Bár első látásra jónak tűnnek a múlt csütörtökön publikált kiskereskedelmi adatok, de összességében nem adnak okot az örömre. Sőt, a részletes számok alapján körvonalazódik a fordulat.
Felemás adatok
A tényadatok szerint augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene - a naptárhatással korrigált adatok szerint - 2,4 százalékkal nőtt. A bővülés azonban szinte kizárólag az üzemanyag-forgalom több mint 18 százalékos növekedésének köszönhető.
Az üzemanyagok nélkül ugyanis a forgalom volumene 1,3 százalékkal csökkent. Legutóbb ennél rosszabb negatív eredmény - leszámítva az 0,2 százalékos, lényegében stagnálásnak beillő idén júliusi visszaesést - 2021 márciusában született, amikor a járvány harmadik hulláma miatt rengeteg bolt bezárt. Az év első nyolc hónapjában az üzemanyagok nélküli forgalom 4,7 százalékkal nőtt, ami elsősorban a tavaszi, az szja-visszatérítések miatt bevásárlási boomnak köszönhető, márciusban és áprilisban ugyanis 11 és 11,6 százalékos volt a növekedés éves szinten.
Pozitív nulla
A részletes adatokból jól látszik, hogy egyre visszafogottabb a tartós fogyasztási cikkeket is magában foglaló nem élelmiszerek forgalma. Augusztusban mindössze 0,5 százalékos volt az éves többlet, azaz éppen meghaladta a stagnálást. Ennél rosszabb eredmény - a már említett - 2021 márciusában volt, amikor több mint 10 százalékos volt a hanyatlás. Virovácz Péter, az ING közgazdásza a kiskereskedelmi adatokat kommentálva közölte:
Folytatódik tehát a fogyasztás lassú lemorzsolása, már ami a termékek vásárlását illeti. [...] Az is eléggé beszédes, hogy az összes kategóriát figyelve éves bázison leginkább a használtcikk-üzletek forgalma tudott bővülni, ami ismételten csak a fogyasztók árérzékenységének emelkedésére, a vásárlási szokások átalakulására utal. A kiskereskedelmi statisztikák alapján elmondható, hogy már egyre inkább látszódik a fogyasztás erőteljes fékeződése a harmadik negyedév folyamán, még akkor is, ha az éves bázisú indexek egy része még a pozitív tartományban van. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása (például a rezsicsökkentés és a kata átalakítása) ezt tovább erősítheti.
A hosszú távú adatok szerint a nem élelmiszerek forgalmának alakulása kulcsszerepet játszott abban, hogy az utóbbi években bővült a kiskereskedelem, kivéve a járványidőszakot.
| Év | Nem élelmiszertermékek forgalmának volumenváltozása év/év | Teljes kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása |
| 2016 | 7,2% | 4,8% |
| 2017 | 8,9% | 5,8% |
| 2018 | 10,0% | 6,7% |
| 2019 | 9,8% | 6,3% |
| 2020 | 0,0% | -0,2% |
| 2021 | 4,5% | 3,5% |
A korábbi lendület ahogy az a friss adatokból látható, elfogyóban van. Ennek részben a drágulás az oka, a nem élelmiszerek közé sorolható tartós fogyasztási cikkek például majdnem 15 százalékkal drágultak augusztusban, a konyha- és egyéb bútorok, valamint az úgynevezett háztartási fogyóeszözök ára pedig 20 százalékos növekedés mutatott. A szóban forgó termékek egy része külföldről származik, drágulásukban a forint euróval szembeni értékvesztése is szerepet kapott.
Kevesebb jut
Az árak emelkedésével párhuzamosan a vásárlóerő is csökken, a nettó reálbérek ugyanis egyre visszafogottabban emelkednek. Júliusban mindössze 2 százalékos emelkedést mutattak, szemben az év első hónapjára jellemző közel 7 százalékos átlaggal, valamint a 2016 és 2021 között mért 3,4-10,3 százalékos többlettel. Ráadásul az előbbi sáv alján szereplő 3,4 százalék a tavalyi évre vonatkozott, amikor az év második felében már az infláció emelkedő pályára állt. 2016 és 2020 között a nettó reálbéreket 6,2-10,3 százalékos éves dinamika jellemezte.
A kilátások szerint az infláció tovább gyorsulhat a következő hónapokban, az augusztusi 15,6 százalék után 18-20 százalékos szinteket is elérheti. Bár sok cég a kedvezőtlenebb gazdasági környezet és az árak emelkedése miatt extra béremelésről döntött, a reálbérek kennek ellenére könnyen mínuszba kerülhetnek.
A GDP-t is eléri
Ezek a tényezők a nem élelmiszerek iránti keresletet visszafogják, ezen keresztül a kiskereskedelmi forgalom növekedését is lassítják, ami a gazdaság teljesítményére is hatással lesz. A kiskereskedelem ugyanis beleszámít a lakossági kiadásokba és fogyasztásba, ezek pedig fontos tételt jelentenek a GDP felhasználási oldalán. 2016 óta azokban a negyedévekben, amikor éves szinten nőtt a GDP, a háztartások tényleges fogyasztása átlagosan durván 70 százalékkal részesedett a növekedésből. Másképp: 2-6,2 százalékpontot tett hozzá az érintett negyedévekben elért 1,2-17,8 százalékos bővüléshez.
Összességében tehát a következő hónapokban egyre gyengébb adatok érkezhetnek a nem élelmiszerek, ezzel összefüggésben a kiskereskedelem, így a lakossági fogyasztás területéről, ami GDP-adatokban is megjelenik majd. A kérdés csak az, hogy pontosan mennyivel húzzák vissza azokat.