A szociális partnereknél abszolút közös akarat mutatkozik arra, hogy kidolgozzanak egy új bértámogatási csomagot, ezért szerdán a hat szereplő együttesen kérte fel a Bodó Sándort, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát, hogy kezdeményezze a VKF rendkívüli összehívását - mondta lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Csak a kormányon múlik, hogy a fórumot mikor hívják össze, de a munkáltatók azt szeretnék, ha ez minél hamarabb megtörténne, mert ennél fontosabb kérdés jelen pillanatban nincsen - szögezte le.

Magyarország ezen a téren még "különutas", de a legtöbb EU-s országban már életbe léptek, olyan rendelkezések, melyek szerint a vállalkozások bértámogatást kapnak, azaz a veszélyhelyzet miatt munka nélkül maradt foglalkoztatottjaik után a költségvetés átvállalja a bérköltségek egy bizonyos hányadát. Az arány országonként változik - a tapasztalatok szerint az állami büdzsék a munkaerőköltségek 50-80 százalék közötti részét finanszírozzák, ez pedig idehaza is iránymutatónak tűnik.

Konkrét ajánlás még nincs, a munkaadók egyelőre ebben széles sávban gondolkodnak, ugyanakkor azt javasolják, hogy a konstrukciót nagyon gyorsan be kellene vezetni, mielőtt a vállalatok tömeges létszámleépítésre kényszerülnek, és a munkahelyek hosszú időre megsemmisülhetnek. Az ugyanis hosszú ideig lehetetlen, hogy cégek ezrei az összes bérköltséget fizessék, miközben nullára esik vissza a bevételük - magyarázta.

Rolek az elképzelésről annyit árult el, hogy a munkahelyek megtartása érdekében mindhárom fél áldozatokra kényszerülne: a vállalatok annyi terhet vállalnának, amennyit képesek, a munkavállalóknak bércsökkentés kellene elviselniük, miközben a költségvetés nagyon jelentősen hozzájárulna a fizetésekhez - de azt már nem kívánta számszerűsíteni, hogy ez akár havi szinten mekkora terhet jelentene az államkasszának. Ugyanakkor biztos abban, hogy a kabinet támogatni fog egy hasonló konstrukciót.

Aki rászorul, megkaphatja

Az elképzelés alapján a csomag nagyon széles vállalati kört érintene, Rolek szerint nemigen kellene differenciálni a vállalkozások között, legalábbis ágazati szinten semmiképp sem, hiszen minden szektorban lehetnek bajba jutott cégek. Nagyon kevés kivétel akad csak, például a létszükségleti cikkek kereskedelme nem érintett a válságban.

A konstrukciót úgy kellene megoldani, hogy célzottan azon munkavállalók után osztanák a támogatást, akik a mostani szituációban nem nagyon tudnak ténylegesen munkát végezni a cégüknél. Az átvállalás eredményeként azonban munkahelyük megmaradhatna. Ahol viszont folyamatosan képesek dolgozni az emberek, ennek megfelelően van bevétele is a cégnek, ott a támogatás nem feltétlenül lenne szükséges. Ez szintén egybecseng az EU-s országokban alkalmazott megoldásokkal.

Az MGYOSZ egyébként - a VKF- többi szereplőjétől függetlenül - a minap küldte meg javaslatát Varga Mihály pénzügyminiszternek, amelyben szintén sürgős, ágazatfüggetlen intézkedéseket szorgalmaznak és megfontolásra javasolják a rövidített munkaidő miatt kieső bérre vonatkozó, a német nyelvterületen először meghonosodott, de sok európai országban átvett "Kurzarbeit" jellegű bértámogatást.

Nagy viták még lehetnek a színfalak mögött

A munkaadói szervezet ugyanakkor nem vezetne be kötelező elbocsátási stopot, hanem a vállalatokra bízná, hogy hány embert kívánnak elküldeni, illetve a dolgozók mekkora részét akarják majd megtartani a bértámogatási csomag segítségével. Március 23-án kiadott javaslatukban éppen hogy a csoportos létszámcsökkentési szabályok felfüggesztése, valamint egyebek közt a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak enyhítése mellett érveltek. Ezzel nagy felhördülést váltottak ki a szakszervezetek körében, amelyek szerint újabb rabszolgatörvény készítenek elő. Az elképzelés kapcsán várhatóan a VKF ülésein is viták kerekedhetnek - az ügyben megkerestük Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, de egyelőre nem sikerült elérnünk.

Szintén nézeteltérést okozhat, hogy a vállalati bértámogatás ötlete a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kedden kiadott javaslatcsomagjában is szerepel, amely szerint a juttatások fejében egy állami válságkezelési alap tulajdonrészt szerezhetne a kisegített cégekben. Az MGYOSZ nem támogatja, sőt egyenesen ijesztőnek tartja az elképzelést. Szerintük ez alapvetően eltérne a nemzetközi gyakorlattól, amely az érintett munkavállalók megsegítését jelenti, és ezen keresztül tehermentesíti a vállalkozásokat, ugyanakkor nem érinti a cégek tulajdonosi szerkezetét.