A brit kiskereskedelmi piacon az elmúlt tíz évben az Aldi és a Lidl megjelenése és terjeszkedése sikersztori volt, az ottani konkurensektől sok vevő csábítottak el, de a legújabb adatok szerint fordulat történhet.
Február volt az első hónap közel tíz éve, amikor az Aldi és a Lidl vesztett a piaci részesedéséből, míg a Tesco részesedése 2016 óta először emelkedett, ennek oka pedig a pandémia miatt egyre népszerűbbé váló online vásárlás - derül ki a Kantar piackutató cég adataiból, amelyről a brit Guardian számolt be. Bár a forgalom az Aldinál és a Lidlnél is növekedett, a konkurens brit boltláncok nagyobb emelkedést értek el. Hasonló történt tavaly, a koronavírus-járvány első hullámában, de akkor egy három hónapos - 2020 március elejétől május végéig - tartó időszakban maradt alul a két diszkontlánc a brit nagyágyúkkal (Tesco, Sainsbury's)
A Kantar szerint a házhoz szállítást nem vagy csak korlátozottan kínáló két cég elvesztegetett egy lehetőséget, és kérdés, hogy mi lesz majd a pandémia lecsengése után.
3 millió tonna élelmiszer
Az élelmiszereknél az online értékesítés ugyanis 15,4 százalékos piaci részesedést ért el a 2021. február 21-ig tartó négy hét alatt. Tavaly ugyanebben az időszakban ez még csak 8,7 százalékra rúgott a Kantar adatai szerint. A háztartások majdnem negyede vásárolt online élelmiszert az elmúlt hónapban, többek között konzerveket, müzliket és üdítőket vettek. Az elmúlt egy évben a cég szerint 3 millió tonna élelmiszert szállítottak házhoz.
Ráadásul azok, akik online vásároltak, elégedettebbek voltak a szolgáltatással mint azok, akik boltban tették ugyanezt. Egy átlagos brit háztartás eddig egyébként 4800 fontot, azaz forintot több mint 2 millió forintot költött eddig élelmiszerekre a világjárvány ideje alatt, ami 500 fonttal, azaz 211 ezer forinttal több mint egy átlagos időszakban. A brit vásárlók egyébként 7 milliárddal több ételt főztek otthon és 2 milliárddal több csésze teát készítettek.
Aki lemarad, kimarad?
Az online vásárlás népszerűsége ellenére az Aldi és Lidl nem vagy csak korlátozottan kínál házhoz szállítást: Aldinál az online megrendeléseket lehet előre összekészítve átvenni a boltokban vagy egy partnercégen, a Deliveroo-n keresztül kérhetnek a vásárlók házhoz szállítást. A brit Aldi az úgynevezett "click-and-collect" szolgáltatást 200 üzletben tette elérhetővé 2020 végén. Emellett Magyarországon is elindította az Aldi az élelmiszerek házhoz szállítását, de itt sem saját rendszerrel, hanem egy partnerrel együttműködésben.
A Lidlnek van online boltja Németországban, Írországban és Csehországban, de jellemzően háztartási cikkeket, ruházati termékeket árul onnan, élelmiszert nem szállít házhoz. Klaus Gehrig, a Lidlt és a Kauflandot birtokló cég, a Schwarz Gruppe vezetője még 2019-ben beszélt arról, hogy a Lidl nem kíván agresszívan belépni az online élelmiszer-kiskereskedelmi piacra. Gehrig szerint a Lidl soha nem lesz egy Amazon vagy Alibaba, és nem is gondolja úgy, hogy egy-egy új üzleti trendben mindig az elsőnek kell lenni.
Gehrig akkor azt is elmondta, már van tapasztalatuk az online élelmiszer-házhozszállításban, azonban ennek kiépítése és üzemeltetése rendkívül költséges. Ezzel összhangban nyilatkozott szintén 2019-ben Matús Gála, a Lidl Slovakia vezetője, amikor a szlovák piacon elindul a Lidl online boltja, amely szintén nem árul élelmiszert. Gála azt mondta: az online élelmiszerárusítás szerintük gazdaságilag nem működőképes modell, ezért nem akarnak vele foglalkozni
A brit Lidl egyelőre mindössze egy applikációval nyitott a digitális szolgáltatás felé: 2020. szeptemberben jelent a Lidl Plus névű új applikációval. A boltlánc mobilappja hetente különböző kedvezményre jogosító kuponokat ad a felhasználóknak, amiket aktiválni kell használat előtt. Az első vásárlás árából 5 fontot, azaz közel 2 ezer forintot engednek el, a fizetésnél pedig be lehet szkennelni az appban tárolt digitális kártyát és beváltani a kedvezményeket adó kuponokat.
Leginkább a Lidl online boltjára vágynak a magyarok
A Lidl online élelmiszer-boltjára pedig lenne igény Magyarországon is: ha valamennyi boltláncnak lenne élelmiszer-webáruháza, akkor a magyar vevők többsége a Lidltől rendelne, ez derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek 26 százaléka választaná a diszkontlánc webáruházát, ha lenne neki. A második helyet az online bolttal ténylegesen rendelkező Spar szerezte meg. A válaszadók közel negyedét viszont nem érdekli az online rendelés a nagy boltláncoktól.
Magyaroroszágon a legnagyobb árbevételű magyarországi boltláncoknak csak egy része, az Auchan, a CBA, a Spar és a Tesco működtet online áruházat és szállít házhoz mindennapos termékeket számos városban. Több cég köztük - a Lidl, a Penny Market vagy a Coop - még nem léptek be erre a piacra.