Van némi izgalom abban, hogy a mintegy 170 milliárd forintos becsült vagyonával az ország ötödik leggazdagabb emberének szolnoki műtrágyaüzemét azokban a napokban rohanták le a hatóságok, amikor a szóban forgó Bige László előadást tarthatott arról, hogyan is kell sikeresen vállalkozni. Az pedig már csak hab a tortán, hogy később vesztegetés gyanújával kihallgatták a rendőrségen, s ha hinni lehet a híreknek, a sokak szerint Bige hatalom általi vegzálása ügyében a legújabb fejlemény, hogy a szolnoki vegyi üzemet még be is zárták a hatóságok, a környezet szennyezésére hivatkozva. Itt azért álljunk meg egy pillanatra.
Azt már a szolnoki perpatvar előtt is lehetett tudni, hogy a szintén Bige László tulajdonában lévő péti Nitrogénművek Zrt.-nél a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik kartellügyben, már negyedízben. Vannak, akik szerint Bige László érdekeltségeivel nem véletlenül az utóbbi időszakban kezdtek el foglalkozni az illetékesek. Üzleti ellenfelei próbálhatnak visszacsapni rá így - vélekednek egyesek. De mi is történt valójában? Mi állhat tehát a háttérben és mi sülhet ki a dologból? Van esély a békés végkifejletre vagy nincs?
A korábbi hírek szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt kezdett nyomozást ismeretlen tettes ellen, miután a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai két napra gyakorlatilag megszállták a szolnoki műtrágyagyárat és elkezdtek információkat gyűjteni. A szolnoki műtrágyagyárban mindenesetre folyt tovább a termelés és részükről hangsúlyozták, hogy a szabályokat, előírásokat maximálisan betartják. A hatóság szerintük "indokolatlan nagy számú", 250-300 emberrel jelent meg a gyárban, ahol legalább 60-70 rendőrautó, tűzoltóautó, mentőautó és egyéb hatósági jármű vonult fel. A budapesti hatóságok egy telefonhívással minden információhoz kényelmesen hozzájuthattak volna, ha akartak volna - tették hozzá a gyárat is magába foglaló egykori Tiszamenti Vegyiműveket (TVM) 1997-ben privatizált Bige Holding Kft.-nél, amelybe utóbb be is olvadt a vegyiművek.
Érdeklődött a GVH
A Bige Holding Kft. és Bige László más társaságai, ezek egyike a péti Nitrogénművek Zrt. számos, az agrárvilágban ismert céggel - ilyen például a Csányi Sándor OTP Nyrt.-elnök tulajdonában lévő KITE Zrt. - már korábban a GVH érdeklődési körébe került. A GVH kartellgyanú egy helyszíni kutatás egyidejű megtartásával indított versenyfelügyeleti eljárást az ez alá vont társaságokkal szemben. A versenyhivatalnál ugyanis úgy vélték, hogy az érintett cégek valószínűsíthetően megsértették a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, például a műtrágya értékesítése kapcsán.
A hatósági vizsgálatok nem véletlenül kezdődnek és ha hosszú ideig tartanak is, van remény arra, hogy egyszer mégiscsak befejeződnek. Végre megszületett az első ítélet - igaz, még csak első fokon - az állami költségvetést csökkentő, a piacot pedig zavaró tej áfacsalási ügyben is. Amennyiben tehát a hatóságok végzik a dolgukat és találnak valamit - kartellt, környezetszennyezést vagy egyebet - fenti ügyekben, az eredményt - vagy éppen az eredménytelenséget - várhatóan a nyilvánosság elé tárják majd - lehetett gondolni. Most mégsem ezt történt, hanem a gyárat állították le előbb.
Régóta ismert, hogy Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa és Csányi Sándor, az OTP Nyrt. elnöke, a Bonafarm Zrt. és a KITE Zrt. tulajdonosa - valami régi ügyből kifolyólag - nincsenek valami jóban egymással, nem úgy, mint régen, amikor a bennfentesek még közös vadászatokat is emlegettek kettejük kapcsán. Amennyiben pedig valakik üzleti ellenfeleket emlegetnek, Bige László első számú ilyen ellenfeleként Csányi Sándorra gondolnak.
Romlott a viszony Csányival
Emlékezetes, hogy a már több mint 300 milliárd forintos becsült vagyonával a leggazdagabb magyarként is számon tartott Csányi Sándor egy strómanon keresztül elvitte Bige László orra elől a KITE Zrt.-t, amely Magyarország legnagyobb agrárintegrátora. A torzsalkodás kettejük között azonban nem ekkor kezdődött, a KITE "elhappolása" már a rossz viszony egyik látványos következménye volt. Hogy valójában mi vezetett idáig kettejük viszonyában, azt csak az érintettek tudnák elmondani, de láthatóan nem akarják, különben már régen pontot tehettek volna a találgatások végére. Mi lehet a hallgatás oka?
Már a TVM 1,5 milliárd forintos privatizációjáról is az a szóbeszéd járta, hogy Bige László nem tudott volna hozzájutni a céghez vadászbarátja, Csányi Sándor, illetve az OTP segítsége nélkül. Alig egy évvel a privatizáció után, 1998 őszén ugyanakkor Bige Lászlót előzetes letartóztatásba helyezték, mert többek között több tízmilliós adócsalással és 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsították, de a bíróság felmentette.
