Amikor a pénzügyi válság 2008-ban beütött, az Aldi és a Lidl már több tíz éve jelen volt az Egyesült Királyság kiskereskedelmi piacán. Együttes piaci részesedésük nem érte el a négy százalékot, a gazdasági szaksajtó úgy értékelte, hogy nem gyakorolnak nagy hatást a szigetországban, mert a vevők nem olyan árérzékenyek, mint az európai kontinens vagy az Egyesült Államok fogyasztói. A gazdasági válság és a megugró infláció azonban a briteket is rákényszerítette, hogy ne csak az árut, hanem az árcédulákat is figyeljék – írja The Grocer kiskereskedelmi szaklap a két német diszkont órási nagy-britanniai menetelését elemző cikkében.
Mire az árak 2014-re stabilizálódtak a brit fogyasztók minden tíz fontjukból egyet vagy az Aldiban, vagy a Lidlben költöttek el. Az elmúlt egy év felpörgött inflációja megint a diszkontok malmára hajtja a vizet: a két cég árbevétele 6-6 százalékkal nőtt a május 15-ét megelőző 12 hétben az egy évvel korábbihoz képest, miközben az áruházi piac egésze négyszázalékos zsugorodást szenvedett el. Ami piaci részesedést illet az Aldi közel kilenc, a Lidl közel hét százalékon áll.
A két német diszkontlánc terjeszkedése földrajzilag a leglátványosabb. Az Aldinak 2012-ben 470 áruháza volt az Egyesült Királyságban, míg 2022 első felében már 960 van. A Lidl 920-nál tart. A tervek szerint 2025-re 1200, illetve 1100 szupermarkettel lesznek jelen ezen a piacon. A terjeszkedést nehezíti, hogy a korábbinál nehezebben találnak új raktárhelyiségeket, illetve, hogy a munkaerőhiány miatt a munkaerő toborzása sem egyszerű. Nem véletlen, hogy mindkét cég belépett abba a kormányzati programba, amely a frissen érkezett ukrán menekültek munkához juttatását szolgálja. Ugyanakkor 10,1 fontos (4600 forint) órabérükkel, amit híres hatékonyságuknak köszönhetnek, verik versenytársaikat.
Bővülő kínálat
Eközben a kínálat is bővült, amit egy szakértő úgy jellemez, hogy korlátozott kínálatú diszkontokból korlátozott kínálatú szupermarketekké váltak. Ez azt jelenti, hogy alapvető termékeik száma 600-ról az Aldi esetén 1800-ra, a Lidlnél 2300-ra ment fel. Az eközben javuló minőségnek is köszönhetően ma már nem ciki, ha valakinek az autója egy Aldi- vagy Lidl-áruház parkolójában tanyázik. Egészen másként veszi ki magát, mint akár 2008-ban, ha valaki vendégeket hív, és az Aldiból vagy a Lidlből származó termékkel kínálja meg a társaságot.
Van olyan szakértő, aki úgy látja, hogy a két német diszkont négy évvel ezelőtt ért el áttörést a brit piacon, amikor piaci részesedésük a karácsonyi bevásárlás alatt sem csökkent. Ezt megelőzően az emberek úgy gondolták, legalább karácsonykor nem vásárolnak diszkontban, mert mégiscsak kínos, ha a vendégségbe érkezők meglátják ezek címkéit a karácsonyfa és az ünnepi asztal epszilon sugarú környezetében. Ez a bizalom meglátszik az összesített adatokban: a Kantar szerint 2012-ben a háztartások 19 százaléka vásárolt az Aldiban, míg 2022-ben 38 százalék ez az arány.
Az ár még mindig fontos
Ezzel együtt még mindig fontos tényező, hogy az Aldi és a Lidl olcsóbb, mint a hagyományos brit áruházláncok, élükön a Tescóval. Egy korábbi, 2014-ben készült felmérés szerint az Aldi akkori árai átlagosan 16 százalékkal maradtak el a négy hagyományos kiskereskedő legalacsonyabb árat kínáló cégétől, ami idén márciusra 13 százalékra csökkent. A Lidl esetén a két szám 15 százalék és 11,8 százalék.
