Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hajdúsági városban tartott rendezvényen mérföldkőnek nevezte a 107 hektáros telekre vonatkozóan most aláírt adásvételi szerződést, mondván, hogy ez a projekt első, jogi kötőerővel rendelkező megállapodása - írta az MTI.

A földvásárlási szerőzést Barcsa Lajos Debrecen alpolgármestere és Kocsik-Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója írta alá Csen Csün-vejjel, a CATL nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgatójával.

Még titok mennyi közpénz megy a beruházásra

A világ legnagyobb akkumulátorgyártója hatalmas nemzetközi verseny nyomán, két és fél év tárgyalás után választotta hazánkat második európai üzeme felépítésére. Ez nem csak hazai léptékben számít óriási összegnek, az elmúlt tíz év öt legnagyobb - 3000 milliárd forintos - zöldmezős beruházása közé tartozik Európában - véli Szijjártó, aki azonban azt nem árulta el, hogy a gigaberuházáshoz mekkora - feltételezhetően szintén óriási összegű - állami támogatást adnak. A miniszter szerint "a támogatás részleteit később, az Európai Bizottságnál induló notifikációs folyamat lezárását követően hozzák majd nyilvánosságra".

(Az Orbán-kormány eddig is bőkezűen támogatta az itt felhúzott akkumulátorgyárakat: februári támogatási adatok szerint a korábban Magyarország legnagyobb beruházásaként beharangozott iváncsai gyárépítés 76,36 milliárdos, a komáromi 28,49 milliárdos, a gödi pedig 33,67 milliárdos állami támogatást kapott. A 24.hu korábbi, januárban készített összesítése szerint eddig a zömében ázsiai e-akkumulátor-beruházók, 20 cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be, amihez 308 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak.)

Az infrastruktúrára sokat költ az állam

Az a Magyar Közlönyből már kiderült, hogy a kormány a debreceni déli gazdasági övezet bővítésével összefüggő infrastruktúra-fejlesztésekre 87 milliárd 718 millió forintot különített el a költségvetésben. Itt épül majd kínai CATL autóakkumulátorokat gyártó üzeme.

Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon van jelen gyártóbázissal mindhárom nagy német prémium autómárka, az Audi, a BMW és a Mercedes, amelyek fontos szerepet szánnak hazánknak elektromobilitási stratégiájukban, így sietni kell a tervek szerint 2025-ig tartó építkezéssel, mert nagy a kereslet az akkumulátorokra - mondta Szijjártó.

A magyar autóipar teljesítménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, termelési értéke 2021-ben megközelítette a 9500 milliárd forintot.

A miniszter szerint a keleti nyitás a támadások ellenére sikeresnek bizonyult. "Világossá tettük, hogy mondvacsinált okok miatt egyetlen nemzet vállalatait sem vagyunk hajlandóak kitiltani. A kölcsönös tisztelet talajára helyeztük külpolitikánk egészét és kapcsolatainkat a tőlünk keletre eső világgal" - mondta az MTI szerint Szijjártó a beruházásról (ami a kínaiaknak újabb uniós gyártást és piacot hoz, a debrecenieknek meg komoly környezeti terhelést - ivóvízelvonást - és vendégmunkások tömegét).

Szijjártó szerint tavaly rekordot döntött, 11 százalékos növekedéssel 12 milliárd dollár fölé emelkedett a kínai-magyar kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene, és a bővülés mértéke az idei első fél évben is 7 százalékos volt.