Lázas munka folyik kormányzati berkekben a Buda-Cash-botrány nyomán. A cél: lehetetlenné tenni, vagy legalábbis kifejezetten megnehezíteni az elmúlt hetekben feltártakhoz hasonló visszaéléseket. A Nemzetgazdasági és az Igazságügyi Minisztériumban a tőkepiaci törvény módosításán dolgoznak, szakértők bevonásával. A változások legsarkalatosabb eleme, hogy a jövőben nem a brókerházak, hanem a központi elszámolóház, a Keler Zrt. vezené a lakossági értékpapírszámlákat.

A tőzsdén forgó részvények, az állampapírok és csaknem az összes tőzsdén kívüli értékpapír csak dematerializált formában létezik, ezek elvileg a Kelerben vannak. A Keler vezeti a többszáz hazai hitelintézet illetve befektetési szolgáltató értékpapírszámláit. A brókerházak a Kelerben két alszámlát tartanak, egyet a saját tulajdonú papírokkal, egyet pedig az ügyfeleik papírjaival - ez a megbízotti alszámla. (A Buda-Cashnél mindkettőről eltűnt a papírok zöme.)

Az elképzelések szerint a Keler átvenné az egyéni értékpapírszámlák vezetését. Ha ez teljes körűen megvalósul, kétmillió egyéni alszámlát kell vezetnie az elszámolóháznak. (Egy ügyfélnek ma is rendszerint több értékpapírszámlája van, a bankjában és egy vagy több brókerháznál.)

Lantos Csaba, a Keler Zrt. igazgatóságának elnöke (képünkön) a Napi.hu kérdésére elmondta: a világ központi értéktárai kétféle gyakorlatot követnek. Az egyik szerint csak a tőkepiaci szereplőkkel állnak közvetlen kapcsolatban, a másik viszont a tömeges egyéni alszámlák rendszerére épül. Dániában például hasonló nagyságrendű értékpapírszámlát kezel az ottani értéktár, de még impozánsabb India központi értéktárának teljesítménye, hiszen a kontinensnyi országban csaknem 300 millió végső befektetői értékpapír-alszámla létezik.

A Keler elvileg képes lenne megfelelni a feladatnak, de sok részletet kell még tisztázni: egyebek mellett, hogy ki végezze az ügyfelek azonosítását, vagy hogyan kapjanak visszaigazolást az egyéni ügyfelek (sms, email) a számláikon végrehajtott tranzakciókról? Ha ezeket sikerül megoldani, és megszületik az új jogszabály, komoly technikai fejlesztés következik. Ezt a tervezett változást a Keler Zrt. is üdvözli, mert fontos lépés a tőkepiaci bizalom erősítése érdekében - mondta a Napi.hu-nak Lantos.

A Keler Zrt. 1993-ban jött létre, jelenleg 53,33 százalékban az MNB, 46,67 százalékban a Budapesti Értéktőzsde Zrt. tulajdonában áll. A cég 2008 óta nem fizet osztalékot, nyereségét saját fejlesztéseire fordítja, így a tervezett változásoknak aligha lenne komolyabb pénzügyi akadálya.