Most már céldátuma sincs a budapesti elektronikus jegyrendszer, a RIGO bevezetésének - derül ki a BKK lapunknak küldött válaszából.

A közlekedési szervezet tájékoztatása szerint a projekt jelentős átütemezésére és újratervezésére volt szükség, mert az eredeti szerződések megkötését követően a beruházás lényeges elemeit érintő jogszabályok is megváltoztak, melyek hatásait az eredeti konstrukció nem volt képes kezelni.

Kapcsolódó

Ilyen például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek változása, amely alapvetően érintette a kártyakibocsátást és az ahhoz kapcsolódó regisztrációs folyamatokat.

A projekt ütemterve a fenti okok miatt átdolgozás alatt áll, végleges új formáját az említett szerződésmódosításokkal nyeri el, melynek része az EBRD és a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása is. A rendszer üzembe helyezésének időpontját ezt követően lehet meghatározni - magyarázta a csúszás okát a BKK.

Jelenleg a rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúra telepítése, szoftverfejlesztések, oktatások, illetve tesztelési feladatok elvégzése zajlik. A tervezett 11 ezer jegyérvényesítő készülékből csak néhányat szereltek fel 29 buszra és trolibuszra (például a 76-os trolin), valamint a Deák téri és közvágóhídi (H6-os HÉV) állomáson is lehet már találkozni az érvényesítő készülékekkel és a beléptetőkapukkal.

A Népszava írt arról, hogy tavaly a BKK még azt ígérte: egy évtizednyi vajúdás után 2018 elejétől végre valóban elindul a papír alapú jegyeket felváltó és a bliccelőket kiszűrő, modern elektromos jegy- és beléptetőrendszer. Bár az Index és a Zoom is arról írt, hogy "csak" egy évvel halasztják a projekt indítását, a lap forrása már 2020-as céldátumról tudott. Most már ez sem tűnik valószínűnek.

Így Tarlós István főpolgármester a 2019-es őszi önkormányzati választáson aligha tud majd ezzel kampányolni. Pedig 2014 októberében büszkén jelentette be, hogy aláírta a fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződést a BKK a német Scheidt&Bachmann céggel. A városvezetés a BKK-t bízta meg az előkészítéssel, és 2013-ra 54,5 millió eurós, ötéves futamidőre szóló megállapodást kötöttek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal a finanszírozásról. A főváros 5,5 milliárd forint saját forrással járult hozzá a fejlesztéshez.

A hardverek jó részét végül leszállította a német cég, ám azok azóta is lefóliázva állnak a BKK raktáraiban. Ráadásul még 2017-ben további 3 milliárd forint szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a projektre. Mindezek következtében - a 444.hu számításai szerint - összességében már 36,8 milliárd forintba kerül a fejlesztés. Közben a Népszava szerint a 2015-ben felvett 17 milliárd forintos EBRD-hitel már ketyeg.

Tarlós István még 2014-ben azt is megígérte a budapestieknek, hogy a főváros másfél millió, névre szóló chipkártyát bocsát ki és mintegy kilencmillió, név nélküli, rövid lejáratút. Ráadásul az első chipkártyát minden budapestinek ingyenesen adták volna. Ilyet máig senki nem kapott. A főpolgármester 2017-re ígérte a projekt befejezését, és a papíralapú jegyrendszer felszámolását, mert az szerinte már "Európa szégyene" kezdett lenni.

A rendszer minőségi változást hoz, megszűnik a sorban állás, a jegyeket telefonon és interneten is meg lehet majd vásárolni - sorolta Tarlós István a RIGO előnyeit 2014-ben.

A BKK látványos honlapja most is azt ígéri a budapestieknek, hogy kényelmes, gyors és egyszerű lesz a közösségi közlekedés. Ehelyett a közlekedési szervezet még a szeptemberi tanévkezdéskor is figyelmeztetést adott ki, hogy a kígyózó sorok miatt a diákok próbálják meg időben megvenni a bérletüket.

Forrás: Napi.hu/Szabó Dániel.