- Legutóbb, amikor januárban találkoztunk, arról beszélt, hogy az új középtávú stratégiájuk a továbbra is befektető, méretben, szolgáltatásban és ügyfélszámban gyarapodó cégfilozófiát követi. Aztán a koronavírus márciustól az energetikai szektort is home office-ba rendelte, majd az ALTEO vezetése úgy látta jobbnak, hogy a tavalyi eredmények ellenére nem fizet most osztalékot a részvényeseinek. A cég a napokban kiadta az idei első negyedéves jelentését is, adott tehát a kérdés: Mit kell most a leginkább újra tervezni?
- A koronavírus-járvány csak márciusban érte el a kritikus szintet Magyarországon, így az az első negyedévi eredményeket számottevően nem befolyásolta. Ráadásul a cégcsoport fő tevékenységeiből adódóan kevésbé érintett minket a Covid-19 járvány, illetve az abból levezethető gazdasági visszaesés hatásaitól, mint más gazdasági szereplőket, termelő vállalatokat. A pandémiás helyzetet azonban komolyan vettük: részletes forgatókönyv készült, működik saját operatív törzs is, és többek között home office-szal, a kollégák mentális és egészségügyi védelmének megerősítésével is elértük, hogy gyakorlatilag zavartalanul tovább működhessünk. A fenntarthatóságot eddig is mindig szem előtt tartottuk, de - a biztonsági követelmények szigorú betartása mellett - egyébként sem akartunk megállni.
A tavaly ősszel bemutatott új, 2020-2024-re szóló stratégia jól megalapozott és előkészített volt, így a kialakult helyzettől függetlenül megkezdhettük az újabb befektetési, beruházási programunkat. Május elején ennek részeként elindult az ALTEO Szabályozási Központ kapacitásának bővítése: a tiszaújvárosi és győri telephelyeinken összesen 9 megawatt (MW) addicionális gázmotor-kapacitás kezdte meg a működését. További három gázmotort telepítünk majd, így az ország egyik legnagyobb szabályozási központjává válunk.
- A fenntartható fejlődés kifejezést a nagyvállalatok kezdetben egyszerű marketingfogásnak tekintették. Sok nagyvállalattal dolgoznak évek óta, ezért kérdem: kijelenthető-e, hogy mindez tudatos cselekvéssé alakult át?
- Inkább azt mondom, hogy van ahol igen, van ahol nem. De a transzformáció közben vannak a cégek. Iszonyat lassan megyünk, sokkal több az elmélkedés és kevesebb a cselekvés, de már vannak pozitív példák, vannak cégek, amelyek húzzák ezt a szekeret. Meggyőződésem, hogy ők ebből konkrét piaci versenyelőnyre fognak szert tenni, mert több iparágban akár bünteti is a fogyasztó, ha valaki ez ügyben nem tart sehol. Azért áll velünk szóba olyan vállalat, mint például az Audi, a BorsodChem, a Heineken vagy a Mol, mert fenntarthatóbb energiarendszert akar magának. És ez nekünk piacot jelent.
Az egész tevékenységünk alapja, hogy vannak fenntarthatósági kritériumok és vannak vállalatok, amelyek erre fókuszálnak. A több mint egy évtizede, globális multik által elkezdett folyamat ma ott tart, hogy miközben a cégekben kialakult valamilyen szintű felelősségvállalás, a vállalatok felismerték, hogy ez lesz az üzleti érdekük is. Ami néhány éve az irodaházaknál "ha zöldebb, könnyebb kiadni" logikában igazolódott, az ma már például az autógyárak eladási mutatóiban is tetten érhető. De ez jelenik meg a legtöbb napi fogyasztási cikkeket gyártóknál is - mert egyre inkább azt az árut vesszük le hamarabb a boltban a polcról, amely mögött valamilyen hiteles fenntarthatósági stratégia is van.
Fontos lenne megérteni, hogy a fenntarthatóság akkor hatékony, ha forprofit tevékenység. El kell fogadni, hogy a cégek nem azért költenek el évente akár vagyonokat is, hogy pusztán zöldek legyenek. Az energetikában a fenntarthatóság a minimalizált kibocsátást, a minimalizált energiaköltséget és maximalizált ellátásbiztonságot jelenti, ami nem áldozathozatal, hanem versenyképesség növelő beruházás.
- Ez alapján az ALTEO a fenntartható fejlődés nevű energetikai szolgáltatást kínálja a piacon. Elfogadják-e a vevőik-megbízóik, hogy nem egyetlen kipipálható feladatot kapnak, hanem folyamatos újratervezést és belépőt az állandó költést kívánó "ördögi körbe"?
- Nem azt mondjuk a vállalatoknak, hogy fenntartható fejlődést vagy szolgáltatást végzünk; mi energetikai szolgáltatók vagyunk, akik a fenntartható fejlődést messzemenőkig figyelembe vesszük. De az "ördögi kör" módszertanilag biztosan nem ismeretlen a számukra, hiszen a vállalati lét hétköznapi jellemzője, hogy nem egyetlen céldátum van, hanem folyamatosan gondozni kell egy adott ügyet, gondoljunk csak például a stratégiára. Legfeljebb annyi változott, hogy már ilyen ügy lett a fenntartható fejlődés, az energiahatékonyság, illetve az energetikai rendszer optimalizálása is.
