A benzinkutasok megdöbbentek azon, hogy a kormány május 15-ig meghosszabbította az üzemanyagárra vonatkozó jogszabályt, így továbbra is legfeljebb 480 forint lehet a benzin és a gázolaj. "Felháborító, hogy a piaci szereplőkkel fizetteti meg a kormány az árstopot, miközben - vulgárisan mondva - a magyar állam halálra keresi magát az üzemanyagon" - mondta Egri Gábor, az Envikút Kft. ügyvezetője a Klubrádióban.
A benzin 480 forintos árából literenként 226,19 forint folyik be az államkasszába, ehhez képest két éve, 2020. február 14-én 357,57 forint volt a benzin literenkénti ára, ebből az állami bevétel 198,69 forint volt. Most literenként 102,05 forint az áfa, 120 forint a jövedéki adó, továbbá az állami készletezést is megfizettetik, ami 4 forint 15 fillér. Ha 2022-ben 5 milliárd liter üzemanyagot használunk fel, akkor abból az állam havonta 90 milliárd forint bevételt könyvelhet el, "jelentősen megterhelve a családok költségvetését" - mondta Egri Gábor.
Ennek az árstopnak az a következménye, hogy "átstrukturálja a piacot". A "fehér kutak" (azaz a nem brandelt, kisebb társaságok) mindig olcsóbbak voltak a nagy láncoknál, mert kis- és közepes vállalkozások viszik a kutat, család is benne dolgozik. Az árelőnyük viszont ezzel az árstoppal eltűnik, így a forgalmat átstrukturálja, a vevőkört elviszik a nagy társaságok, míg a kisebb kutak rövid- és középtávon csődbe mennek. Egy ilyen benzinkút nyitása, felfuttatása, fenntartása több száz millió forintos beruházást igényel, sok cégen banki hitelek vannak. "A családokat terhelő adók iszonyúak, másrészt a családi tulajdonban lévő társaságokat a kormány az árstoppal csődbe viszi - véli a kútüzemeltető.
Egri szerint a nagy benzinkút-láncoknak akkora a nyereségük, hogy nem rendíti meg őket az árstop, de a hazai piac 25 százalékát kitevő kis cégek forgalma átmehet ezekhez a nagy cégekhez. A kormány az árstoppal tehát belenyúlt a piaci folyamatokba, és a konkurenciát megszüntetve elveszi a forgalmat a családi vállalkozásoktól - tette hozzá Egri Gábor.