Sűrű hónapja volt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak októberben, hiszen alig másfél héttel azután, hogy a hónap elején egy 397 milliárd forintos kiigazító csomagot jelentettek be, október 17-én egy újabb 367 milliárdos megszorító csomag látott napvilágot, amely immár tartalmazta azt az elképzelést is, mely szerint változnának a helyi iparűzési adó szabályai és innentől már csak az árbevétel 80 százalékáig vonható le az eladott áruk beszerzési értéke.

A lépésre Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint azért volt szükség, mert a kormány hivatalos jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miszerint az első megszorító csomaggal nem tartható a jövő évi háromszázalékos hiány, így hiába számolt az Orbán-kormány 2,7 százalékos különbözettel, az unió szerint újabb lépések nélkül 3,7−3-9 százalékos lehetett volna a hiány.

Gyorsan érkező kritikák

Amint megjelent a helyi iparűzési adó változtatásának a terve, rögtön számos kritikát kapott: mint azt Németh András, a KPMG szenior menedzsere a Napi Gazdaságnak írt október végi jegyzetében írta, a módosítás a 20 százaléknál kisebb árréssel dolgozó adózók számára jelentene többletterhet, ezen belül is kiemelte a cigaretták és az üzemanyagok forgalmazóit. Bár a dohánytermékek árát a gyártók határozzák meg, ám a cégek közötti szoros árverseny, a magas adószint és a rögzített kiskereskedelmi ár miatt a kereskedők árrése a dohánytermékeken gyakorlatilag minimális, 3-4 százalék körüli, így kérdésessé vált Németh szerint, hogy kizárólag a dohánytermékek értékesítéséből meg fognak-e élni a trafikosok. Az üzemanyagok kapcsán pedig azt emelte ki a szakember, hogy azok kiemelkedő adóterhelése és így az üzemanyag-értékesítésen realizálható, szintén alacsony árrés miatt hasonló adóteher-emelkedésre számíthattak a benzinkutakat üzemeltetők is.

A tervezett intézkedés ellen több vállalkozói szövetség is felszólalt, így a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a kis-és a nagykereskedelemre kirótt 35 milliárdos terhet nehezményezte, mondván, az iparűzési adó kiterjesztése növekedést visszafogó, megkérdőjelezhető döntés, míg az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György azt emelte ki, hogy úgy kap pluszterhelést az ágazat, hogy a lakossági fogyasztás idén várhatóan 1-2 százalékkal esik vissza, ha pedig a trend 2013-ban is folytatódik, akkor a 2004-es szintre küzdi le magát az ágazat. Még keményebben fogalmazott Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki jelentős megszorításnak nevezte a bejelentett csomagot, hangsúlyozva, hogy az előkészítetlen volt, és szerinte aláássa a lakossági, a vállalkozói, illetve a banki bizalmat.

Hogy végül minek köszönhetően változtatott a kormány, azt nem tudni, de a novemberben a parlament elé kerülő javaslatban már az szerepelt, hogy a helyi iparűzési adó esetében 500 millió forint adóalapig a költség egésze elszámolható, 500 millió és húszmilliárd forint között 85 százaléka, 20 és 80 milliárd között 75, 80 milliárd forint felett mindössze 70 százaléka. Fontos tudnivaló az is, hogy a kapcsolt vállalkozások adóalapjait együttesen kell figyelembe venni.

Nehéz megállapítani, ki járhat jól

Némi félreértés rejlik a sorok között az adóváltozás kapcsán, hiszen sokaknak úgy csapódott le a szabályozás, hogy az ELÁBÉ-t (eladott áruk beszerzési értékét) és az alvállalkozói díjakat csak 80 százalékban lehet majd elszámolni, márpedig ez egy téves megközelítés − hívta fel a figyelmet lapunknak adott nyilatkozatában Kálix Géza, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara adószakértője, a XXVI. Számviteli, Adótanácsadói és Könyvvizsgálói Osztályának elnöke. Szerinte az első hírek is arról szóltak, hogy az árbevétel legfeljebb 80 százaléka erejéig együttesen számolható el az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke, márpedig ez az első olvasatban is arra utal, hogy a 20 százaléknál magasabb árrést alkalmazó vállalkozásokat az új szabályozás nem fogja hátrányosan érinteni.

Kálix kiemelte, hogy az iparűzési adó változásával egy időben megszűnik az ágazati különadó, amely a bolti kiskereskedelmi tevékenységet terhelte. Éppen ezért az adószakértő szerint nehéz megállapítani, kit hogyan érintenek majd a változtatások, az azonban bizonyos, hogy a növekvő adóteher jobban fog hatni azokra a vállalkozásokra, amelyek alacsonyabb árréssel dolgoznak. Ennek megfelelően a változás azoknak fog a legjobban fájni, akik az eredményüket módszeresen nulla közelire hozták ki, mivel náluk a költségek között az eladott áruk beszerzési értéke messze felülreprezentált volt − fogalmazott az adószakértő. Ez a szabályozás − ahogy a legtöbb másik is − azonban egyes lépésekkel kikerülhető: például ezeknél a cégeknél az adóminimalizálás egy formája lehet az, hogy a fentebb említett forgalmi határ alatt tartják a forgalmukat, akár úgy is, hogy azt módszeresen megosztják több vállalkozásuk között.

