Miután az Ikea éves nyeresége a megugrott nyersanyag- és szállítási költségek miatt csökkent, a bútoráruházlánc úgy döntött, hogy ezeknek az áremelkedéseknek egy részét áthárítja a vásárlóira – írta a BBC a Reutersre hivatkozva. A svéd vállalat satuba került: miközben érintik a gazdaság egészében kialakult ellátási gondok, a termékei iránt nőtt a kereslet, mert a távmunkában dolgozó alkalmazottak sok bútorukat lecserélték.

Ennek szaldója a cég szeptemberig tartó üzleti évében az adózás előtti nyereség 16 százalékos zuhanása lett. A pandémia előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest négy százalékkal csökkent a profit. A vállalat arra számít, hogy beszerzései problémái bőven elhúzódnak 2022-re is. A cég az elmúlt egy évben nem emelte árait, ám ezt nem tudják folytatni, csak annyit tehetnek, hogy nem a teljes költségnövekedést hárítják át az ügyfeleikre, hanem csak annak egy részét. Az eddig elérhető információk alapján az áruházak és az Ikea franchise-partnereinek lesz mozgástere: azaz ők dönthetnek arról, hogy mennyivel emelik az árakat. 

A szerdai bejelentésből tehát nem világos, hogy konkrétan milyen mértékű áremelésre készül a bútorboltlánc és ebből mennyi éreznek majd meg a vásárlók, köztük a magyar vevők. A Napi.hu csütörtök délelőtt megkérdezte a magyar Ikeát, hogy az anyacég bejelentéséről, konkrétan arról, hogy a magyar piacon lesz-e drágulás, és ha igen, mikortól. A magyar Ikea közölte:

A kereskedelmi szektor más szereplőihez hasonlóan kihívásokkal szembesülünk a termékek elérhetőségét és az ellátást illetően, amiket a globális szállítmányozási problémák okoznak. Mindent megtettünk és teszünk annak érdekében, hogy árainkat a lehető legstabilabban tartsuk, de egyelőre nehéz megmondani, hogy a globális hatások hogyan fogják befolyásolni az elkövetkező hónapokat.

A drágulás biztos, annak mértéke még kérdés

Az tehát egyelőre kérdés, hogy pontosan mekkora mértékű drágulás lesz majd az áruházakban a most bejelentett lépés miatt. Elképzelhető, hogy a jövőben másik oldalról is költségnövekedéssel szembesül az Ikea, mégpedig a G20-csúcson elfogadott 15 százalékos globális társaságiadó-kulcs okozhat majd fejfáját a cégnek. A vállalat ugyanis egy szövevényes céghálón keresztül igyekszik minél inkább megúszni az adófizetést. Ez kiverte a biztosítékot is az EU-ban, egy uniós tanulmány szerint a cég adóelkerüléssel, az ezt támogató holland és liechtensteini hatóságok segítségével becslések szerint 1991 és 2014 között 12 milliárd euró bevételhez jutott adómentesen.

A G7 hírportál korábban részletesen írt az Ikea adózásáról, ebből kiderül, hogy az összes Ikea-áruház befizet a holland Inter IKEA Groupnak háromszázalékos forgalom utáni licencdíjat. Majd ez a cég szintén licencdíjat utal a liechtensteini Interogo alapítvány egy cégének az Ikea név és logó használatáért. Arról pedig pecsétes hatósági papírt szereztek, hogy mindez adómentes lehet.

További megoldásokat is alkalmazott az Ikea a lap szerint: például a belga IKEA Treasury SA-n keresztül a piacinál drágább finanszírozást adtak a leányvállalatok, majd más leányoknak hitelezve könnyen tudták a profitokat országok között mozgatni. Ez 2011-ig működött, mert akkor egy EU-rendelet véget vetett ennek a gyakorlatnak. Az Az Ikei adótrükkjei ellen ugyan vizsgálat indult 2017-ben, de még 2019-ben is csak addig jutott az ügy, hogy talán fizetni kell a cégnek néhány milliárd eurót az elmaradt adók miatt. Az Európai Bizottság pedig a dokumentált esetek vizsgálatának további meghosszabbítását hagyta jóvá 2020 áprilisában, ám azóta nem jött újabb hír az ügyről.

Mi a helyzet Magyarországon?

A KSH szerint a bútorpiaci forgalom - a világítóberendezésekkel együtt - tavaly meghaladta a 334 milliárd forintot, ami 5,6 százalékos növekedésnek felelt meg az egy évvel korábbihoz képest. A forgalombővülésben a kereslet növekedése mellett szerepe volt annak is, hogy a termékek ára emelkedett. Egy másik KSH-adat szerint a bútorok és lakberendezési cikkek ára a múlt évben 3,9 százalékkal nőtt 2019-hez képest.

A legnagyobb cégeknek, köztük az Ikeának jól ment a üzlet 2020-ban a járvány ellenére. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a 2020-as üzleti évben a nettó árbevétel meghaladta a 98 milliárd forintot, ami 8,5 százalékos éves növekedésnek felel meg. Az adózás előtti eredmény 16 százalékkal 7,6 milliárd forintra hízott.

Vegyes eredmények

Szintén jól szerepelt az egyik konkurens, a Jysk, amely a nettó árbevételt 2020-ban 51,4 milliárd forintra, vagyis éves összevetésben 19 százalékkal növelte. Utóbbi cég adózatlan eredménye 13 százalékkal, 6,5 milliárd forintra nőtt.

A Kika-áruházakat felvásárló XXXLutz nettó forgalma viszont csökkent tavaly, 2019-hez képest 8,7 százalékkal, 25 milliárd forintra és a cég veszteséget termelt. Igaz, utóbbi cégcsoporthoz tartozó MMXH Kft. - amely a Mömax- és Möbelix-üzleteket működteti - szerény növekedést ért el: nettó forgalma három százalékkal, közel 34 milliárd forintra nőtt. Utóbbi társaság adózás előtti eredménye pedig 58 százalékkal 2,4 milliárd forintra emelkedett. 

Sok szereplő

Még a Kika felvásárlásához 2018-ban készített GVH-elemzés szerint a magyar Az XXXLutz-csoporthoz tartozót boltok (Möbelix, Mömax) 0-10 százalék közötti, a Kika-csoport 10-20 százalék közötti mértékben részesedett, együttes részesedésük azonban nem érte el a 20 százalékot. A lakberendezési cikkek teljes választékát forgalmazó többi vállalkozás közül az Ikea 10-20 és a Jysk is 10-20, a Praktiker pedig 0-10 százalék közötti piaci részesedéssel rendelkezett.

A GVH szerint az előbb említett nagyobb láncoknál kisebb forgalmat bonyolít le az Alpha Bútor Kft., a Negyedi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Főnix Bútorszalon Kft., a Balla Bútor Kft., az RS Bútorpiac Kft., a BRW Bútorház Kft. és a WORE Hungary Kft., ám ezek a vállalkozások bútoron kívül más lakberendezési terméket nem, vagy csak elenyésző mértékben árusítanak.