A szakértők megjegyzik még, hogy a két diszkontlánc szorosabb kapcsolatot ápol beszállítóval, ami azzal jár, hogy amikor tárgyalnak velük, akkor gyakorlatilag nem két egymással szemben álló fél egyezteti az érdekeit, hanem szinte üzlettársakként állnak egymás mellett. Ezt ugyan nem érzékelik a fogyasztók, azonban a sok kicsi brit zászlót látják a boltokban, ami azt mutatja, mennyi a hazai gyártású termék. Ez eléri az teljes kínálat kétharmadát-háromnegyedét, amivel a diszkontok erősebb arányt tudnak felmutatni, mint a nemzeti kiskereskedők.
Érett üzlet
A szakértők immáron érett üzleti vállalkozásoknak tartják az Aldi és a Lidl cégeit a szigetországban. Jelenlegi együttes piaci részesedésük majdnem 16 százalék a brit kiskereskedelemben, így nem kell atomfizikusi diploma annak előrejelzéséhez, hogy a következő években elérhetik a 20 százalékot. Ez persze még mindig azt jelenti, hogy a fogyasztók vásárlásaik zömét a hagyományos kiskereskedők áruházaiban bonyolítják le. Ugyanakkor a szakértők úgy látják, nem árt ha sűrűn hátra-hátra tekintgetnek, felmérve, hol tartanak a nyomukban loholó német diszkontláncok.
Magyarországon is egyre népszerűbbek lettek
A két diszkontlánc a magyar piacon is komoly növekedést ért el az elmúlt években, ami köszönhető a terjeszkedésnek is, azaz egyre több boltot nyitottak. Így évről évre egyre jobb helyezést értek el a boltláncok toplistáján, amelyet minden évben a Trade Magazin állít össze.
A 2011-es rangsorban a Lidl a hatodik helyen állt 235 milliárd forintos bruttó forgalommal. Akkor a Tesco volt az élen 705 milliárd forintos összeggel, a második helyen a CBA volt 565 milliárddal, a harmadikon a Coop 510 milliárddal, míg a negyedik és ötödik helyet a Spar és a Reál szerezte meg 390 és 367 milliárdos forgalommal. Abban az évben az Aldi kasszáiba 69 milliárd forint érkezett, ez a toplista 11. helyére volt elég. A harmadik diszkontlánc, a Penny 169 milliárd forinttal a kilencedik helyen állt.
Azóta jelentősen átalakul a sorrend, a Lidl már 2020-ban átvette az első helyet a korábbi években rendre első helyen álló Tescótól és 2021-ben az élen maradt. Tavaly ugyanis a Lidl 922 milliárdos bruttó forgalmat ért el. A második helyet a Spar szerezte meg 792 milliárddal. A bonzérmes tavaly a Tesco lett 765 milliárdos forgalommal. Az Aldi kilencedik helyen állt 384 milliárddal, a közel 390 milliárd forintos bevételt összehozó Penny mögött.
A bevételi adatok alakulásánál jobban mutatja a diszkontok növekedését az, hogy a boltláncok összforgalmának mekkora részét adták. A kilenc elsősorban élelmiszert forgalmazó legnagyobb boltlánc 5392 milliárd forintos összforgalmának majdnem ötödét, egész pontosan 17 százalékát mondhatta magáénak a Lidl. Az Aldi és a Penny 7-7 százalékos részesedéssel rendelkezett.
Ezzel szemben 2011-es évet 3333 milliárd forintos bruttó bevétellel zárták a legjelentősebb boltláncok. Ennek az összegnek a 2 százalékát adta az Aldi, 5 százalékát a Penny, a Lidlnek pedig 7 százalékos szelet jutott.
(Megjegyzés: A boltláncok 2011-es listáján még ott volt a nagykereskedelemmel is foglalkozó Metro, de a 2021-es listán már nem. 2011-ben pedig még az azóta az Auchan kezében került Cora adatai is szerepeltek a listán. A Metro adatai a 2021-es piaci méret számításában nem szerepelnek, az Auchan 2011-es piaci részesedése pedig a Cora bevételeivel együtt szerepel.)