A szakember fontos változásnak nevezte azt is, hogy szélesedik az adófizetők köre, mert 2013-ban azok a nagykereskedelmi cégek is belépnek a rendszerbe, akiket a kiskereskedelmi különadó eddig nem érintett. A szakma álláspontja szerint − folytatta Kálix − probléma lehet ezekkel a cégekkel, mivel többségüknek akár arra is lehetősége lesz, hogy tevékenységüket a határon túlról szervezzék meg. Így pedig Kálix szerint könnyen belátható, hogy e változás nem csak az iparűzési adó, de több más adóbevétel csökkenését is eredményezheti akár rövid távon is. Mindezek a szabályok akár az árpolitika, ezen belül is a csoporton belüli árazás, a transzferárazás átgondolására késztethetik a vállalkozásokat annak érdekében, hogy az árrés mértéke növekedjen, de ezzel párhuzamosan vélt törekvése lesz ezen vállalkozásoknak, hogy a társasági adó alapját más módszerekkel csökkentsék − véli Kálix.

A szakember a változtatásokból, miszerint minél nagyobb az árbevétel, annál nagyobb az adó mértéke, az szűrhető le, hogy a HIPA esetében a jogalkotó − az ágazati különadóhoz hasonlóan − nem preferálja a nagyvállalkozásokat. Az RSM DTM által összefoglalt, nyilvánosan elérhető kereskedelmi cégek beszámolóinak számait áttekintve kiderül, hogy e javaslat beterjesztése hideg zuhanyként érhetett egyes kiskereskedelmi láncokat − véli Kálix, aki szerint így az új szabályozás legnagyobb vesztese az a vállalkozás lehet, amely 700 millió forintot meghaladó ráfordításnövekedéssel kalkulált a HIPA-nál (2 százalékos iparűzési adókulcsot feltételezve).

A szakember szerint ugyanakkor elgondolkodtató az is, hogy a nagy kereskedelmi láncok mekkora ágazati különadó-fizetési kötelezettség alól mentesülnek a 2011-es számokat alapul véve (lásd táblázatunkat), így pedig megállapítható, hogy ezek a cégek összességében akár a változás nyerteseivé válhatnak. Az adószakértő szerint éppen ezért az is kétséges, hogy befolyik-e a költségvetésbe a 35 milliárd forint az iparűzési adóból. Mint mondta, a mostani változások alapján a tervezett 35 milliárdos tervvel szemben ennek kétharmada alá becsülik a bevételt, Budapesten pedig (számolva azzal, hogy bár a nagyobb vállalkozások székhelye többnyire főváros közeli, de a helyi adó fizetése lokálisan a tevékenység helyszínén kerül adóztatás alá) 4−6 százalékkal csökkentheti az idei 180 milliárdos iparűzési adóbevételt.

Elveszik a levegőt a gazdasági növekedés elől

Az iparűzési adón nem változtatni kell, hanem kivezetni az adórendszerből − fogalmazott a Napi Gazdaság megkeresésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte helytelen az az elgondolás, hogy árbevétel alapján adóztatnak, ráadásul így azokat a kereskedőcégeket sújtják, ahol magas az árukészlet. Éppen ezért Dávid aggodalmának adott hangot, hogy a HIPA a kivezetés helyett beágyazódik a rendszerbe.

Az persze rendben van, hogy a végül benyújtott módosításokkal a kicsiknek kedvez a kormány − fogalmazott a főtitkár, aki szerint azonban az legalábbis megkérdőjelezhető, hogy egy adott szakmán belül szabad-e normatív elemeket alkalmazni. "Van, akit  jobban szeretünk, másokat pedig kevésbé?" − tette fel a költői kérdést Dávid Ferenc.

A kereskedőknek nem lesz túl sok választásuk: a tehernövekedés miatt vagy csökkentik az eredményüket, vagy növelik az áraikat − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, hozzátéve, ez utóbbit, részben az egyre éleződő verseny miatt, egyelőre kevesen tehetik meg. Szerinte most a kereskedők elővették a kockás papírt és elkezdték számolgatni, hogy jövőre mely terhük nő, mely csökken.

Azzal mind Dávid, mind Vámos egyetértett, hogy az érintettek nemcsak azt nézik, hogy jövőre hogyan módosulnak a terheik az iparűzési adóval kapcsolatban, hanem hogy összességében hogyan változik az adóterhelésük. Márpedig ez nőni fog − mondta egybehangzóan a két szakember, így Vámos szerint félő, hogy a növekvő költségek hatására visszafogják magukat a kereskedők, így nem vesznek új teherautót, új hűtőszekrényt vagy éppen nem festik ki az üzletüket. Dávid ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy minden olyan lépés, ami a kisvállalkozók rovására megy, az nem a vállalkozói ambíciókat növeli: nem tud erősödni, fejlődni, ilyen körülmények között pedig azt is kizártnak nevezte, hogy bárki növelni tudja például a dolgozóinak adott fizetést. "Nagyon fontosnak tartjuk a költségvetési stabilitást és az államháztartási hiányt, ám nem biztos, hogy mindent fel kell áldozni ennek oltárán. Ezekkel a lépésekkel ugyanis a kormányzat szinte feladja a jövő évi növekedés lehetőségeit, márpedig ha nem ruháznak be a cégek és nem nő a lakosság által elkölthető vagyon, akkor a gazdaság sem fog tudni felpörögni, így pedig félő, hogy újabb megszorító csomagok jelenhetnek meg, amik ismét a gazdasági növekedés elől veszik el a levegőt" − adott hangot aggodalmainak Dávid Ferenc.