A repülőtér tőkeerős és hosszú távon elkötelezett tulajdonosai a 2019-ben realizált eredményt a Budapest Airport Zrt. válságkezelésére fordították, amelynek köszönhetően a vállalat nagyrészt saját, illetve kisebb részben piaci alapú forrásokból finanszírozta a működését, miközben a drasztikusan lecsökkent árbevétel ellenére összesen 81 millió euró értékben valósított meg fejlesztéseket 2020-ban - olvasható a cég közleményében.

A BA-nál 2019 több szempontból rekord év volt; a kitartó járatfejlesztési munkának köszönhetően a Budapestről elérhető desztinációk száma 2019 év végére elérte a 153-at, ami a budapesti repülőtér történetében az eddigi legmagasabb úticél-szám volt. A Liszt Ferenc repülőteret 2019-ben 16,2 millióan használták.

Kapcsolódó

2020 első két hónapjában még folytatódott a felfelé ívelő statisztika. Januárban és februárban a havi utasszám még a 2019-es szintet is meghaladta, 16, illetve 15 százalékkal. Márciusban azonban az utasforgalom a koronavírus elterjedésének hatására több mint a felével csökkent, áprilisban pedig drasztikus, 99,3 százalékos visszaesést mutatott. Az év utolsó hónapjaiban a visszaesés mértéke 95 százalék körül stabilizálódott, éves szinten pedig az utasforgalom a 2019-es szint 24 százalékát érte el. Az utasszámcsökkenés és a kapcsolódó szolgáltatások leállása nyomán a vállalat nettó árbevétele 118 millió euró volt, 65 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben.

A Budapest Airport az utasszámcsökkenéshez köthető bevételkiesést a rekord cargo forgalommal és olyan jelentős, utasszám-semleges bérlőktől származó ingatlanhasznosítási bevételekkel tudta valamelyest pótolni, mint például a repülőgép-karbantartó vállalatok és az integrátorok. Ez a repülőtér elmúlt években követett diverzifikációs stratégiájának erejét és jelentőségét mutatta.

Fejlesztettek, a finanszírozás stabil

Minden kihívás ellenére a BA pénzügyi helyzete a tavalyi év során és azóta is folyamatosan stabil és biztosított. Sőt, az üzemeltető az elmúlt két évben 167 millió euró értékben hajtott végre repülőtér-fejlesztést, aminek hozzávetőleg 50 százalékát a járvány súlyos negatív hatásai ellenére 2020-ban valósította meg. Ezt részben a tulajdonosok támogatásával (akik egyebek mellett a 2019-ben kivett osztalékot forgatták vissza a 2020-as üzemelésbe), illetve kisebb részben saját és piaci finanszírozási forrásból biztosította - olvasható a közleményben.

Az elmúlt évek sikeres gazdálkodásának köszönhetően a repülőtér helyzetét a koronavírus-járvány okozta nemzetközi válsághelyzet sem tudta megingatni. A társaság a koronavírus időszakában tapasztalható jelentős forgalomkiesés és az elveszett bevételek okozta jelentős anyagi veszteség ellenére is fenn tudta tartani a repülőtér folyamatos és biztonságos működését, és a most kezdődő fellendülés során, 2021-ben és azon túl is a visszaépülő utasforgalomhoz szükséges anyagi, személyi és infrastrukturális feltételeket biztosítani tudja.

„Egy olyan év után, amikor világszerte számos légitársaság és repülőtér kapott jelentős állami támogatást a túléléshez, a Budapest Airportnak sikerült kizárólag saját forrásokkal átvészelnie a 2020-as esztendőt, és pénzügyileg jelenleg is rendkívül stabil. A járvány visszaszorulásával optimistán tekintünk a jövőbe; a fellendülés megindult, és megkezdtük az ehhez szükséges munkaerő toborzását. A repülőtér felkészült az idén nyáron várható mérsékelt forgalomra, és arra számítunk, hogy 2022 ismét mozgalmas, jelentős utasforgalmat hozó év lesz” - mondta Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója.

A magyar kormány nagyon elszánt

Az innovációs minisztérium pénteken azt közölte, hogy "a kormány döntése alapján tárgyalások kezdődhetnek az Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltető cég többségi tulajdonrészének megszerzéséről, a meginduló folyamat koordinációjáért Palkovics László felel". A reptér üzemeltetője korábban azt közölte, hogy nem eladó a Budapest Airport; lapinformáció szerint a főrészvényes bepanaszolta a magyar kormányt nyomásgyakorlás miatt az Európai Bizottságnál.