Nagyszerű első féléven van túl a hazai biztosítási piac a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint, a második félév viszont nehezebb is lehet. A második negyedéves számokból kiderül, hogy továbbra is 22 biztosító van jelen a magyarországi piacon, az életbiztosítók esetében a külföldi tulajdon 80 százalékos, a kompozit-biztosítók (vagyis mind az élet, mind a nem élet üzletágban jelen lévé) esetében 100 százalékos, ez az arány a nem életbiztosítók esetében ugyanakkor mindössze 56 százalékos volt.

A biztosítók koncentrációja sem sokat változott, az életbiztosítási ágat művelő biztosítók esetében az első öt biztosító a második negyedévben a Szolvencia II értékelési elvek szerint tartalékok 61 százalékával rendelkezett az előző évi 62 százalékkal szemben, addig a nem életbiztosítási üzletágat művelő biztosítóknál az öt legnagyobb játékos díjbevétele a piaci tortából az előző évi 70 százalékról 72 százalékosra nőtt.

Kapcsolódó

A viharok hatása még nem látszik a profiton 

A szektor első féléves biztosítástechnikai eredménye 47,35 milliárd forint lett, ami csaknem 16 százalékkal magasabb a tavalyinál. Különösen a nem életág teljesített jól, 26,4 százalékkal nőtt ebben a szegmensben a biztosítástechnikai eredmény, miközben az életbiztosításoknál valamelyes visszaesést mértek.

A szektor adózott eredménye az első félév végén 51,4 milliárd forint volt, ez 2,1 százalékkal magasabb csupán a tavalyinál. Ha azonban a kárkifizetések tartaléka megugrik, ez csökkenhet. Az idén az első félév még jól alakult a biztosítók számára, az életágon ugyan nőttek a kárráfordítások mintegy 10 százalékkal, de ez a lejáró biztosításoknak is köszönhető, a nem életágon viszont stagnáltak a kifizetések. Úgy tűnik, a harmadik hullámmal járó lezárások éppúgy kedveztek a szektornak a károk szempontjából, mint az első hullám kijárási korlátozásai. 

A harmadik negyedévben persze fordulhat a kocka, hiszen az emelkedő kamatok az életbiztosításoknak kedvezhetnek, míg a nem életágra negatív hatással lehet a nyári viharszezon, amely az évtized legnagyobb kárkifizetését eredményezheti a lakásbiztosításoknál. 

Lassan nőnek a tartalékok

A második negyedév végére a biztosítók által kezelt biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök (befektetések) állománya az előző negyedévhez képest alig változott, 0,8 százalékkal nőtt. A biztosítók eszközkitettségét három értékpapír, az államkötvény (47,7 százalék), a befektetési jegyek (37, százalék) és a részvények (4,4 százalék) uralják.

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest valamelyest változott a portfóliók összetétele: az államkötvények részaránya 3,9 százalékponttal csökkent, míg a befektetési jegyeké 4,1 százalékponttal nőtt. Az államkötvények 96,3 százaléka magyar államkötvény volt a biztosítók mérlegében június végén, ez kis mértékű csökkenést jelent a korábbi negyedévekhez képest.

A nem unit-linked biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök továbbra is főleg államkötvények, a unit-linked biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök viszont nagyrészt részvény jellegű eszközök, főleg befektetési jegyek. 

A szerződések állománya is növekszik. Június végén 108,8 ezerrel volt több szerződés a biztosítóknál, mint egy évvel korábban. A növekedés csak a nem élet ágra jellemző, az életbiztosítások száma tovább csökkent az idén is. A második negyedév végén a két ágazatban a szerződések száma megközelítette a 14,5 millió darabot.

Díjbevétel rekord várható

A szektor féléves díjbevétele 683,8 milliárd forint volt, mely közel 11,5 százalékkal haladja meg az előző évit, az életági díjak 18,1 százalékkal, továbbá a nem életági díjak pedig 6,6 százalékkal nőttek. Az életágon minden fontos kategóriában nőtt a díjbevétel. A hagyományos vegyes életbiztosításokba 25,5 százalékkal, a unit linked (befektetési egységhez kötött) konstrukciókba 21,5 százalékkal több pénz folyt be, mint tavaly. A nyugdíjbiztosítások, amelyekre személyi jövedelemadó-kedvezmény igényelhető, továbbra is népszerűek, a félév végére már több mint 391 ezer szerződés volt a piacon, a díjbevétel pedig több mint 13 százalékkal 58,4 milliárd forintra nőtt. Hatalmas növekedés volt az egészségbiztosítási piacon (55 százalékos) és a járadékbiztosításoknál (76 százalék), amelyek ugyan még kis szegmensnek számítanak a biztosításokon belül, de az öngondoskodási hajlandóság növekedését jelzik. 

