A most bejelentett élelmiszer árstop szerint visszaköszönnek a 2021. október 15-i árak (2,8 százalékos UHT tej, cukor, étolaj, liszt, csirkemell, far-hát, sertéscomb). A befagyasztás a kormányzati remények szerint 0,5-1 százalékot foghat az infláción és 20 milliárd forintot jelenthet összegszerűen. A februári teljes élelmiszerboltos forgalom egyébként 500 milliárdos nagyságrendet jelenthet most.

Mit fog látni ebből a vásárló? A vásárlásokban, főleg ilyen, drágulásokkal körített időszakban a döntő szempont az ár, első körben ezt vizslatja árgus szemekkel a vásárló. Február első napjától olcsóbbak lesznek a kiválasztott élelmiszerek. A vásárlót is izgatja, mennyit keres a bolton - állítja a blokkk.com kereskedelmi szakblog.

Ezért izgalmas kérdés az ár feltüntetés szabályrendje. Az alapvető, hogy az árat pontosan kell feltüntetni. Leárazásnál, akciónál, ha egy boltos erre szánja el magát, azt is fel kell tüntetnie valamilyen módon, milyen árelőnyhöz is jut a vásárló. Most viszont nem ő döntött erről.

Február elsején a boltos tehát csak az új árat írja ki - meg az egy nappal korábbit is, hiszen ennyi reklámot megengedhet magának - vagy ki kell írnia, hogy ez az ár a múlt év október 15-i. És mekkora betűmérettel (ilyen előírás is akad)?

Várható, hogy a vásárló rögvest beszalad a boltba, sok a pénze, nyilván költekezni is szeretne belőle, és a kisebb ár is csábító. A kereskedőnek pedig tartaniuk kell a központilag leolcsózott termékeket a polcon. Ezzel már lehet gond, ha a vásárlóknak nagyobb kedvük támad spájzolni egyet (még nem futott le a járvány, sőt). Kérdés, mit bírnak a gyártók, és milyen, esetleg még kedvezőbb import ajánlatok futnak be?

 

A kereskedőknek át kell formálniuk akciós menetrendjüket. Nagyon nem mindegy, hogy az egyes termékcsaládokon belül milyen árarányokat alakítanak ki. Például ügyelni kell a 2,8 százalékos és az 1,5 százalékos UHT tej, vagy a csirkemell és a csirkecomb, vagy éppen a sertéscomb és a karaj közötti árkülönbségekre is, hiszen könnyen előfordulhat, hogy legyint egyet a vásárló és él az alkalommal, így az árkalapból kilógó élelmiszerből kevesebbet vásárol. Főleg, ha nagyon közel csúszik egymáshoz a két ár.

Dől a pénz a vásárlókhoz

A vásárlások értéke alapján február a boltos világ leggyengébb hónapja. Idén az várható, hogy az év második hónapjában a boltos költések túllépik az ezer milliárd forintot. És hogy mennyivel
Bizonyára az eddigieknél szabad szemmel is jól látható mértékben, hiszen pusztán az egyszeri juttatások révén ennyi pénz érkezik pluszban a családok pénztárcájába a gyermekes családok szja visszatérítése és a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetése révén.
Ezek mellett a 25 év alattiak is több pénzből gazdálkodhatnak az szja mentesség nyomán és a minimálbérek emelése is többet hoz a konyhára. Pénz tehát lesz bőven a korábbiakhoz képest, és akkor még jön a Szép-Kártya vásárlási lehetősége az élelmiszerboltokban.

Nem feltétlenül más cikkek drágításával operálhatnak majd a kereskedők. Egyrészt ráugorhatnak az állami árcédulákra is az akciós újságjaikban, hiszen ha már le kellett vinni az árat, akkor miért ne kürtöljék szanaszét.

Persze, ha kiderül, hogy október 15. óta nem is mozdult olyan nagyot a boltos ár felfelé, mert már előtte alaposan megszívta magát az árcédula, akkor nem is fog annyit válogatni a vásárló. Például az étolaj ára sem október 15. óta ugrott nagyot. A benzinár stopot például gyorsan felülírta a piac. Az állami árcédula pedig ott fog porosodni három hónapig, hiszen addig nem lehet hozzányúlni.