A kormány számos dolgot megváltoztatna az új, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakra, így például felszámolná a korábban kiszervezett tevékenységeket, amelyeket a jövőben saját belső erőforrásaira építve végezne el - olvasható a dokumentumban. A 1731/2013. (X. 11.)-es számú kormányhatározat szerint ennek keretében többek közt létrehoznának egy fejlesztéspolitikai intézményrendszert, amely összeállítja a pályázati dokumentációt, majd szakértőivel támogatja a projektek végrehajtását.

Az elképzelések szerint a megyei önkormányzatok, illetve a megyei jogú városok saját erőforrásaikból biztosítanák ezeket a szakembereket, de létrehoznának egy központi kapacitást is, amelyet a helyi önkormányzatok mellett az állami cégek, a kisvállalatok és az egyházak is használhatnának. Az állam a pályázatok összeállításában is segédkezne, de az is tervbe van véve, hogy olyan jogi kapacitásokat építsenek ki a rendszeren belül, amelyek külső erőforrások bevonása nélkül képesek ellátni az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos jogi tanácsadást és perbeli képviseletet is.

Fontos döntés az is, hogy a közbeszerzési rendszert is átalakítanák, mégpedig úgy, hogy ezáltal "a pályázati konstrukciók sajátosságaihoz igazítottan, keret-megállapodásokból egyszerűsített lehívással tudnak termékeket és szolgáltatásokat beszerezni és építési beruházásokat megvalósítani". A határozat azt is kiemeli, hogy 100 millió forint fejlesztési értékig normatív alapon ítélik majd oda a támogatásokat.

Az elképzelések jók, de a megvalósítás már kérdéses

A Napi.hu által megszólított pályázati tanácsadó cégek alapjában véve üdvözlik az elképzelést, Ferenczy Károly, a Brüsszel Center - Magyar Pályázati Tanácsadó Központ értékesítési igazgatója például örömének adott hangot, hogy összehangoltabbá tennék a különböző állami projekteket, mondván eddig gyakran ad hoc jelleggel döntöttek a fejlesztésekről, így a múltban többször is előfordulhatott, hogy az önkormányzati beruházások egymás konkurenciájává váltak.

A szakember kiemelte: az, hogy az állam a 100 millió alatti projekteket normatívan támogatja, valamennyire ugyan gyorsíthatja a lehívhatóságot, de  továbbra is megmaradnak olyan akadályok, mint például maga az utófinanszírozás, vagy az, hogy egy bizonyos árbevétellel rendelkeznie kell a cégnek. Ezek miatt pedig nem várható igazán nagy megugrás a kifizetéseknél.

A normatív feltételek alkalmazása nem újdonság, a versenyszféra támogatása eddig is nagy részben így zajlott - mondta lapunknak Sturcz Annamária, a Vanessia Vállalkozásfejlesztési és Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, hogy nagyjából a 100 millió forint az az összeghatár, amely mentén a céges pályázók általában támogatást igényeltek, így az ebben való meghatározást elfogadhatónak tartja.

Gyorsan kell találni egy szakértői gárdát

A legnagyobb kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy az állam honnan szerez majd egy olyan szakértői gárdát, amely képes lesz mind a pályázatok elkészítésére, mind azok elbírálására - emelte ki Sturcz. Egyetértett vele Tabák Gábor, az OTP Hungaro-Projekt cégvezetője is, aki szerint az új feladatokhoz számos helyen növelni kell majd a szakemberek számát, ráadásul figyelni kell arra is, hogy ne csak a mennyiség legyen meg, hanem a minőség is. Ez utóbbit igazi kihívásnak nevezte mind Sturcz, mind Tabák, utóbbi például elmondta, hogy eddig is döntően az állami és nem a vállalati pályázatoknál ragadt be a legtöbb pénz, így kérdéses, hogy amikor a saját projektjeiket sem a leghatékonyabban menedzselik, akkor az új feladatokkal hogyan fognak megbirkózni.

Mindenből fel lehet építeni egy állami kapacitást, azonban nem biztos, hogy ez a leghatékonyabb módszer - véli tehát az OTP Hungaro-Projekt cégvezetője, aki példaként elmondta, hogy még az olyan nagyvárosok, mint Debrecen is külső szakértőket alkalmaznak a projektek előkészítésére. Gondoljunk bele, hogy a több milliárdos projektek elindításához komplett tanulmányokat, terveket kell elkészíteni, amik többek közt lefedhetik a mérnöki, az energetikai, a környezetvédelmi kérdéseket is, ezekhez pedig mind-mind külön szakember kell. Márpedig a nagyvárosoknak eddig sem érte meg önálló csapatot fenntartani, hiszen bár a projektek keretében el lehetett számolni az ő költségeiket, ha éppen nincs aktuális fejlesztés, akkor a bérüket saját zsebből kell fizetni - hívta fel a figyelmet Tabák, aki szerint például Debrecen esetében még talán ki is lehetne gazdálkodni egy ilyen szervezetet, azonban a kisebb megyei jogú városoknál, mint például Salgótarján, ez biztosan nem éri majd meg - ami pedig éves szinten több tízmilliárdos kiadást jelenhet az államnak.

