Onnan indultunk, hogy a búza tavaly június-júliusban az aratás idején kialakult induló ára a magyar piacon mintegy 62 ezer forintot tett ki tonnánként. Már ez is történelmi léptékű magasságot jelentett. A tonnánkénti búzaár februárra 105-108 ezer forintig tornászta fel magát, majd az ukrán-orosz háború kitörése után még tovább emelkedett: jelenleg 120-130 ezer forint közötti szinten adják-veszik a kenyérgabonát – magyarázta lapunknak Lakatos Zoltán, a Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének alelnöke.

Az elmúlt hónapokban példátlan mértékű összefogás történt a búzatermelők körében, így jelentős mértékű volt az áruvisszatartás, a "betárazás", annak reményében, hogy jobb időpontokat várjanak ki és magasabb áron adhassák el portékájukat. A világpiaci árak egyébként is meredeken nőttek, mindez azonban további árspirált eredményezett. Ennek következményekén idén januárban mintegy 40 százalékkal megugrott a zsákos finomliszt ára, amely körülbelül 145 forint/kilós szintre állt be az országban.

Az áremelkedés azóta egy az egyben átgyűrűzött a kenyér- és péksüteményárakra, így ezek az egykori "szociális termékek" végleg szabadárassá váltak - értékelt az alelnök. Az ügyben megkerestük Magyar Pékszövetség elnökét is, aki nem kívánt nyilatkozni.

A háború további lisztáremelést hoz - meddig lehet elviselni?

Óriási zavart okozott, hogy az Ukrajnából történő kiszállítás megállt, ezzel mintegy heti egymillió tonna búza kiesett a világpiacról. Ha az ukránok a továbbiakban sem tudnak szállítani és az orosz gabona embargó alá kerül, akkor nagy lesz baj - figyelmeztetett Lakatos. 

Az orosz és ukrán búza teszi ki ugyanis a világtermelés 30 százalékát: ez a két ország jelentős ellátója a közel-keleti és észak-afrikai országoknak, ahol a búza abszolút hiánycikknek számít. Ha azonban az arab világ nem kapja meg a szállítmányokat, akkor kénytelen lesz Európa felé fordulni, ami pedig további hiányt és meredek áremelkedést hozhat. Nem véletlen, hogy a magyar állam is kénytelen volt lépni és a múlt héten megtiltotta a kivitelt, nehogy "kiszippantsák" az országban lévő gabonamennyiséget.

A búzapiacon jelenleg további drágulásra lehet számítani, de ennek mértékében nagy a bizonytalanság: minden attól függ, hogy milyen lesz a háború kimenetele.

A malomipar ugyanakkor nem tudja lenyelni a további áremelkedést: már most olyan árakon kínálják a búzát, hogy azt a termelők nem minden esetben tudják eladni. Vannak már olyan malmok, amelyek meg sem veszik az új búzát, mert belföldi felhasználás esetén a mostani árak kezelhetetlenek számukra. További drágulás esetén előfordulhat, hogy a malmok limitálni fogják a lisztkiszállítást, mert nem lesznek hajlandók új búzát keverni a régihez. Ez viszont oda vezethet, hogy aki a limitált mennyiségen felül kíván vásárolni, attól jóval magasabb árakat fognak kérni - figyelmeztetett. 

A gabonaszövetségénél úgy kalkulálnak, hogy áprilisban biztos újabb lisztáremelkedés érkezik, amely várhatóan 10 forint/kilónyi, vagyis körülbelül 7 százalékos mértékű lesz. Ez ugyancsak beépül majd a sütőipar áraiba. Hogy ezután mi történik, azt Lakatos szerint nem lehet előrejelezni, mert hasonló helyzet korábban még nem állt elő.

Magyarországon tavaly 5,2 millió tonnányi búza termett, amelynek a fele belföldi felhasználásra kerül, míg a másik fel exportra megy. A hazai malomipar emiatt kénytelen a világpiaccal versenyezni és mindenképp meg kell fizetnie azt az árat, amelyet az exportra szállítók elkérnek. Ám ezek az árak olyan magasan vannak, hogy már közük sincs ahhoz, ami a hellyel-közzel rentábilis működéshez szükséges. Jelenleg a spekuláció irányít, és minden szereplő célja, hogy minél magasabb árat érjen el. Ha a háborús helyzet tovább eszkalálódik - így kétségessé válik, hogy a terményeket el tudják vetni -  az árak pedig magasan maradnak, akkor legrosszabb esetben újabb 40 százalékos lisztáremeléssel kell számolni - vetítette előre. 

Mit léphet a kormányzat?

Az alelnök szerint a malomipart nem csak gabonaárak, hanem az emelkedő energiaköltségek is sokkolták. Ezek közül a legfontosabb az áram, amely ára három és félszeres mértékben drágult az elmúlt időszakban, miközben az ágazat nagyon jelentős áramfelhasználással dolgozik. Így az őrlőgépek működtetéséhez nagyon sok villanymotor szükséges: például egy évi 100 ezer tonna búzát őrlő malomipari vállalatnál 2021-ben körülbelül 250 millió forintos költsége volt az áramnak, ez viszont idén már 850-900 millió forint körül várható. (Ha valaki nagyobb malmot üzemeltet, ezek az értékek hatványozódnak.)

