Nehéz időszak következik a Fővárosi Önkormányzat és Budapest életében. Ezt maga Karácsony Gergely főpolgármester vetítette előre a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen. Az energiaárak robbanásszerű emelkedésére válaszul augusztus végén ugyan a képviselőtestület egy hatékonyságnövelő és megtakarítást célzó energiacsomagot fogadott el, ez azonban nem ad választ a BKV legégetőbb kérdésére, hogy jövőre „mitől megy a villamos” - írja az Index.
Az önkormányzatok, illetve önkormányzati tulajdonú cégek közbeszerzésen szerzik be az energiát. Amíg az energiaárak alacsonyan voltak, ez a rendszer jól működött, az áramkereskedő cégek lefelé tartó elektronikus licittel (árlejtés) versenyeztek a BKV pályázatán.
Eddig. Ugyanis – amint arra Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmet – a BKV hónapok óta még érvényes ajánlatot sem kapott a pályázatán indulni jogosult áramkereskedő cégektől.
A BKV-nak december 31-ig van áramszerződése, tehát még van idő megoldásokat keresni – nyugtatta a kedélyeket a főpolgármester általános helyettese.
200 milliárdért áram?
A közlekedési társaság éves energiaigénye 246 GWh, összehasonlításként a főváros teljes közvilágítási igénye 86 GWh. Ez eddig éves szinten a BKV-nak nagyságrendileg több mint 20 milliárdos kiadást jelentett, most azonban az áramtőzsde számait figyelve akár 10-15-ös szorzóval is kalkulálhatnának. A 2023-as költségvetés várható számai alapján ilyen árakon kizárt a jövő évi áramszükséglet fedezésére kiírt sikeres közbeszerzés. Ha a jelenleg is futó közbeszerzéssel nem fog menni az árambeszerzés, a B terv szerint megpróbálják egy évnél rövidebb időszakra megpályáztatni, ez esetben azonban a pályázati kiírások is sűrűsödnek majd - írja a portál.
A korábbi években a pályázatot rendre az ELMŰ nyerte meg. Mára annyira hektikussá vált a piac, hogy nincs áramkereskedő, amely meg tudná becsülni akár csak a jövő hét távlatában irányadó tőzsdei energiaárat, nemhogy egy évre előre.