Valamivel több, mint 10 százalékos lett az egységes bérfejlesztés mértéke a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft.-nél a kékgalléros dolgozók esetében, míg a fehérgallérosok mintegy 6,5 százalékos alapbér-emelést kaptak. Az autóipari üzemben békesség uralkodik, a bérfejlesztésről csak tárgyalásos úton döntöttek. Mivel a vállalatnál létszámstop van, - legfeljebb a mérnökök esetében pótolják az elvándorló munkatársakat - a bizonytalanság miatt senki nem akarta túlfeszíteni a húrt - magyarázta a Napi.hu-nak Kozma Zsolt, az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetének (ÉTMOSz) elnöke.
A konkrét bérösszegek kapcsán csak annyit említett, hogy a hatvani üzemben tavaly átlagosan bruttó 300 ezer forint körül volt a fizikai dolgozók alapfizetése. Erre a jött rá a 10 százalékos emelés, amely a járműiparban kialakult negatív hangulat tükrében szép eredménynek tekinthető. Bár a bizonytalanság érinti a Boscht is, előny, hogy a cég termékei nem benzin-, vagy dízelspecifikusak - számos alkatrészt, vagy például műszerfalakat gyárt, amelyek elektromos autókban is felhasználhatóak.
Mint emlékezetes, tavaly sztrájkfenyegetést követően született meg a béralku a mintegy 7 ezer fős üzemben, amelyet a vállalat igazgatója úgy minősített, hogy "ez drága megállapodás volt." Akkor a fizikai dolgozók egységesen 14,5 százalékos, de minimum bruttó 34 ezer forintos béremelést kaptak. Emellett a kiegészítő bérelemek - például lojalitási és jelenléti bónusz -, valamint más juttatások körében is javítottak a munkások pozícióin. Idén ezeken az elemeken a Bosch nem módosított.
Szintén megállapodtak a 2020-as bérekről a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. üzemében, ahol a hatvanihoz hasonló mértékű bérfejlesztés történt. Az egységnél egyébként alacsonyabb az alapbér, mint a másik gyárban - tavaly nem sokkal haladta meg az akkori garantált bérminimum (bruttó 195 ezer forint) szintjét.
A pluszjuttatások tekintetében itt sem történt változás, a szakszervezet viszont kialkudott egy kikötést túlórakifizetés mértékére vonatkozóan. Ennek keretében az évi 100-250 óra közötti rendkívüli munkaidőnél a törvényesnél magasabb pótlékot kell kifizetni a dolgozóknak, az összeg pedig tovább növekszik a 250 óra fölötti túlmunka esetén. A lépés célja, hogy cégvezetést visszatartsa a túlóráztatástól. Ez azért is szükséges, mert az autóipari cégek már jellemzően nem pótolják a fluktuációt - vagyis aki magától elmegy, ahelyett nem hoznak új dolgozót - így kisebb létszámmal próbálják legyártatni ugyanazt a volument. Ezért a megmaradt emberekre több munka maradhat.
Megszűnt a munkaerőhiány, de nem merik elküldeni az embereket
A korábbi hírek alapján a magyar feldolgozóiparban, s főként a járműiparban a "passzív létszámcsökkentés" vált jellemzővé és 2019 végére a cégek többségénél nem sikerült egyezségre jutni a 2020-as bérekről. Kozma Zsolt szerint az ÉTMOSz működési területén sincs megállapodás mindenhol: a S.E.G.A. Hungary Kft.-nél január végén kezdték el a tárgyalást, a Thyssenkrupp Presta Kft.-nél két héten belül indul, míg a Lear Corporation telephelyein február közepén kezdődik az egyezkedés. A szakszervezet mindenhol minimum 10 százalékos béremelést célzott meg.
Elmondta, hogy a járműiparban nem lát komolyabb visszaesést, inkább rekorderedmények utáni megtorpanásról beszélhetünk. A szereplők körében kivárás jellemző: most az év elején még nem látják, hogy milyen volumenek, megrendelések várhatóak 2020 során. Éppen ezért nem is mernek elbocsátásokról dönteni, hiszen még az is előfordulhat, hogy az iparágban az év második felétől hurrá-hangulat alakul ki, egy létszámleépítést követően viszont már valószínűtlen, hogy képesek lennének új embereket fölvenni. Inkább bent tartanak egy pár száz fős tartalék-létszámot. Ha effajta döntésekre sor is kerülne azok csak májusra születhetnek meg, amikor a cégek már látják az év hátralévő részét.
Hozzáfűzte, hogy a kölcsönzött, vagy lízingelt munkaerő-állományok sorában továbbra is bocsátanak el embereket, de ez sajnos nem minősül létszámleépítésnek és az érdekképviseletek sem követik nyomon az ilyen eseteket.