- Milyen hozzáadott értékkel rendelkezik a záhonyi vasúti csomópont, melyek azok a szolgáltatások, amelyekkel gördülékenyebbé teszik az EU és Kína közötti vasúti kapcsolatot?
- Záhony egy egyedi térség, melyet jól kell kihasználnunk a jövőben. Itt történik például a nyomtávváltás is kelet felől, ami egy hatalmas előnyt jelent számunkra, azonban azt is megmutatja, hogy elengedhetetlen az átrakodó műszaki fejlesztése. Növelnünk kell a konténerkapacitást is, amely – pont a nyomtávváltás miatt – konkrét „átemelést” igényel. Ehhez új gépekre, informatikai háttérre és infrastruktúrára van szükség.
Az már most egy előny, hogy ezen a vonalon nincs torlódás, nem állnak a tehervonatok 3-4 napokat. Az átrakó kapacitása napi 3 konténervonat kezelését képes kiszolgálni, jelenleg azonban csak átlagosan 2 vonat érkezik hetente. A CELIZ által megvalósuló fejlesztések célja, hogy akár napi 10 konténervonatot is kezelni tudjon az átrakó, illetve, hogy ez a mennyiségű vonat valóban meg is érkezzen Kínából Záhonyba.
- Mekkora a teljes beruházás, milyen megtérüléssel számolnak?
- Ez egy több milliárd forintos beruházás, a pontos részletek most vannak kidolgozás alatt, ezután lehet közelebbi számokat mondani. Azonban itt megjegyezném, hogy itt nem feltétlen csak a kiadási oldalt kell néznünk, hanem azt is, hogy mekkora bevételt jelenthet egy jól működő, felfuttatott záhonyi átrakodó a vasúti áruszállításban. Közép- és hosszútávon a beruházás összköltsége megtérül, sőt, az egyéb „bevonzó” hatása miatt, munkahelyek is létrejöhetnek a keleti régióban, ahol ez kulcskérdés. Ez felismerve egy, a kínai cégek számára kialakított ipari park előkészítése is a fejlesztési projektünk része.
- Hány szerelvényt kezeltek eddig a csomópontban, mik voltak az első tapasztalatok?
- Jól látszik az a fejlődés, ami az elmúlt tíz évünket jellemezte.
Míg 2010-ben mindössze 1 vonat érkezett, ez a szám 2020-ra elérte a 34-et.
Azt tapasztaljuk, hogy az erősödő kereskedelmi forgalom miatt, jellemzően az úgynevezett konténervonatok száma emelkedik. Záhonynak pedig itt a feladata: ezeket a konténervonatokat kell kiszolgálni, megteremteni azt a környezetet, hogy ez az új útvonal is vonzó legyen a kínai cégeknek.
- Mekkora forgalomra számítanak a következő években?
- Ambiciózus, de nem lehetetlen célt tűztünk ki magunk elé: 2025-ig 3000 vonat érkezését várjuk, tehát jelentős forgalomnövekedésre számítunk.
- Mennyivel növelheti a csomópont a Kína és Magyarország közötti kereskedelem volumenét?
- A Magyarország és Kína közötti kereskedelmi volumenre nem lehet panasz, áruszállításban 2020-ban először vált Kína Magyarország legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnerévé, megelőzve ezzel az Egyesült Államokat. Tehát a növekedési volumen a két ország között eddig is dinamikus volt, amennyiben az új csomópont által a szállítmányozási tevékenység hatékonyabbá válik, úgy akár a mostanihoz képest többszörös növekedésre számíthatunk.
A kereskedelmi volumennél nagy kihívás az európai országok számára, hogy míg Kínából tömött konténerek érkeznek, addig a nyugati országoknak nehézségeket okoz ezeket a konténereket megtöltve visszaküldeni Kína felé. Fontos lenne gazdaságstratégiai szinten foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetne az import és az export arányát kiegyensúlyozottabbá tenni.
- Átírta-e az eredeti terveket a koronavírus-járvány miatt felfutó e-kereskedelem?
- Ez inkább csak megerősített minket abban, hogy Záhony térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztése relevánsabb, mint valaha. Az e-kereskedelem növekedése egyértelmű, egyre több áru fog érkezni Kínából az Európai Unió területére, nekünk pedig azon kell dolgoznunk, hogy ennek a forgalomnak a minél nagyobb része Magyarországra érkezzen be először, és innen kerüljön elosztásra az EU többi országába.
