A válság hatására szinte minden szállítási útvonalon csökkent a magyar kis- és középvállalatok által feladott, illetve fogadott küldemények száma - tudta meg a Napi Gazdaság a logisztikai szolgáltatást végző cégektől. A DHL Express tapasztalatai szerint ezzel párhuzamosan a küldemények átlagos súlya is csökkent, mivel a vállalatok inkább több, de kisebb mennyiségű megrendelést adnak le.

Az is jellemző rájuk, hogy nem szeretnek hosszú távú szerződéseket kötni, jelenleg inkább a napidíjas, "legolcsóbb ajánlat nyer" szemlélet a legnépszerűbb - mondta érdeklődésünkre Varga Bálint, a Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Kft. értékesítési osztályvezetője. Tapasztalataik szerint ennél, az "extra árérzékeny ügyfélkörnél" nem ritka az sem, hogy akár egy kisebb szállítmány esetében is megversenyeztetnek akár tíz szállítmányozót is - ez pedig lényeges különbség a nagyobb cégekhez képest, ahol ilyen trendeket elképzelhetetlennek nevezett a szakember.

Az egész világra szállítanak

Ugyanakkor abban mindkét általunk megszólaltatott logisztikai cég egyetértett, hogy a belső kereslet stagnálása miatt egyre több kiscég lát lehetőséget az exportban, így lassan az egész földet behálózzák a magyar szállítmányok. Többek között a Cook- és a Maldív-szigetekre, Tahitire, a Bahamákra, Madagaszkárra, St. Kitts szigetére is szállítanak magyar árut a logisztikai cégek, ahogy számos küldeményt adnak fel Új-Zélandra, Kubába, Kamerunba, Peruba, Panamába is. Varga elmondása szerint ügyfeleik mindazonáltal leginkább a környező országokba, illetve Németországba, Franciaországba és a Benelux államokba szállítanak, míg a DHL arról számolt be, hogy az előbb említetteken kívül az Egyesült Államok, Anglia és Oroszország számít kiemelkedő célpontnak.

Kuba is egyre népszerűbb célpont
Kép: Reuters

Érdekesség, hogy bár általánosságban csökkenő tendenciát mutatnak a küldeményszámok, van néhány kivétel, ahova még a válság alatt is növelték szállítmányaikat a cégek: ilyen például Lengyelország, Ukrajna és Törökország, néhány távol-keleti ország (Japán, Dél-Korea, Szingapúr, vagy éppen Thaiföld), de az arab térségben (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) is növekedést mértek.

A belföldi szállítási irányokra már nem rendelkeznek ennyire részletes statisztikával a szállítmányozó cégek, mindössze annyit tudtunk meg, hogy a forgalom túlnyomó része Budapestre és Pest megyére koncentrálódik. Varga Bálint szerint nagy változás nem is várható ezen a téren, hiszen miközben folyamatosan csökken a vidéki városok vásárlóereje, addig Budapest környékén ez nem változott.

Jóval koncentráltabb piacot látunk viszont akkor, ha azt nézzük, hogy honnan kapnak küldeményeket a hazai kkv-k: az előbbi 190-el szemben itt már "csak" 90 ország szerepel a listában, a fő partnert Kína és az USA jelenti, de jelentős küldőországnak számítanak a németek, az olaszok és a törökök is.

Leginkább iparcikkeket küldenek

A magyarországi kkv-k jellemzően beszállítói valamely nagyobb vállalatnak, így főképpen alkatrészeket és félkész termékeket exportálnak - mondta a Gebrüder Weiss osztályvezetője. Ezt erősítette meg a DHL is, amely szerint sok elektronikai-műszaki gyártással és tervezéssel, illetve technológiai iparágból érkező kiscég a partnerük, de sokan vannak a kiskereskedelemmel és a fogyasztói termékek gyártásával foglalkozó vállalkozások is, ahogy a pénzügyi és tanácsadói cégek száma is jelentős.

Ezek a cégek természetesen a profiljuknak megfelelő termékeket szállíttatnak, de gyakoriak a tenderanyagok, könyvelési dokumentációk, vagy éppen a magyar borminták szállítása is a különböző világversenyekre, ahogy előfordultak extrém esetek is: volt, hogy egy vállalatvezető külföldi tárgyaláson felejtett mobilját kellett visszajuttatni a tulajdonosának.

Nagyvállalati igények és tapasztalatlanság

A kisvállalkozások a legtöbb esetben nem rendelkeznek kifejezetten logisztikai feladatok elvégzésére dedikált erőforrással, így az ezzel megbízott személy gyakran csak munkaidejének egy töredékét tudja a szállítási feladatokra fordítani. Ennek megfelelően sok cég inkább részletesebb tájékoztatást kér a vám- és kereskedelmi szabályozásokkal, a szükséges dokumentációkkal, vagy akár olyan szabályokkal kapcsolatban, mint a küldemények térfogatsúly kiszámítása.

Az extra szolgáltatásokért nem szívesen fizetnek
Kép: MTI

Azt, hogy a kis cégek esetében szükség van szakmai tanácsadásra, tájékoztatásra, Varga Bálint is kiemelte: példaként említette, hogy sokan az Általános Szállítmányozási Feltételeket sem ismerik, mint ahogy azzal sincsenek tisztában, hogy milyen következményekkel jár, ha késik a fuvar, vagy megsérül az áru. A szakember ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az extra szolgáltatásokat (pl a nyomonkövetés) a legtöbb esetben igénylik a partnereik, ám az ezért kért felárat "már nehezen fogadják el." Azt, hogy a hazai kkv-k a szállítási igényeket és a szolgáltatás minőségét tekintve a nagyvállalatokkal azonos elvárásokat támasztanak, a DHL is megerősítette, akik ugyanakkor azt is kiemelték, hogy sok vállalat úgy próbál meg versenyelőnyt kiharcolni vetélytársaival szemben, hogy a szállításhoz kapcsolódó minden költséget, beleértve a vámot is, átvállal, így partnerének semmilyen költséggel nem jár a küldemény átvétele.

Hogyan szállítanak?

Európába jórészt a közúti hálózaton keresztül szállítanak a magyarországi kkv-k, ám például a DHL a légi küldemények 15 százalékos növekedéséről számolt be tavaly. Ez részben annak köszönhető, hogy élénkültek a vállalatok nemzetközi kapcsolatai, részben pedig annak, hogy a főbb célországok, mint például Kína vagy az USA, csak légi szolgáltatásokkal érhető el. Az intermodális, azaz a többféle − például szárazföldi és vízi − utaztatási módot összekötő szállítás ugyanakkor nem, vagy csak nagyon kis mértékben jellemző a hazai kiscégekre, mivel e szállítási mód inkább nagy volumenű áru vagy alapanyag szállítás esetén kifizetődő, így ezt a multinacionális gyártó és alapanyag beszállító cégek használják.