2020 végéig minden banknál csaknem azonos teljes hiteldíjmutatóval (THM) igényelhet személyi kölcsönt. Ez egy hárommillió forintos hitelnél, 60 hónapos futamidővel számolva azt jelenti, hogy a havi törlesztőrészlet év végéig 57-58 ezer forint között lesz. Jövő januártól azonban ez változik, hiszen véget ér a THM-plafon, vagyis magasabb kamatokkal számolhat.

Az ajánlatokat összehasonlítva már most látszik, hogy lesznek bankok, ahol alig drágul a hitel, máshol pedig akár a kétszeresére emelkedhet a THM. A havi törlesztést tekintve ez az jelenti, hogy 2-14 ezer forinttal emelkedik meg a fizetendő összeg - attól függően, hogy melyik bankot választja az ügyfél. A teljes futamidőre vetítve ez 450 ezer forintos különbséget jelent az elérhető legkedvezőbb és legdrágább hitelajánlat között a Bank360.hu kalkulációi szerint.

Kapcsolódó

Másik fontos változás a személyikölcsön-piacon, hogy több bank is csökkentette a koronavírus-járvány előtti ajánlatokhoz képest a legnagyobb elérhető hitelösszeget és a leghosszabb elérhető futamidőt. A jelenlegi feltételekről a Bank360.hu készített egy összefoglaló táblázatot.

Sok igénylőt csábíthat a kedvezményes hitel, de a bírálat nem lett engedékenyebb

Az 5,9 százalékos THM-mel igényelhető személyi kölcsön sokaknak lehet vonzó, hiszen ilyen alacsony hiteldíj mutatóval nincs lehetőség piaci kamatozású hitelt felvenni. Mivel ennél a terméknél nincs szükség ingatlanfedezet bevonására, mint a lakáshiteleknél, a fedezetet egyedül a rendszeres jövedelem jelenti; nem véletlen, hogy a bankok ezt több szempontból is vizsgálják.

Egyrészt minden banknak van egy saját belső szabályzata, amely alapján megvizsgálják, hogy a beérkező jövedelem megfelelő forrásból érkezik-e (így a munkabér, a vállalkozásból származó jövedelem, a nyugdíj), illetve terhelhető-e az igényelt kölcsön törlesztőrészletével. Utóbbinál nemcsak a belső szabályzat, hanem a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) is befolyásolja a hitelbírálatot.

Az adósságfékrendszer szabályai szerint a fix kamatozású személyi hiteleknél az igénylő legfeljebb a jövedelme 50 százalékát fordíthatja törlesztésre, félmillió forintos jövedelem felett pedig legfeljebb 60 százalékot. Ennél a bankok lehetnek szigorúbbak, és dönthetnek úgy, hogy a jövedelemnek csak a 30 vagy 40 százalékát használhatja fel az igénylő arra, hogy hitelt törlesszen.

Mivel a THM-plafon vége miatt 2021. januárban megemelkedik a havi törlesztőrészlet, felmerül a kérdés, hogy a hitelintézetek a kedvezményes vagy a januártól fizetendő törlesztőrészlettel számolnak a JTM vizsgálatnál. A Bank360.hu várakozásai szerint az utóbbi összeget fogják a bankok figyelembe venni.

Mit jelent ez az átlagbérből élőknek?

A KSH által közzétett legfrissebb adatok a koronavírus-járvány előtti időszak béreiről számolnak be. Ez alapján 2020. februárban a nettó átlagkereset 250,2 ezer forint volt. A bruttó keresetnek a hiteligénylés szempontjából nincs jelentősége, a bankok minden esetben a nettó jövedelmet vizsgálják. A JTM szabályai szerint így egy átlagbérből élő igénylő legfeljebb 125 ezer forintot fordíthat hiteltörlesztésre, a szigorúbb, 30 százalékos számítási módot figyelembe véve ez az összeg 75 ezer forint. Ezzel számolva az igényelhető hitelösszeg 60 hónapos futamidővel számolva legfeljebb 3,7 millió forint lehet; így a havi törlesztőrészlet 73 264 forint lesz 2021. januártól. A jelenlegi átlagbérrel megegyező nettó 250 ezer forint több banknál a vízválasztó vonalat is jelentheti, több kamatkedvezmény ugyanis csak e fölött érhető el.

Árnyalja a képet a nettó átlagkereset regionális bontásban: a 2019-es adatok ugyanis azt mutatják, hogy az ország különböző részein számottevő különbség van. Budapesten a nettó átlag 2019-ben 305 924 forint volt, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanez az érték a 170 ezer forintot sem érte el (167 766 forint) - a két véglet között tavaly tehát majdnem 140 ezer forint különbséget mértek. Mivel a bankok nem az egyes régiókra, hanem országosan határozzák meg az igénylésre vonatkozó feltételeket, az adatokból következik, hogy a fővárosban dolgozók jelentős előnnyel indulnak a hitelbírálatnál.

Mit jelent ez számokban? Az előző példánál maradva, és 30 százalékos terhelhetőséggel, valamint 60 hónapos futamidővel számolva egy budapesti átlagfizetésből körülbelül 91 ezer forint fordítható törlesztésre. Ez azt jelenti, hogy 4,5 millió forint személyi kölcsönt lehet felvenni, a legkedvezőbb elérhető törlesztőrészlet ebben az esetben januártól 89 105 forint.

A szabolcsi nettó átlagbérrel számolva a havonta hiteltörlesztésre fordítható összeg 50 ezer forint. Számukra a legmagasabb elérhető összeg a személyi kölcsönöket tekintve 2,3 millió forint - ennél csak akkor vehetnek fel magasabb összeget, ha a 60 hónapnál hosszabb futamidőt választanak. A legkedvezőbb ajánlatot nézve havi 48 089 forintos törlesztőrészlettel számolhatnak.

Ezek az összegek akkor érhetőek el, ha az igénylőnek nincs más törlesztett hitele. Ha a személyi kölcsönt mellett törlesztési kötelezettsége van egy korábban igényelt hitelkártya vagy egy autóhitel miatt, akkor az tovább csökkenti az igényelhető hitelösszeget.

A futamidő kitolása segíthet, de drágább lesz a hitel

Ha nagyobb hitelösszegre van szüksége, mint amekkora a számítások szerint belefér a jövedelmébe, akkor megoldást jelenthet, ha kitolja a futamidőt, így csökkentve a havi törlesztőrészletet.

Azt azonban tudni kell, hogy így a teljes visszafizetendő összeg magasabb lesz, tehát összességében drágul a hitel. Ha ezt nem szeretné, akkor akár adóstársat is bevonhat az igénylésnél, így elérhetővé válhat a magasabb hitelösszeg, amelyre a kitűzött cél eléréséhez van szüksége.