- Miként hathat a csomópont a légi vagy akár a vízi szállításra Kína és az EU viszonyában?
- Azt kell látni, hogy az áruk, nem igazán versenyeznek egymással. Mindegyik megtalálta a maga „útját”, hogy nagyon sokszor az áru adottsága dönti el, hogy min érkezik vagy min keresztül halad az adott célország felé.
- Hogyan kapcsolódik a csomópont a Budapest-Belgrád vasútvonal-fejlesztéshez
- A kínai kormány külpolitikai gazdaságstratégiája az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés, amelynek célja a szárazföldi és tengeri kereskedelmi útvonalak fejlesztése a Kína és Európai közötti óriási területen. Kína ennek megfelelően azoknak a kínai vállalatoknak fog elsősorban támogatást nyújtani a külföldi terjeszkedésükben, akik az Egy Övezet Egy Út mentén kívánnak üzleti tevékenységet folytatni. Ezért fontos, hogy Magyarország 2015-ben az európai országok közül elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, így teljes mértékben rajta van a kínai befektetők térképén.
A kínai kormány nagy jelentőséget tulajdonít a CELIZ projektnek és úgy véli, hogy a projekt a Budapest-Belgrád vasúti fejlesztéssel együtt egy fontos híd szerepet tölt be a kínai és közép-kelet-európai országok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés megerősítésében. 2021. február 9-én, a 17+1 Kína – KKE vezetők csúcstalálkozóján a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alá tartozó Egy Övezet Egy Út Promóciós Központ igazgatóhelyettese és Magyarország kínai nagykövete aláírták a „Kína-Magyarország közötti kiemelt együttműködési projektek listáját”, amelyre a Budapest-Belgrád projekt mellett a CELIZ is felkerült.
- Milyen kihívásokat jelent az Oroszországból is érkező szállítmányok kezelése?
- Nem jelent kihívást, hiszen minden – például Kínából érkező áru – már most is Oroszországon keresztül érkezik felénk. A cél az, hogy mindez a forgalom, ennek a forgalomnak a nagy része, Záhonyon keresztül utazzon tovább.
- Milyen területen működő cégek érdeklődnek a záhonyi ipari park iránt, hány vállalattal folynak előrehaladott tárgyalások?
- Kínában négy helyen (Peking, Linyi, Shenyang és Shenzhen városokban) vagyunk jelen irodákkal, ezáltal a kínai munkatársaink megfelelően képesek lefedni Kína összes régióját. Az elmúlt egy évben folyamatos volt a CELIZ projekt promóciója különböző kereskedelmi kiállításokon, kamarák és üzleti szövetségek rendezvényein, valamint a releváns kormányszervekkel is sikerült egy kiváló együttműködési kapcsolatot kiépíteni. Így például Sanghajban az 5 napos China International Import Expo (CIIE ) is rész vettünk, ahol Magyarország kiemelt díszvendég volt, így standunk nagy népszerűségnek örvendett.
Ezeken az intézményeken keresztül több ezer kínai céggel sikerült megismertetni a projektet, nem ritka, hogy 1-1 online rendezvényre 1000 fölötti számban csatlakoznak be kínai vállalatok. Természetesen azon cégek számára, akiknek bővebb információra van szükségük a kínai kollégák személyes találkozó keretein belül nyújtanak konzultációt.
25 céggel folynak előrehaladott tárgyalások, 4 cég pedig már kifejezetten jelezte a szándékát egy magyarországi gyáregység létrehozására. Ők amint a járványhelyzet engedi, ellátogatnak Magyarországra egy személyes egyeztetésre.
Az érdeklődő cégek tevékenységi köre nagyon széles, de talán kiemelendő az autóipari alkatrészgyártó és az ICT elektronikai termékekkel foglalkozó vállalatok érdeklődése. Ettől függetlenül érkeznek bemutatkozó anyagok a kertészeti eszközgyártóktól egészen a műanyag-helyettesítő környezetbarát anyagok előállítására szakosodott vállalatokig.
A cikk megjelenését a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. támogatta.