A kormány autópályák üzemeltetésére kiírt koncessziós eljárása nyomán 2022. szeptember 1-től 1237 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetési és fenntartási, valamint fejlesztési feladatait az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. látja majd el.

Ugyanakkor a Magyar Közút Nonprofit Zrt. továbbra is üzemeltetni fog 291 kilométernyi gyorsforgalmi utat, így szeptember 1-től az alábbiak szerint alakul az egyes utak üzemeltetői összetétele:

MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.:

  • M1-es és M7-es autópálya M0 és az országhatár közötti szakaszai,
  • M15,
  • M25,
  • M3,
  • M4,
  • M30,
  • M35,
  • M44,
  • M70,
  • M85 és M86 teljes területe,
  • M8-as autópálya Kisapostag és Apostag közötti szakasza

Magyar Közút Nonprofit Zrt.:

  • M1-M7 bevezető szakasza az M0-s határáig,
  • M0,
  • M2,
  • M9,
  • M19,
  • M31,
  • M43,
  • M51,
  • M76 és M80 teljes területe,
  • M5 bevezető szakasza,
  • M6 Budapest és Érd közötti szakasza,
  • M60-as Pécs melletti 1 kilométeres szakasza, kaposvári elkerülő autóút

AKA Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt.:

  • M5-ös autópálya a 17-es km szelvénytől

M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.:

  • M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakasza, M8-as autópálya Dunaújváros és Kisapostag közötti szakasza

M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.:

  • M6-os autópálya Dunaújváros és Tolna közötti szakasza

MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.:

  • M6-os autópálya Tolna és Mohács közötti szakasza, M60-as autópálya Mohács és Pécs közötti szakasza

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a nála maradó gyorsforgalmi szakaszokon túl a jövőben továbbra is 31 ezer kilométernyi, településeket összekötő, illetve azokon átmenő országos fő- és mellékút üzemeltetési, valamint fenntartási feladatait is ellátja a minden évben előre meghatározott költségvetési forrásaiból.

A településeken belüli utak többségét, összesen több mint 140 ezer kilométernyi utat a jövőben is a helyi önkormányzatok kezelnek. Budapesten belül a fő- és tömegközlekedési útvonalak a fővárosi önkormányzathoz (a Budapest Közút Zrt. a fővárosi önkormányzat cége), a többi út pedig a kerületi önkormányzatokhoz tartozik ezt követően is.

A kormány 2021 nyarán döntötte el, hogy koncesszióba adja a a magyar gyorsforgalmi utak jelentős részét annak fejében, hogy a nyertes fejlesztéseket valósít meg a hálózaton.

A pályázatra három cég, illetve konzorcium adott be ajánlatot,

  1. a Themis Magántőkealap, a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és Via Magántőkealap konzorciuma
  2. a dömper Kft.
  3. és a Strabag-Colas konzorcium.

A nyertes az első jelentkező lett, amely mögött Mészáros Lőrinc és Szíjj László gazdasági körei vannak. A G7 korábbi számítása szerint a koncesszor 35 év alatt körülbelül 5500 milliárd forint bevétellel számolhat, a fenntartás és az új utak építése pedig 3850 milliárd forintot emészt majd fel. Nagyságrendileg 30 százalékos profittal számolhat a Mészáros-Szíjj páros, ami mai áron évi 46 milliárd forint.

A 14,4 milliárd euró értékű megbízás az OpenTender kimutatása szerint a legnagyobb összegű magyar közbeszerzés 2010 óta. Sőt, Európában sem találtunk sok ilyen nagy összegű közbeszerzést: 2010 óta a magyar sztrádakoncessziónál csupán öt nagyobb értékű tenderben hirdettek nyertest az Európai Unió hivatalos közbeszerzési lapjában.

A kormány egyébként nem nagyon akarta a közbélemény orrára kötni, hogy mi alapján döntöttek az autópályák koncesszióba adásáról, az adatokat Transparency International Magyarország jogvédő szervezet perelte ki. A kormány azonban a jogerős ítélet ellenére sem adta ki addig az adatokat.

Hogy mi az a koncesszió és miért tartunk tőle, arról itt írtunk részletesen.