Tavaly májusban Frei Tamás - az egyébként aktívnak alig nevezhető, idén csak két poszttal bővült - Facebook oldalán elmélkedett egyet a magyar munkaerő-piaci helyzetről és az elvándorlásról. A bejegyzésből végül a Forbes egy kis cikket, majd egy interjút is kanyarított, leginkább azért, mert a Cafe Frei hálózatban is érezhető problémára addig nem látott megoldás lehetőségét villantotta fel a kávélánc tulajdonosa.
Frei hirdetéssel felérő posztja jól hangzott ... - "A Cafe Frei mostantól lakásokat bérel majd Budapesten, megoldunk minden pénzügyi problémát, külön részleget állítunk fel erre, miközben képzést tartunk a saját iskolánkban leendő baristáinknak (nem kérünk pénzt semmiért), mindent elintézünk, lebonyolítunk, még az állásinterjúkat is megejtjük online, például Skypeon. És akit felveszünk, akiben érzünk elég szorgalmat, vállalkozókedvet és kalandvágyat, azoknak minden erőnkkel segítjük az útját." - ... de a Napi.hu arra is kíváncsi volt, hogy bő egy év elteltével mindezekből mi valósult meg, s az indikátorok végül mennyire bizonyultak eredményesnek a helyzet kezelésében.
A munkaerő-piaci helyzet a tavalyi évhez képest még nehezebbé vált a mi szektorunkban, illetve: annak ellenére, hogy több olyan területet kezdtünk el házon belül kiépíteni, ami vonzó szolgáltatássá válhat a kollégáink részére - kezdi Langár Tamás, a Cafe Frei vezérigazgatója. Az egyik ilyen segítség volt a cég lakásbérlési kampánya. Főként a belvárosban, de a XX. kerületben is, illetve a kávézólánc számára kiemelt területeken (Aréna Pláza, ferihegyi reptér) kibérelt lakásokba helyeztek el több baristákat, azt gondolva, hogy nagyon vonzóvá teszik így a céget. E lelkesedésből azonban hamar vissza kellett venniük, mert nem volt rá akkora kereslet, mint azt remélték.
Azt vártuk, hogy majd sorban állás lesz a betölthető helyekért, de kiderült, hogy a munkát keresők számára ez sem elég vonzó ajánlat. Egy ilyen ajánlat nem igazán érdekli a munkavállalókat - mondta Langár Tamás. A négyfősre tervezett szállásokon így ma jó, ha hárman laknak. A Cafe Frei mintegy tucatnyi bérelt férőhelyét nagyjából 70 százalékos kihasználtsággal használják a baristák.
Az álláspiaci vészhelyzetre próbáltak azzal is reagálni, hogy kampányoltak az idősebb munkavállalók megnyerése érdekében. Ám a vezérigazgató beismerte: azzal szembesültek, hogy hiába próbáltak a 40 pluszos korosztályból is munkaerőt nyerni, mert ha sikerült is, viszonylag hamar kiderült, hogy a cég munkaerő-problémáját nem tudják ezúton orvosolni, mert szinte kivétel nélkül, fél éven belül kikoptak a pultból. A kávézók napi szintű terhelését ez a generáció már nem bírta el.
A huszonéves (Y- és Z-) generációról viszont az derült ki, hogy több dolog is van, ami jobban érdekli őket, mint a lakhatás. "Azt tapasztalatunk, hogy a fizetésen kívül elsősorban a perspektíva foglalkoztatja őket" - magyarázta Langár Tamás. Az elmúlt egy év tapasztatai szerint a Cafe Freihez baristának jelentkező tíz álláskeresőből kilencnek kiemelten az fontos, hogy milyen előre lépési lehetőséget kínál a cég. A belépéskor többségük a rendszeren belüli karrierben gondolkodik, de aki nem feltétlenül, az is úgy gondolja, hogy a Cafe Frei a szakmában jó kiindulópontot adhat számára.
Mivel ezekre az állásokra jelentkező új munkaerő kiképzése és betanítása 3 hónapig tart, az komoly problémát jelenthet, ha a friss baristák rövid idő után kilépnek a cégtől. Nem csak azért, mert a betanítás költségeit a cég egyedül viseli (a jelentkezőkkel ma már nem íratható alá olyan munkaszerződés, amely bármilyen mértékben is az ő és nem a munkáltató beruházásává teszi a betanításukat és a továbbképzésük költségeit). Hanem azért is, mert a baristák jelenítik meg a vendégek felé direkt módon a céget és annak szolgáltatási színvonalát is, így a munkáltató már a felvételek során is nagy kockázatot vállal.
Más út viszont nincs: a hiányzó pozíciókra meg kell próbálni megfelelő új embert találni.
A feladvány leginkább egy nehéz kötéltánchoz hasonlít: ahhoz, hogy tudjuk, ki mit és miért tart fontosnak, folyamatos képzésre és rendszeres, analizálható visszacsatolásokra van szükségünk - magyarázta a vezérigazgató. Emiatt a cégnél éppen az utóbbit tették az elmúlt egy év központi feladatává.
A Cafe Freinél elsősorban a belső képzésekre és tréningekre támaszkodnak, de ezek ma már úgy épülnek fel, hogy a dolgozók fokozatosan haladhatnak előre úgy, hogy egyre alaposabb képet kapnak a saját munkájuk mellett azokról a munkafolyamatokról is, amelyek a vállalati működés átláthatóságát is biztosítják. E mellett átalakították a vállalati és a szervezeti struktúrát; előbbi a corporate szemléletre váltást, utóbbi leginkább a fontosabbá emelt és célirányosabbá tett hr-t jelenti, mely már az oktatást is, az előre lépési lehetőségek menedzselését is magába foglalja.
Már-már többet foglalkozunk a saját kollégáinkkal, mint a vásárlóinkkal - magyarázta Langár Tamás. Elmondása szerint a menedzsment abból is sokat tanult, amikor a barista világbajnokságra több mint két tucat dolgozójukkal - köztük sok baristával - három napra Berlinbe utaztattak. A vezetők számára kiderült ugyanis, hogy sok olyan, a mindennapi működést is segíteni képes információ van a baristáknál, amellyel előbbre juthatnak, ha annak megfelelő fórumot biztosítanak. A vezérigazgató ígérete szerint a következő év vállalásai közé ez a tétel is bekerül.
A fővároson kívül franchise partnerekkel dolgozó Cafe Freinek Budapesten 22 saját kávézója van, ahol a baristák száma összesen 120 körül billeg. A holding - mely több mint 60 embert foglalkoztat backside és office területen is - a drasztikus méretű fluktuációt "baristaproblémaként" ismeri, más területen ilyen jellegű elvándorlás nincs a cégből.