Bige László és Csányi Sándor újabb közös üzlete Magyarország legrégebbi vegyipari vállalata, a Nitrogénművek Rt. (korábbi nevén: Péti Nitrogénművek) volt, ami 2002-ben került a Bige Holdinghoz. Ehhez a már nagyobb falathoz is a Csányi Sándor vezetése alatt lévő OTP nyújtott segítséget Bige Lászlónak. Egyes, a kormányzathoz közeli körökben is táptalajra talált értelmezések szerint Bige strómanja volt Csányinak ebben az ügyletben, mindkét embert jól ismerő forrásaink azonban úgy fogalmaztak, hogy Bige és Csányi inkább "üzlettársak vagy látens üzlettársak" voltak a Nitrogénművek megvásárlása esetében.
Az már korábban is felmerült, hogy Csányi neheztelt Bigére a Péti Nitrogénművek tulajdonjogával kapcsolatban. Úgy tudjuk ugyanis, kapcsolatuk megromlása erősen összefügg azzal, hogy Csányi nem csak az OTP hitelét biztosította a vásárláshoz, hanem megállapodtak abban is, hogy Bige úgy tartja versenyképesen a céget, ahogyan erről megállapodtak. Mivel nem minden eszerint történhetett, Bige és Csányi viszonya 2006-ban megromlott és az OTP kihátrált a Nitrogénművek mögül. Egyik pillanatról a másikra 15 milliárd forint forgóeszköz-finanszírozást vont ki a cégből, miközben Péten már elkezdődött a savüzem felújítása.
Állami garanciával a háttérben indult újra a Nitrogénművel Zrt.
A forráselvonás miatt a Nitrogénművek Zrt. 2008-ban leállította a termelést, ami csak kormányzati segítséggel indult újra. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a gyárban tovább folyhasson a műtrágya előállítása. Az állam egy 56 millió eurós beruházási hitel mögé tett állami garanciát, továbbá a gyár működéséhez szükséges anyagok - például gáz - beszerzéséhez nyújtott 10 milliárd forintos banki hitelhez adott 80 százalékos készfizető állami kezességvállalást.
Bige Lászlónak sikerült ugyanis megállapodnia arról, hogy kormánygarancia alapján az MFB hitelt nyújtson a Nitrogénművek Zrt.-nek. Utóbbi így le tudta zárni az OTP-vel fennálló addigi "banki kapcsolatát", az OTP Nyrt. a cég teljes vagyonára vonatkozó jelzálogjogát is megszüntette. A nehéz helyzetből tehát Bigét egy állami garanciás MFB hitel mentette ki, amit utóbb az Európai Bizottság szabálytalannak talált. Az MFB részéről nem is akarták vállalni a rizikót, a bank vezetése ragaszkodott ahhoz, hogy az erről szóló szerződést még a banki "döntés" előtt, magasabb szinten hagyják jóvá.
Sokat fordult a világ
Azóta sokat fordult a világ. A Nitrogénművek Zrt. például mára teljesen átalakult: korábban iparvállalat volt, mostanra pedig már egy nagy kereskedőcég, gyártói háttérrel. A péti cégnél az előző években Európa leghatékonyabb üzemei épültek meg: bővítették az ammóniaüzemet, elkészült az új granuláló üzem és a hozzá kapcsolódó automata csomagolóüzem, átadták a salétromsavüzemet, egy dolomitőrlőt, valamint egy semlegesítő üzemet. A társaság 2004 és 2017 között 450 millió euró értékben fejlesztett, miközben a műtrágyapiacon hazai és nemzetközi szinten is a bővül a kereslet. Látható a cégnél 2014-ben elindított vetőmag- és növényvédőszer-értékesítés üzletágak piaci részesedése is. Ezzel együtt tovább növelnék a Nitrogénművek Zrt. tevékenységének eredményességét újabb beruházások révén is. Ezek három-négy éven belül indulhatnak, egy már végrehajtott nemzetközi kötvénykibocsátás révén.
Nemcsak Csányi Sándor, hanem mások is okkal gondolhatják úgy, hogy a Nitrogénművek Zrt. - illetve Bige László más érdekeltsége - jó célpont lehet, akármennyire is tagadják ezt az érintettek. A kérdés tehát már csak az, hogy tesznek-e vételi ajánlatot Bige Lászlónak, mikor teszik ezt, és ki lesz az ajánlattevő. Ez a papírforma szerint akkor derülhetne majd ki persze, amikor Bigének már nem lenne lehetősége nemet mondani a konkrét ajánlatra.
(Bige László az RTL Híradónak azt nyilatkozta: a hatóságok bagatell, minimális problémákra hivatkoztak a TVM-nél, az üzem működőképes, ők pedig nem tudják megtenni, hogy 90 napig nem szállítanak, mert kötelezettségeik vannak. Ezért ha a jövő héten nem rendeződik a helyzet, lakatot tesznek a gyárra és az soha többé nem nyit ki.)