkrét ajánlatot.

A jelen felhívásban a közbeszerzési eljárások esetében szokásosnak mondható iratokat (banki igazolások, referenciaigazolások, közjegyző által hitelesített nyilatkozat) kérik, és számos adatot az ajánlatkérő köteles ellenőrizni közhiteles, ingyenes adatbázisokból. Mindezeket, valamint azt is figyelembe véve, hogy az eljárás – így a jelentkezések benyújtása és a kommunikáció is – elektronikusan zajlik, az esélyegyenlőség alapelvét is szem előtt tartva az előírt dokumentumok beszerzésére és benyújtására rendelkezésre álló határidő elegendő lehet.

Ezzel együtt az ajánlatkérő meg is hosszabbíthatja a határidőt, ha szükségesnek látja: erre akár a jelentkezőktől érkező jelzések, kérdések nyomán is sor kerülhet. Ezenkívül a jelentkezők is kifogásolhatják a rendelkezésre álló idő rövidségét előzetes vitarendezés vagy jogorvoslati eljárás kezdeményezésével - közölte a közbeszerzési szakértő.