Az állam 35 évre koncesszióba kívánja adni a mintegy 2000 kilométeres autópálya-hálózatot. A koncesszió magában foglalja a felújítást, az üzemeltetést, a fenntartást és a bővítést is. Az erről szóló felhívást a Nemzeti Koncessziós Iroda tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
A megjelent koncessziós közbeszerzési kiírásról a Kormányzati Tájékoztató Központ is közleményt adott ki az MTI-ben, amelyben azt állítják, több más európai országhoz hasonlóan a kormány döntése értelmében Magyarország is koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya felújításokat, tekintettel arra, hogy az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem az RRF, sem az MMF keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni." Vagyis az érvelés szerint az Európai Unió által nem megítélt források hiánya vezet a lépéshez.
Azzal érvelnek, hogy a koncessziós közbeszerzési eljárás eredményeképpen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére ezáltal gyorsabb ütemben kerülhet sor, a koncessziós modell finanszírozása az államadósság-kezelés konzervatív kormányzati kereteiben valósul meg, az államadósság érdemi növelése nélkül. A gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíj bevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat.
A közbeszerzési kiírás pontos megnevezése így szól: "Magyarországi többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózati elemek tekintetében (ca. 1662 kilométer alaphálózat + 381 kilométer kiegészítő hálózat) tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatok ellátása rendelkezésre állási díj és szolgáltatási díj fizetése mellett, az üzemeltetésbe adás időpontjától a koncessziós időszak (35 év) lejártáig."
A projekt főbb műszaki és mennyiségi paraméterei a következők:
- 1. Tervezés - tanulmányterv, engedélyezési és kiviteli, továbbá organizációs tervek készítése, környezetvédelmi hatástanulmány és engedélyezési dokumentációk összeállítása és megszerzése, a jogszabályok szerinti tartalommal (tervezetten 545 kilométer gyorsforgalmi út felújítása, építése kapcsán).
- 2. Felújítás - tervezetten 538 kilométer gyorsforgalmi út felújítása.
- 3. Építés - elsődlegesen 2x2 forgalmi sávos fizikai elválasztással rendelkező, tervezetten 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá tervezetten 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése (elsősorban hajlékony/félmerev pályaszerkezettel) a kapcsolódó műtárgyakkal (100 darabot meghaladó híd, felüljáró, aluljáró). Ennek keretében várhatóan egy 90 méter szabad nyílású várhatóan acél/öszvér szerkezetű folyami híd építése.
- 4. Műszaki ellenőrzés - a felújítással és építéssel érintett, tervezetten 1083 kilométer gyorsforgalmi út műszaki ellenőrzése a beruházások megfelelőségének biztosítása érdekében.
- 5. Üzemeltetés, karbantartás - az üzemeltetésbe vett, továbbá felújított és megépített hálózati elemek üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátása összességében 1662 kilométer gyorsforgalmi út kapcsán.
- 6. Finanszírozás - a beruházási és üzemeltetési program finanszírozásának biztosítása a nyertes ajánlattevő feladata.
- 7. Egyedi állami elrendelések teljesítése (tervezési, kivitelezési munkák, szolgáltatások) a közbeszerzési törvény előírásaival összhangban.
Nem tehet ajánlatot - egyebek mellett - az, akinek az adózott eredménye az elmúlt három lezárt üzleti év közül több mint egyben negatív volt. Az ajánlattevő saját tőkéjének az utolsó lezárt üzleti évben el kell érnie a 150 millió eurót (mintegy 54 milliárd forintot). Ez a projekt indításához szükséges tőke előzetesen becsült maximális értéke.
A nyertesnek a koncessziós szerződés aláírástól számított 90 napon belül saját részvételével belföldi székhelyű részvénytársaságot (koncessziós társaságot) kell alapítania. Amennyiben a koncessziós beszerzési eljárás nyertese konzorcium, akkor a közös ajánlatot tevő nyertesek kötelesek a koncessziós társaságot megalapítani. A koncesszió elnyerésére július 5-ig lehet ajánlatot tenni.
Érdekesség, hogy korábban maga Orbán Viktor miniszterelnök 2001-ben még azt mondta, hogy az állam elutasítja ezt a rendszert. Első kormányzása alatt az M5-ös új szakaszának építésekor mondta azt, hogy az állam építi az új utakat, miután a kormányzat további koncessziós beruházásokat nem tart elképzelhetőnek. A 2010 óta tartó második, harmadik és negyedik kormányzása alatt sem tartotta ezt jó megoldásnak.