A nem életbiztosítási piac ezúttal lassabb ütemben nőtt. A tavalyi kiváló év után, amikor a díjbevétel-növekedéssel nem tartott lépést a kárkifizetések volumene, az idén csak szerényebb mértékben emelhettek árat a biztosítók. A biztosítások többségénél beérhették az inflációnak megfelelő indexálással. 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele például mindössze 3,5 százalékkal emelkedett, a cascónál pedig 7,6 százalékos díjbevétel-növekedés volt. A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele ennél alig nagyobb mértékben, 7,8 százalékkal nőtt. A lakásbiztosításoknál ugyanakkor ez a kis mértékű növekedés aggodalomra is okot adhat, hiszen az építőanyagok ára, az újjáépítés költségeinek növekedése miatt az ingatlanok könnyen alulbiztosítottá válhatnak. Ha kár keletkezik, a jelenlegi árak mellett nem biztos, hogy a megítélt biztosítási összegből helyre lehet állítani az eredeti állapotot. A kormány különféle felújítási programjait igénybe vevő családoknak is célszerű átnézniük a lakásbiztosításukat, és ha szükséges, aktualizálni a tartalmát, hogy például a napelemekre vagy más nagyobb értékű beruházásokra is kiterjedjen a fedezet. 

Komolyabb mértékben nőtt a vállalati vagyonbiztosítások és a kkv-biztosítások díjbevétele is, ami a gazdaság talpra állásának a jele is lehet. Az utasbiztosítási piac viszont továbbra is gyengélkedik, az utazási korlátozások, lezárások miatt az idén még a tavalyinál is kevesebb biztosítást kötöttek az emberek. 

Több a kár, mint tavaly

A bruttó és a nettó kárráfordítás is nőtt tavalyhoz képest a nem életbiztosítási szektorban. A két adat között a különbség az, hogy a nettó kárráfordítás (ebben a károkhoz kapcsolódó költségek és a kárkifizetések vannak) ugyan alig 1 százalékkal emelkedtek, a bruttó kárráfordítás, amely a várható kifizetések tartalékait is tartalmazza, viszont 8,6 százalékkal emelkedett, vagyis nagyobb mértékben, mint a nem élet ágazat díjbevétele. 

A nyári viharkárok hatása már jól látszik ebben a statisztikában. A tavasz és a nyár eleje még kedvezően alakulhatott a biztosítók számára, hiszen a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosításoknál a nettó kárráfordítás több mint 20 százalékkal csökkent, ugyanebben a kategóriában a bruttó kártartalék már 8,2 százalékkal nőtt 2020 első félévéhez képest, vagyis június után komoly kifizetésekre készültek a biztosítók. 

Az autók is gyakrabban törtek az idén, mint tavaly. A kgfb-nél 16,6 százalékkal nőtt a bruttó kárráfordítás, az egyéb járműbiztosításoknál (praktikusan a cascónál) 11 százalékos volt a növekedés. Mindkét adat jócskán meghaladja a díjbevételek emelkedését. 

A tőkehelyzet stabil

A növekvő kifizetések ellenére a szektor stabil. A Szolvencia II kockázatalapú tőkekövetelmény szerint a szektor szavatolótőke-feltöltöttségi szintje a második negyedévben 224,1 százalékos volt, egy év alatt több mint 10 százalékponttal nőtt, és jóval meghaladja mind a jogszabályban előírt 100 százalékos, mind az MNB ajánlás alapján prudenciálisan elvárt, a volalitási tőkepufferrel megnövelt 150 százalékos követelményt.

A 22 biztosító közül 19-nél 200 százalék fölötti szavatolótőke-feltöltöttséget mért az MNB, és egyetlen intézménynél sem volt 150 százalék alatt ez a mutató. Tavaly 16 biztosítónak volt 200 százalék fölött a szavatolótőkéje, és volt egy olyan cég is, amelyiknél 150 százalék alatt volt ez az érték.