Pro és kontra

Orbán kérte, Lázár pedig megírta neki a szép kívánsággyűjteményt - fogalmazott az új kormányhatározatról egy neve elhallgatását kérő szakértőnk. Véleménye szerint több pontja is kifogásolható a tervezetnek, így például az is, amelyik előírja, hogy olyan jogi kapacitásokat kell kiépíteni az intézményrendszeren belül, amelyek külső erőforrások bevonása nélkül képesek ellátni az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos jogi tanácsadást és perbeli képviseletet is. Magyarán ha panaszunk van, akkor az állam fogja saját magát beperelni? - tette fel a kérdést szakértőnk, aki szerint ez legalábbis érdekes kérdéseket vet fel.

Megkeresésünkre Csepreghy Nándor azt a választ adta, hogy a kormánynak ez a döntése a pazarló kiszervezési gyakorlat tiltásának a rögzítése. "Egy takarékos, átlátható, szakértő intézményi struktúrát építünk fel, ahol fel sem merülhet, hogy állami feladatot nem állami szervek lássanak el" - írta a szakember.

Forrásunk szerint az is felvet bizonyos kérdéseket, hogy a dokumentum szerint keret-megállapodásokkal lehetne egyszerűsített lehívással termékeket és szolgáltatásokat beszerezni. Forrásunk ezt összefüggésbe hozta azzal, hogy Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke egy augusztus végi MTI hír szerint - 80 százalékos részesedéssel - új vállalkozást alapított, a National Development Consulting Zrt.-t, amely EU-s programfejlesztési és projekttámogatási szolgáltatást nyújt vállalatok számára. Évek óta telített a piac, rengeteg tanácsadó cég van, neki pedig éppen most jutott eszébe ilyen vállalkozást alapítani - fogalmazott forrásunk, aki nem lepődne meg azon, ha az állam egy keretszerződést kötne vele. Ez után akár az is elképzelhető, hogy a társaság leszerződik az évek óta működő tanácsadó cégekkel, akik alvállalkozóként elvégzik azt a munkát, amire az államnak kapacitáshiány miatt nem lesz módja.

A kormányhatározat célja az említett intézkedéssel - mint a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban csúszásban lévő derogációs projekteknél -, hogy a jövőben felgyorsítsuk a projektek végrehajtási folyamatát - írta Csepreghy. Ha ugyanolyan típusú beruházásoknál az egyenkénti, hosszadalmas közbeszerzési eljárást, vagy hasonló, például építési engedélyek egyenkénti kiadását is egyszerre lehet intézni, a keret-megállapodásoknak köszönhetően lényegesen gyorsabban haladnak majd az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések. Ez a gyakorlat kis számban ugyan, de működik a jelenlegi periódusban is - tette hozzá a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára.

És ez csak az önkormányzati szektor, ehhez még hozzájárul egy központi állami szervezet felépítése, így joggal merül fel a kérdés, hogy honnan lesz az államnak ilyen nagy számú szakembere, amikor az idő már viszonylag kevés, hiszen januárban elvileg már állnia kellene az új rendszernek - fogalmazott Tabák. Megoldás az lehetne, hogy az állam a piacról próbál meg szakértőket magához csábítani, ám ennek valószínűsége viszonylag kevés a cégvezető szerint, hiszen ehhez először egy vonzó perspektívát - többek közt fizetést - kellene eléjük rakni. Ennek hiányában viszont kevés szakembere marad az államnak, és bár elvileg segítséget jelenthetnének az egyetemekről frissen kikerült végzősök, ám a szűk határidő és a tapasztalat hiánya ellenük szól. (Egy forrásunk ezt például úgy fogalmazta meg, hogy ezek a fiatalok jó szándékúak, ám felelősséget általában nem szívesen vállalnak, ami úgyszintén lassítja a rendszert.) Az ötlet és a szándék tehát jó, de mégis úgy látom, hogy ezt nem lehet ilyen erőltetett menetben végrehajtani, mivel a tervezet elkészítői nem gondolták végig az ehhez kapcsolódó idő- és kapacitásigényt - fogalmazott Tabák.

