A juttatásokat terhelő közterhek növekedése, valamint a rugalmas juttatások szinte valamennyi elemének kivezetése ellenére a cafeteria rendszere él és virul hazánkban - derül ki Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria Trend Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE), a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből. A kutatásban 401 cég és intézmény vett részt, amelyek közül többségük a szolgáltatások és kisebb részük pedig az ipar területén működik.

A juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az ezer fő fölötti szervezeteknél 89 százalékban vannak juttatások. A tíz fő alatti helyeken jóval kevesebb ez az arány, mindössze 58 százalék - mondta Poór József egyetemi tanár.

A csak cafeteriarendszerben működő juttatásokat nyújtó intézmények, illetve szervezetek eloszlása változó. A tíz fő alatti cégek 13 százaléka biztosít csak cafeteriát. Az ennél nagyobb szervezeteknél a csak cafeteriát biztosítók száma egyre magasabb, ezer ember fölött az intézmények 34 százaléka biztosít csak cafeteria alapú juttatásokat.

A leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyi évhez képest keveset változott. Majdnem minden második válaszadó használja az alábbi toplista elemeit:

1. Mobiltelefon

2. Cégautó

3. Céges rendezvények

4. Munkabérelőleg

A választható juttatások kínálati elemeinél jól látszik a jogszabályváltozások hatása. A válaszadók 90 százaléka kínálja cafeteria rendszerében a Széchenyi pihenő (Szép) kártya juttatást. Míg tavaly a kedvező adózású készpénz került a lista következő helyére, addig 2019-ben a bérként adózó pénz kifizetés - mint választható elem - követi a Szép-kártyát. Ezt követően az adómentes elemek mellett a jövedelemként adózó önkéntes pénztári hozzájárulás is előkelő helyre került a kínálati listán.

1. Szép-kártya

2. Jövedelemként adózó pénzkifizetés

3. Egészségpénztári hozzájárulás

4. Kulturális belépő

5. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

6. Óvoda/bölcsőde térítése

7. Sportrendezvényre szóló belépő

A válaszadóknál tavalyhoz képest jelentősen nőtt azok száma, akik nem adnak vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak cafeteriakeretet. Míg tavaly 2 százalék nyilatkozott így, addig 2019-re a válaszadók 7 százaléka nyújt ilyen alacsonyabb mértékű juttatási csomagot. Emellett 14 százalékról 12 százalékra csökkent azok aránya, akik évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomagot biztosítanak. Az átlagos bruttó juttatási keret 2019-ben a tavalyi értéknél 4 százalékkal alacsonyabb, 375 ezer forintra tehető. A csökkenés főképp annak tudható be, hogy néhány munkáltató megszüntette az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját - összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria Trend Magazin szakértője.

Az utóbbi évek szabályozási változásai a készpénz irányában történő gondolkodást erősítették, ezért önmagában az idei változások túl nagy meglepetést nem okoztak. A béren kívüli juttatásoknál az egyedi, a személyre szabott megoldások jelentik a jelent és a jövőt. Emiatt önmagában nem az adóterhek döntik el a juttatások alkalmazott megoldásait, hanem sokkal inkább az a hr és vállalti policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Továbbra is pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik - fogalmzott Szűts Ildikó az OHE elnöke.

Továbbra is az látszik, hogy a juttatási policy szélesebb értelmezése, annak a felelős, gondoskodó munkáltatói gyakorlat részeként történő alkalmazása tudatosabb tervezést igényelne, hiszen nagy tartalékok vannak abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozza a munkavállalói élmény növeléséhez.