Hogy mennyire megy ez át? Ha akarja a vállalat, ha nem, foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. De hamar megértik, hogy aki ma a 2016-ban hozott döntéséhez ragaszkodik, az teljesen félrevezeti magát. Mi támogatjuk ügyfeleinket abban, hogy ne essenek ebbe a hibába, mert egyik önként vállalt feladatunkként jelezzük, ha a termelésben, energiahatékonysági megoldásokban új megoldások jelennek meg a piacon.
- Lehet-e ma energetikai beruházási kérdésben hosszú távra terveznie egy vállalatnak, miközben a szektorban akár egy éven belük is jelentős változások történnek? Nem rontja-e például az üzleti esélyeit, ha egy cég ma 285-340 wattos napelempanelekből álló rendszert telepít, miközben azt olvasom, hogy az új standard 500 watt lesz - feltéve, hogy a kínaiak nem érik el még idén a 600 wattos egységméretet. És hogy még bonyolultabb legyen: nemcsak a termelés, hanem a szolgáltatási szektor gyorsan és sok mindenben változik.
- Az én megoldásom erre az, hogy természetesnek veszem: nem tudom, hogy 10 év múlva mit fogunk csinálni, mivel fogunk dolgozni az energiaszektorban. Az ALTEO-nál jelentős kutatási-fejlesztési tevékenység zajlik, és dolgozunk azon, hogy olyan rendszert építsünk és működtessünk, amely alkalmassá tesz, hogy időben képesek legyünk az elérhető legjobb aktuális megoldást megszerezni, beépíteni, szolgáltatni. Engem az érdekel a legjobban, hogy 10 év múlva is olyan cégünk legyen, amely kiaknázza a benne lévő potenciált. Ehhez olyan stratégiai szövetségre kell lépünk a vállalatokkal, ami kölcsönösen biztosítja, hogy aktuálisan mindig a legjobbat fogjuk nyújtani.
Általában véve az igaz, hogy egy-egy beruházásról meglehetősen nehéz olyan helyzetben dönteni - és kockázatos is -, amikor az összetevők szokatlanul gyorsan változnak. Csakhogy az energetikában ma nem az a kérdés, hogy az eddigi rendszert le kell-e váltani. Vita leginkább arról folyik, hogy ebből az átalakulásból a beruházási oldalon ki milyen költséget képes vagy hajlandó bevállalni. Ehhez leginkább a jó belépési pontot kell meghatározni.
Volt a Közgázon egy tanárom, aki majdnem 60 éves volt, mire beadta a kisdoktori anyagát. Minden évben, újra meg újra átdolgozta, aktualizálta. Jobb volt a dolgozat 25 évnyi csiszolás után? Feltétlenül. Megérte ennyit várni vele? Nem. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha valakinek ma egy beruházásra vonatkozóan 8 százalékos megtérülési elvárása van, és egy napelemes rendszerre kijön neki 8,2, akkor most érdemes lépnie - függetlenül attól, hogy jövőre lehet ez 8,7 is, aztán meg akár 9,2. De az a tapasztalatom, hogy a vállalatok ilyen szempontból ma már professzionális befektetőként működnek leginkább.
- Az ALTEO jól zárta a tavalyi évet, ami kifelé azt mutatja, hogy a meglévő termelő-szolgáltató kombinációjával és a jövőbe látás know-how-jával a cég jól sáfárkodott. Most egy új, 2024-ig tartó fejezet kezdődik. Mire összpontosítanak leginkább?
- Amiről eddig beszéltünk, az ALTEO-ra lefordítva ezt jelenti: növekvő piac. Ezen szeretnénk jól teljesíteni; bővíteni a szolgáltatási üzletünket, több vállalatot létrehozni - és több új vállalattal is együtt dolgozni. A másik fontosabb stratégiai tétel a clean energy package erősítése. De az ALTEO gázmotoros és földgáz portfóliójának, illetve a szabályozási központunk komoly fejlődési lehetőségének kihasználásra szintén kiemelt fontosságú terület.
- Utóbbi új virtuális erőműveket jelent?
- A szabályozási központ kifejezést jobban szeretem, mert pontosabban kifejezi az akaratunkat. Ennek lényege, hogy földrajzilag egymástól távol lévő kis gázmotoros erőműveket kötnek össze egyetlen informatikai rendszerrel, amely így rendszerszintű szabályozási feladatokra bevethető kapacitásokat eredményez. Nekünk viszont ennél ma már jóval több minden van ebben a rovatban, mint csupán gázmotoros erőművek. Van energiatároló, szeretnénk fogyasztókat, de vannak benne megújuló energiás erőművek is - ez ma már sokkal több.
Nem nehéz belátni, hogy mivel Európában egyre több időjárásfüggő megújuló energiás termelőegység épül be a rendszerekbe, a kiegyenlítés, a szabályozás egy dinamikusan növekvő piacot generál.
