Beszállt az OTP is a versenybe a Revoluttal, a Wise-szal és a többi fintechcéggel. Az idén nyáron ugyanis a bank azzal próbálja rávenni az ügyfeleit a külföldi kártyahasználatra, hogy középárfolyamon váltja nekik a devizát abban az esetben, ha előfizetnek az úgynevezett Árfolyam plusz szolgáltatásra. A számlacsomag mellé választható kiegészítő havidíja 99 forint, ezt azonban augusztus 31-ig elengedi a bank. A nyári hónapokban tehát az ügyfelek havonta 300 ezer forintos összeghatárig ingyenesen használhatják ezt a kedvezményt ha beállítják a számláikon. 300 ezer forintig a deviza-átutalásokat és ugyanekkora összeghatárig a külföldi fizikai kártyás vásárlásokat is a középárfolyamon könyveli a bank. 

Sokat spórolhat, aki igénybe veszi a lehetőséget, hiszen a külföldi kártyás vásárlásnál devizaeladási árfolyamon számolnak el a bankok, és bár az OTP-nek viszonylag alacsony a marzsa, de így is egy százalékot bukik a kártyatulajdonos a külföldi vásárlásokon. Vagyis ha valaki egy nyaraláson például 100 ezer forint értékben vásárol Horvátországban bankkártyával, akkor mintegy 1000 forint költsége keletkezik egy OTP-s bankkártyával, ha nem állítja be az Árfolyam pluszt. 

Más bankoknál még nagyobb a veszteség

Az OTP ráadásul még a viszonylag kedvezően váltó magyarországi bankok közé tartozik, a devizavételi és a devizaeladási árfolyamok között ugyanis mindössze 2 százalékos marzsot alkalmaz. Hasonlóan alacsony különbséggel a hazai nagybankok közül csak a Takarékbank operál, a többi hitelintézetnél ennél többe kerülhetnek a külföldi bankkártyás vásárlások. Az MKB is kedvezményes árfolyamokat használ, honlapja szerint bankkártyás fizetésnél, ha a számla devizaneme forint, euróban történő elszámolás esetén a marzs 2,71 százalék, ha eurós számlája van az ügyfélnek, és forintban fizet, akkor pedig csak 1,74 százalékos.

Aprócska kellemetlenség, hogy az egykori Budapest Bankosoknál ennél magasabb a kártyás vásárlásnál alkalmazott árfolyamrés, 3,3 százalék körül van. Hasonló árfolyamréssel találkozhatnak a Raiffeisen kliensei is. Sok nagybank azonban ennél is nagyobb devizamarzsot használ, az árfolyamrés általában 4 százalék körül van, ami praktikusan azt jelenti, hogy 100 ezer forintnyi külföldi bankkártyás költésen 2 ezer forintot bukik egy ügyfél. Ezt a marzsot alkalmazza egyebek mellett a K&H Bank és a CIB Bank. Az Unicreditnél már 5 százalék fölött van a marzs, az Ersténél pedig a 6 százalékot is meghaladja.

A készpénzfelvétel drága maradt

Bár a felmérések szerint a magyarok a legszívesebben még mindig készpénzes valutával indulnak útnak, a bankkártyás marzsok alapján valószínűsíthető, hogy több bank bankkártyájával vásárolva legalább olyan kedvezményes árfolyam érhető el, mintha készpénzt váltott volna az ügyfél valamelyik pénzváltónál. A legtöbb országban persze elengedhetetlen valamennyi készpénzt, Magyarországgal ellentétben ugyanis a legtöbb államban nem kötelező elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani a boltokban és szolgáltatóknál. 

A bankkártyás készpénzfelvétel külföldön jellemzően drágább, mint idehaza, ingyenesség egyáltalán nincs. Az átváltási árfolyam ATM-es készpénzfelvételnél jellemzően ugyanaz, mint a kártyás vásárlásnál, nem alkalmaznak a bankok magasabb marzsot, ilyen esetben sem használnák a rosszabb, úgynevezett valuta árfolyamokat a devizaárfolyamok helyett. 

Mindemellett akinek van Revolut kártyája vagy más hasonló fizetési eszköze, gyakran dönt úgy, hogy azzal vesz fel készpénzt külföldön, az árfolyam is jobb szokott lenni, és maga a tranzakció is ingyenes, több ezer forint is megtakarítható például Revoluttal egy 100 eurós készpénzfelvételnél egy magyarországi bankkártyához képest. 

Melyik árfolyam legyen?

Külföldi bankkártya-használatnál sokszor felkínálják a terminálok, ATM-ek, hogy válasszon a kártyabirtokos, milyen árfolyamban kéri az elszámolást.
Kérheti például forintban, ezzel azonban általában rosszul jár, a külföldi bankok ugyanis sokszor még a magyaroknál is rosszabb árfolyamon váltanak.
Ha viszont a kártyabirtokos a helyi devizanemet választja, akkor a magyarországi bank fogja átváltani a pénzét forintra azon az árfolyamon, amit megadott a szerződési feltételekben, illetve a honlapján.