A 2014-2020 közötti Horizont 2020 keretében a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára elérhető összeg 8,6 milliárd eurót tesz ki - jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Az előző programhoz képest 30 százalékkal több uniós forrás lesz elérhető, az EU célja viszont változatlan: fel kell oldani az európai paradoxont, miszerint kutatás-fejlesztésben (k+f) erősek vagyunk, ám ezek az innovatív ötletek viszonylag kevésbé jelennek meg termékként. Ez igaz Magyarországra is, mivel a kutatók az összes tagállam közül kiemelkedően teljesítettek, ám az ipari kkv területen jelentősen le vagyunk maradva például a csehekhez képest - véli Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese.

A Horizont három nagy pillére közé a tudományos kiválóság, az ipar vezető szerepe (ipar közeli kutatások) és a társadalmi kihívások tartoznak. A tervek szerint a második és harmadik pillérben elérhető összegek 20 százalékát a kkv-kat támogatnák - ez újdonság Cséfalvay szerint, hiszen most először van lehetőség arra, hogy kifejezetten a kiscégek számára írjanak ki ilyen pályázatokat. A Horizont 2020 keretében a tagállamok közötti különbségeket is csökkentenék, hiszen eddig az új tagállamok viszonylag kevés forráshoz jutottak (mindössze az összes keret 5 százalékához) az innovációs forrásokból.

A vállalkozásoknál jelentős az elmaradás az előző fejlesztési ciklus támogatásaiból között, az összesen elnyert 220 millió eurónyi támogatás java része inkább a kutatóközpontokhoz került. Az államtitkár reményei szerint a következő hét évben 350 millió eurónyi támogatást tudunk lehívni - ezt jelentős kihívásnak nevezte, mivel összességében az erre a célra költött az uniós források mennyisége nem növekszik. Éppen ezért minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy a magyar szereplők minél felkészültebbek legyenek, ennek érdekében például a szaktárca két szakértője állandóan Brüsszelben tartózkodik, hogy minél hamarabb eljussanak Magyarországra a legfrissebb hírek, de hamarosan feláll az a szervezet is, amely a pályázatok elkészítésében segíti a cégeket - emelte ki az NGM politikusa. Úgy látja, hogy itthon helyenként a bátorság hiányzik a pályázókból, ezért cél, hogy a következő időszakban minél több magyar pályázatot nyújtsanak be. Cséfalvay elmondta azt is, hogy az itthon, de uniós forrásokból kiírt pályázatokból mintegy 700 milliárdnyi forrás lesz elérhető - erről bővebben itt olvashat.

Az összes pénz elnyeréséhez több ezer sikeres pályázatra lesz szükség, így,mivel a jelenlegi 20 százalékos nyerési arányt nehéz lesz felülmúlni, ezért legalább 10 ezer pályázatra lesz szükség - mondta Korányi. A NIH készül, például külön honlapot készítenek a Horinzont program számára, hogy az információk átadása még gördülékenyebb legyen. Véleménye szerint jobban kellene használni az úgynevezett bírálókat, akik Brüsszelben segítik a pályázatok bírálatát - természetesen nem konkrét pályázatoknál, hanem általános információkat adnak az ellenőrzési tevékenységekről.

A kitűzött célok eléréséhez nem csak a források nagy mennyiségére van szükség, hanem a közvetítő szerepek meglétére is, hogy mindenki megkapja a megfelelő információkat - mondta Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese, hozzátéve: az utóbbiban ők is sokat tudnak segíteni. A harmadik szereplők a kkv-k, akiknek tudniuk kell, hogy pontosan mit akarnak, hogy merre akar továbbmenni, hogy minek kell megfelelnie, hogy versenyképes legyen. Ne az legyen, hogy megnézzük mihez van forrás és arra pályázunk, hanem először nézzük meg mire van szükségünk és arra keressünk tendert - emelte ki Bödőcs.