Minél nagyobb tehát egy cég, annál nagyobb a költség, ám miközben egy kisebb malom könnyebben alkudhat az áramszolgáltatókkal, addig egy nagy szereplő számára lehetetlen elérni, hogy segítsenek egy kedvezőbb ár kialakításában - vázolta a helyzetet. Ilyen helyzetben még a nullszaldós eredményt is igen nehéz elérni az ágazat számára.

A gabonaszövetség emiatt arra kérte a kormányzatot, hogy segítsen ellensúlyozni az áramdíjakat, és kilónként három forintot vállaljon át az őrlés energiaköltségeiből. Ez a beavatkozás az országos szintű, mintegy 1,2 millió tonnányi őrlés esetén mintegy 3,6 milliárd forintjába kerülne az államnak évente. Lakatos szerint egyelőre nem kapták meg a támogatást, de az egyeztetések több szinten is folytatódnak.

A spekulánsok ráugrottak a búzára

A búza esetében a chicagói árutőzsdén, és a párizsi gabonatőzsdén is jelentős mértékű spekuláció zajlik. Már január elején olyan szintű drágulás kezdődött a világpiacon, amelyet a rendelkezésre álló termésmennyiség és készlet egyáltalán nem indokolt - értékelt lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Mindezt megfejelte az ukrán-orosz háború kitörése, amely a kikötőkben ragadt nagy mennyiségű árukészlet miatt újabb árfelhajtó-hatással bír. A szakember szerint ugyanakkor

újfent kiugró mértékben már nem növekedhet búza ára, mert már most olyan magasan van, hogy ennél nagyságrenddel nagyobbat a piac nem bírna el.

Ellentétben például a kukoricával és a napraforgóval, amelyek esetében még van tere az áremelkedésnek.

A spekuláció a magyar piacon is tetten érhető volt: a tavalyi év második felében a gabonatermesztők táraztak be nagyobb mértékben a terményből, abban a reményben, hogy később magasabb felvásárlási árakat kaphatnak.

Lapunk tudomása szerint Nagy István agrárminiszter az egyik fórumon még bíztatta is a termelőket arra, hogy érdemes visszatartani az árut - ellentmondásban azzal, hogy a kormányzat árstopot vezetett be a finomlisztre. A betárazásra adott is volt a lehetőség, hiszen az elmúlt évtizedben - jelentős mértékű uniós és állami támogatással - az EU-s átlagot meghaladó mértékű gabonaraktár-kapacitás épült ki Magyarországon.         

Az árszint, amelyet a termelők december-január folyamán elértek, elegendő volt ahhoz, hogy meghozza az eladási kedvet - magyarázta Raskó György. Információi szerint a termelők nagyrészt túladtak a készleteken és már csak nagyon kevés búza van náluk. A készletek nagy része már a kereskedőkhöz került.

Jelenleg gyakorlatilag lehetetlen búzát venni búzát, mert nincs fizikai készlet a termelőknél, hiszen sokan úgy gondolták, hogy az év eleji ár egy olyan maximum, aminek további emelésére nincsen kilátás. Ha nem tör ki az ukrán-válság, akkor ez a vélekedés helytálló is lehetett volna.

A globális piacon azonban folytatódik az eszméletlen mértékű terményár-emelkedés, a háború miatt pedig még több spekuláció került a rendszerbe. Vagyis azok a kereskedők, akik az év eleji, - már akkor nagyon magasnak számító áron - bevásároltak a búzából, nyerő helyzetben vannak, mert még jobb áron fogják tudni eladni a terményt. A kereskedőknél lévő készlet ugyanakkor a korábbi évekhez képest jóval kisebb mértékű, mivel ez a magas ár "kiszívta" a búzát az országból.

Teljes sokk a kenyeres pultoknál

Mindez egyben azt is jelenti, hogy a malomipar szereplőinek az a számítása, hogy érdemes lehet kivárni a nagy év eleji áremelkedés utáni fordulatot, ami a háború kitörése miatt már biztos, hogy nem fog bejönni. A beszerzési árban bizonyosan nem várható visszaesés, sőt további emelkedés jöhet. A malmok tehát nagyon nehéz helyzetben kerültek, a drágulást pedig az átadási áraikban nem fogják tudni teljes mértékben érvényesíteni. 

Raskó György szerint a lisztár emelkedésének folyományaként

az elmúlt hónapban olyan nagy mértékű kenyér-, és péksütemény drágulás történt, amekkora a magyar történelemben még soha nem fordult elő.

A kenyér-, és a péksütemények kiskereskedelmi árszintje 2019-hez viszonyítva 100 százalékkal megemelkedett. Elemzése alapján 5-10 éves távlatban egyetlen élelmiszeripari termékkörben nem volt akkora áremelkedés, mint ami a tavaly november és idén március közötti időszakban következett be a pékáruknál.  Ezzel Magyarországon a pékáruk ára elérte az osztrák árszintet, amit korábban szinte senki nem feltételezett volna.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.