A Századvéghez köthető a "nemzeti" projektfejlesztő

A projektfejlesztő National Development Consulting (NDC) Zrt.-t idén szeptemberben jegyezte be a cégbíróság - derül ki a Céginfo.hu adataiból. Az ötmillió forint alaptőkével létrehozott társaság tulajdonosa Heim Péter, aki tulajdonosa a Fidesz-kormány fő tanácsadója, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek is. Az NDC Zrt. háromtagú igazgatóságának tagja Heim mellett Fürjes Balázs és Siba Ignác, akik a Századvég igazgatóságának is tagjai.

Heim Péter idén áprilisban is alapított egy céget, Siklósi Zoltán befektetési szakemberrel, az Invescom Kft. tulajdonosával közösen: az ötmilliós alaptőkéjű Hemisphere Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-t. A társaság július végén sikeresen szerepelt a kockázati társaságoknak meghirdetett, úgynevezett Jeremie III uniós pályázaton (a pályázat érdekessége, hogy ennek eredményét az eredeti kiírás szerint május 20-án kellett volna kihirdetni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, de azt július végéig kitolták.)

Korábban gyakran előfordult, hogy a pályázatíró bár projektmenedzsmentként számolta el a pályázatírás költségeit, valójában ilyen jellegű tevékenységet nem végzett, és az erre szánt források lehívása után magára hagyta a projektgazdát, aki így tapasztalat hiányában nem tudta megfelelő ütemben megvalósítani a beruházást - indokolta a módosítás fontosságát érdeklődésünkre Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára, majd hozzátette, hogy az ilyen típusú visszaélések "közel sem" csak a piaci szereplők pályázatait érintették. Mint mondta, a kormány az uniós források terhére fogja felépíteni a szakértői bázisát, ám arra írásos válaszában már nem tért ki a szakember, hogy a szűk határidő mekkora gondokat okozhat, illetve, hogy ezeket a szakembereket honnan fogja az állam előteremteni, mindössze annyit említett meg, hogy a végrehajtási intézményrendszer szereplői és a tanácsadó munkatársak számára is ki kell alakítani egy gyakorlatorientált, problémacentrikus továbbképzési rendszert a Karrier Programon keresztül.

Van-e összeférhetetlenség?

Azzal kapcsolatban is többen kétségüknek adtak hangot, hogy mennyire működhet az állami kézbe kerülő pályázatírás. Egyesek például azt emelték ki, hogy legalábbis korrupciógyanúra adhat okot az, ha egy állami szervezet írja meg a pályázatot, és egy másik, ugyancsak állami bírálja azt el. Sarkosan fogalmazva: amennyiben valaki megcsinál egy pályázatot, úgy az várhatóan azt fogja később győztesnek kihozni, hiszen nem akarja majd leértékelni saját korábbi munkáját - vélte Tabák, aki szerint ezáltal akaratlanul is sérülhet az egyenlő elbírálás elve.

Csepreghy szerint azonban már maga a felvetés sem állja meg a helyét, mivel az állam nem a pályázat konkrét megírásában fog részt venni, hanem tanácsadás keretében segítséget nyújt a pályázatok elkészítésében és benyújtásában. A forrásfelhasználás uniós és magyarországi szabályozása is szigorúan ügyel az összeférhetetlenségi kritériumokra, így természetesen nem ugyanaz a szervezet bírálja el a pályázatot, amelyik segített az elkészítésében - emelte ki a helyettes-államtitkár, aki szerint a pályázatok elkészítésében állami kapacitások segítenék a pályázókat, míg a pályázatok elbírálását, amint az kötelező uniós szabály is, a 2014. január 1-jével a szaktárcákhoz került illetékes irányító hatóságok végzik majd.

A szakmai háttérmunka elengedhetetlen pályázatok nélkül is

Ugyanakkor vannak olyan területek, mint például az óvoda- vagy az iskolafejlesztés, ahol nem kellene feltétlenül pályázatot kiírni, mivel így rendkívül sok kapacitást vonunk el azzal, hogy mindenki megírja a pályázatot és csak minden ötödik nyer - mondta Tabák, aki szerint az, hogy nincs pályáztatás, nem jelenti azt, hogy nincs szükség komoly, szakértői előkészítő munkára, hiszen a háttérdokumentumokat, így a fejlesztési tervet, a megvalósíthatósági tanulmányt mindenképpen el kell készíteni. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségben, úgy a források odaítéléséről felelős döntés nem hozható sem a támogató, sem az esetleges banki finanszírozó oldaláról - vélte a szakember.