- A németek egyre inkább a hibrid rendszerek felé fordulnak, vagyis a szél- és a napenergia termelők mellé a földgáz, illetve a hidrogén, mint a szabályozó egység alternatív energiaforrása is fókuszba kerüljön. Jó ez az irány?
- Egészen pontosan: ez a jó irány, mert csomagban kezelve a kínált szolgáltatás olcsóbb és hatékonyabb is tud lenni egyszerre. Meg kell érteni, hogy ez a rendszer úgy működik, mint egy zenekar. Önállóan fontos az energiatárolás, a gázmotor, a napelempark is, de magában egyiknek sincs nagyon értelme, mert az igazi értéke abból ered, ha eldöntik: a zenekarban hány hegedűs legyen, ki maradjon meg a régi bandából, és hogy ha szimfonikus a zenekar, akkor nem kell ragaszkodni a basszusgitároshoz. Össze kell hangolni az egyes tételeket azért is, mert az iparvállalti ügyfeleinknek mind egyéni stratégiája van. A BorsodChem nem azt a szolgáltatást igényli Kazincbarcikán, mint a Heineken Sopronban, ám mivel erre nekünk nincsenek egyesével kész termékeink, csomagban, vállalatra szabottan tudjuk az igényeket kiszolgálni.
A német párhuzam azért is áll, mert ők ebben a kérdésben is előrébb látnak sok mindenkinél a világban. Érdemes rájuk figyelni - ezt értették meg szerte Európában. Meg kell nézni az angolokat, a spanyolokat vagy akár a hollandokat, milyen "őrült" tervekkel állnak elő most ahhoz képest, hogy öt éve gyakorlatilag semmijük nem volt.
- Meddig reális ez a nekibuzdulás?
- Azzal lehet csak túlfűteni a várakozásokat, ha a változást túl gyorsan akarjuk véghez vinni. A célt viszont európai, országos vagy vállalati szinten egész egyszerűen nem lehet túl nagyra lőni, mert csak az a kérdés, hogy mikor érünk oda. Minden évben forszírozni és finanszírozni kell a teljes szén-dioxid-kibocsátásmentesség felé vezető utat és a 100 százalékban megújuló energiára áttérés felé lépdelést. De ez nem önmagáért való verseny. Akkor sem az, ha a németek természetesen az évtizedes előnyüket - ha majd versenyezniük kell másokkal - beváltják majd, és ők adják majd el a többieknek a szolgáltatást, a tapasztalatot, a tudást.
Most nyílik nekünk ez a világ, és az ALTEO feltett szándéka, hogy a tudásával és szolgáltatásaival bárhol Európában versenyképes legyen.
- Azért volna idehaza is keresni való, hiszen a kormány új energiastratégiájának markáns része azt jelzi, hogy a megújuló energiák hasznosítása ezután felértékelődik.
- Természetesen, és nekünk magyar vállalatként ez továbbra is kiemelten fontos. A villamosenergia-termelésben a magyar kormány erőteljesen letette a voksát a napenergia hasznosítása mellett. 2030-ra 6500 MW, 2040-re pedig akár 12 ezer MW került a tervekbe. Fontos lesz persze tudni, hogy azok a napcellák hány százalékos hatásfokkal működnek majd, mekkora energiatároló és szabályozó kapacitás rendelődik majd mindezek mellé, és mi lesz a fölös energiával. Ebben pedig az ALTEO-nak is stratégiai szerepe lehet,
Nem hiányozhatnak persze más technológiák sem a stratégiából, és fontos lesz a folyamatos felülvizsgálat és példának okáért konkrét lépések az energiahatékonyság drasztikus növelésére. Mindkettőben érintettek vagyunk.
- Mi az a tempó, amelyet az ALTEO saját magára nézve a fenntartható fejlődés- energiahatékonyság koordináta-rendszerben minimálisan kötelezőnek tart? Arra gondolok, hogy a magyaros kocogást követő szakpolitikától függetlenül egy cég dönthet úgy, hogy az autóflottáját tisztán elektromosra cseréli, hogy csak passzív energiaosztályú irodában dolgozik, vagy hogy kizárólag dedikáltan zöldáramot fogyaszt.
- Januártól létezik nálunk a fenntarthatósági követ pozíciója. A kolléganő feladata az, hogy az ALTEO befelé mind zöldebb és fenntarthatóbb működési sémára álljon át. Bár azt gondolom, hogy megújuló erőműves projektjeink és energiatárolási képességgel gazdagított szabályozási központunk révén, ami igen nagy szerepet játszik abban, hogy az állami támogatást már nem élvező megújuló erőműveink is nyereségesen és piacképesen tudjanak termelni, sokat haladtunk a jó irányba. De azt is gondolom, hogy a fenntarthatósági törekvéseket illetően sohasem lehetünk túlzottan elégedettek önmagunkkal, veszélyes az elkényelmesedés. Folyamatos gondolkodás, kreativitás és tettrekészség a fenntarthatósági célok szolgálata érdekében kifelé, ügyfeleink, és befelé, saját magunk irányába is.
Mind a két területen bőven lehet még fejlődnünk, javulnunk.
Az interjú az ALTEO NyRt. támogatásával készült.