Méretes élelmiszer-drágulás csapott le a boltos világra januárban, erről fordultak rá a boltosok az árstoppos februárra. Adott lett a lecke, mennyit is kellett lefaragni az árstoppos árakból február első napjára:

Árstopos termékek árának változása
TermékFogyasztói átlagár január végénVáltozás okótberhez képest (forint)
Sertéscomb1420 forint20 forint
csirkemellfilé1600 forint130 forint
csirkeszárny720 forint43 forint
kristálycukor261.- forint26 forint
búzafinomliszt203 forint39 forint
napraforgó-étolaj713 forint89 forint
2,8%-os UHT tej268 forint47 forint
Forrás: blokkk.com-gyűjtés, KSH

Hány forintról van szó?

Az elmúlt két esztendő árucsoportos statisztikája azt mutatja, hogy az élelmiszer-vásárlások értéke (ami nem azonos az élelmiszerboltok összes forgalmával - kétféle boltos statisztika is van) negyedéves bontásban megközelítette az 1000 milliárd forintot. Ebből a februári élelmiszer-vásárlások értéke 300 milliárd forint felett lehetett korábban nagyságrendjét nézve, de nem sokkal.

Februárban a vastagabb pénztárcákból élelmiszerekre is több jutott. Nyilván legyűrték a háziasszonyok a 10 százalék feletti drágulást, és valamivel - mennyiségben 3-4 százalékkal - még többet is vásárolgattak a családok a különféle élelmiszerekből. Így kikerekedhet egy 350 milliárd körüli februári élelmiszervásárlás, persze ezen belül az ártoppos termékkörök aránya feljebb csúszhatott, a januári 19 százalékról 25 százalék körüli szintre. 

Két választási lehetőség

A boltosok két lehetőség közül választhattak, az egyik, hogy az árstopos cikk lesz a legolcsóbb. Igen, de akkor ebből sokkal többet visz a vásárló, de a termék párja - helyettesítője - messze nem fogy annyira, mint régen. Például sertéscomb vagy csirkemell helyett választ másik húsfélét vagy a 2,8 százalékos tejet váltja ki másikkal, mondjuk 1,5 vagy 3,6 százalékossal. A szakblog szerint a stopos terméken felhalmozódó  vesztesége szépen gyarapodhat így, viszont ami hozhatna valami pénzt a boltos konyhájára, az nem annyira.

Ha viszont az adott bolt úgy dönt, hogy az árstopos termék alternatíváját is alacsonyabb áron kínálja, akkor az is jobban fogyhat, de akkor már azon is vesztesége keletkezhet. "Végül a boltok árcéduláit mustrálgatva eltérő megoldások születtek az első hónapban, és csak az biztos, hogy a legolcsóbb fogyott a legjobban. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy közben az átadási árakon napról-napra nőtt a nyomás az árstopos termékek zömében, így nem volt hiába való a megvásárolható mennyiségek korlátozása. Igazából nem is a vásárlóknak szólt, hanem a kisebb boltosok, vendéglősök, vagy éppen a kisebb pékek akár lisztért mehettek a nagykereskedők helyett a nagy boltláncok egységeibe, mert az lett az olcsóbb" - áll az összefoglalóban. A végeredmény pedig az, hogy az árstopos termék a teljes termékkörét megmozgatta.

Merre mentek az árak, mi várható? 

Visszatérve az áremelkedésre: októberben 5,2, novemberben 6, decemberben, januárban pedig már 10,1 százalékkal drágultak az élelmiszerek és az előrejelzések szerint folytatódik az élelmiszerpiacra nehezedő nyomás, amelyet az Ukrajnában zajló háború is erősíteni fog, ha huzamosabb ideig elhúzódik. Így rendkívül bizonytalan az élelmiszerpiac helyzete világszerte.

A vásárlók nagy része nyilván örül az árstopnak a szakblog szerint, a boltos mérlegét pedig összességében az határozza meg, milyen mélyen kell a zsebébe nyúlnia az árubeszerezéskor. 

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.