Merész javaslattal állt elő a napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Miután a Pénzügyminisztérium visszakozott, és mégsem csökkentette a lakossági bankszámlák után fizetendő tranzakciós illetéket, azt kérte a bankoktól: saját maguk álljanak elő jó példával, és tegyék ingyenessé a lakossági ügyfelek számára az átutalásokat. Ezzel ugyan elesne a bankszektor évente mintegy 24 milliárd forintnyi díjbevételtől, de a jó szándékot az MNB szerint előbb-utóbb értékelné a kormány, és eltörölné vagy csökkentené a tranzakciós illetéket.

A bankok az ingyenes készpénzfelvételt kénytelen-kelletlen lenyelték. A jogszabályok szerint ugyanis hiába nem fizet nekik az ügyfél a havonta két darab, maximum 150 ezer forint értékű ATM-es pénzfelvételért, a hitelintézeteknek be kell fizetni a 0,6 százalékos tranzakciós adót ezekre is. A kormánynak pedig az elmúlt hat évben eddig eszébe sem jutott, hogy eltörölje az ingyenes készpénzfelvétel tranzakciók adóját.

Kapcsolódó

A bankok szerint előbb a kormány lépjen

Nem csoda, hogy a bankoknak az MNB új ötlete sem tetszik, hiszen arról szól, fizessék be az illetéket, cserébe mondjanak le teljesen a tranzakciós bevételekről. Ez elég nagy öngól lenne anyagilag, hiszen az átutalások számának és értékének növekedését hozná, ami bevételt nem eredményezne a bankoknál, az állam számára befizetendő tranzakciós illetékterhük viszont emelkedne.

Az OTP különösen keményen reagált a felvetésre. "A hivatkozott tanulmánysorozat több alapfeltételezése nem felel meg a valós piaci helyzetnek" - közölte a bank a Napi.hu-val. A tanulmány emiatt pontosan fordítva mutatja meg a tranzakciós illeték, és a hazai pénzforgalomhoz kapcsolódó tranzakció arányos díjak viszonyát: a pénzügyi tranzakciós illeték európai viszonylatban egyedülálló kivetési módja és magas mértéke okozza a hazai tranzakció arányos pénzforgalmi díjak jelenlegi szintjét.

Épp ezért a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése kell, hogy megelőzze a hazai pénzforgalmi díjak csökkenését, nem pedig fordítva. "Minden arra irányuló szabályozói lépés, amely megvonja a számlavezető pénzintézetektől azt a jogot, hogy az általuk biztosított pénzforgalmi szolgáltatások díját a szabad verseny szabályainak megfelelően megszabhassák, újabb súlyos terhet jelentene - a pénzügyi tranzakciós illetéken felül - a hazai bankszektor számára" - mondja az OTP.

Ha nem lenne illeték, olcsóbb lenne a bankolás

Ha csökkenne a közteher, vagy megszűnne, a bankok is azonnal lejjebb vinnék a díjaikat. Ez részben azért is valószínű, mert a piaci verseny egyszer már kikényszerítette a nullás bankszámlákat. Ezek a csomagok éppen a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése után tűntek el szinte teljes mértékben a piacról.

Másrészt a bankok most is fogadkoznak, ha mérséklődne vagy eltűnne a közteher, átengednék az engedményt az ügyfeleiknek. A CIB az bankok egyike, amelyek most is kínálnak díjmentes számlavezetést. "Támogatnánk a tranzakciós illeték eltörlését, ebben az esetben lenne lehetőségünk arra, hogy ingyenessé tegyünk bizonyos tranzakciókat" - közölték lapunkkal. Ezek részben már most is elérhetők, január 1-től a díjmentes számlavezetéssel elérhető ECO számlán az online csatornákon indított 20 ezer forint alatti utalások után nem számít fel díjat a bank. Ezek után azonban január 1. óta tranzakciós illetéket sem kell fizetni. A K&H-nál szintén vannak olyan csomagok, amelyek tartalmaznak ingyenes tranzakciókat.

Az Erste Bank is azt állítja: az idén a tranzakciós illeték csökkentését figyelembe véve alakította át díjcsomagjait, és a jövőben is kész a kedvező adóváltozásokat árazásában érvényesíteni. A Budapest Bank is azt mondja, ha csökken a közteher, a banki költségcsökkenés előnyeiből ügyfelei is részesülnek majd. Így történt ez januárban is, amikor csökkentették a 20 ezer forint alatti átutalások díjait.

Az azonnali utalást nagyon futtatnák

Az MNB számára fontos lenne, hogy az azonnali átutalást sokan használják majd, a készpénzhasználat visszaszorítását is szeretné elérni a jegybank. Ebben a kereskedelmi bankok is a partnerei lennének, a hitelintézetek egyetértenek abban, hogy az elektronikus csatornák használata olcsóbb, és a gazdaság kifehéredését is elősegítené, ha kevesebb készpénz forogna. Tavaly év végén a magyarországi készpénzállomány megközelítette a 7 ezer milliárd forintot, ennek több mint a kétharmada a lakosságnál volt.

Az persze kérdéses, hogy az azonnali utalás mikor indul el. A hivatalos start még mindig július 1., az erre vonatkozó MNB-s rendelet ekkor módosul. A bankok is kivétel nélkül azt nyilatkozzák, ha így lesz, készen állnak a rajtra. Vannak azonban olyan hitelintézetek, amelyek örülnének a halasztásnak is. Az OTP ezek közé tartozik, Csányi Sándor elnök-vezérigazgató arról beszélt a bank április 12-i közgyűlésén, hogy célszerűnek tartaná, ha hosszabb tesztidőszak előzné meg az éles indítást.

Ahhoz, hogy erre lehetőség nyíljon, módosítani kellene az MNB rendeletét. Nem először fordulna elő, hogy a bankok hosszabb felkészülési időt kaptak a jegybanktól az eredetileg tervezettnél. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (jmm) bevezetése is csúszott annak idején fél évet, 2016 októbere helyett csak 2017 áprilisában vezették be. Ez a szabály azt írja elő, hogy a bankoknak a lakossági jelzáloghitelek mögött meghatározott arányban jelzáloglevél fedezetet kell tartaniuk. Jelenleg 20 százalékon áll ez az arány, októbertől azonban 25 százalékosra emelkedik a minimális elvárás, és a forrásként bevonható hitelpapírok futamideje is legalább háromévesre nő.