Az év végi alacsony bérkifizetések és az erős svájcifrank-árfolyam miatt emelkedő törlesztőrészletek csökkentették a szektor "rendelkezésére álló" jövedelmet. Az óvatossági megfontolások 2010 során mindvégig erősek voltak, ami a válság előtti évekhez viszonyítva magas megtakarítási rátában tükröződött.
A kormányzat 2010 őszén még arra számított ugyanis, hogy a háztartások fogyasztása − a 2009-es 6,8 százalékos és a 2010-es 2,2 százalékos csökkenés után − 2011-ben lényegesen, 2,6 százalékkal nő − derül ki a 2010-es költségvetés általános indoklásából. Az optimista prognózis mögött a lakosság jövedelmi helyzetének érdemi javulása állt, amelyet a kabinet a kedvező adórendszerbeli változásokra és a versenyszférában foglalkoztatottak számának növekedésére alapozott. A büdzsé készítői ugyanis azzal számoltak, hogy az szja-nak a korábbinál alacsonyabb mértékkel történő egykulcsossá alakítása és a bevezetésre kerülő családi adókedvezmények rendszere érezhető módon csökkenti a lakosság adóterhelését, egyben növeli az elkölthető jövedelmét. Egyelőre azonban ezek a várakozások nem teljesültek. Emellett tavaly ősszel még úgy látszott, hogy idén megkezdődik a banki hitelaktivitás újbóli élénkülése is, javítva a háztartások potenciális jövedelmi helyzetét − ez szintén várat még magára.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb prognózisa szerint 2011 egészében a reálkeresetek két százalék körüli mértékben nőnek, ezen belül a versenyszférában 2,5, a közszférában 1 százalékkal bővülhetnek. A kutatók úgy vélik, hogy a szürke jövedelmek arányát növeli az elvárt bér megszűnése, az alacsony jövedelműek foglalkoztatásának költségesebbé válása és a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítése. A háztartások vásárolt fogyasztása azonban ennél kevésbé, 1,5 százalékkal nő: egyrészt a hiteltörlesztési terhek magasak, másrészt a bizonytalan jövő is tartalékképzésre ösztönöz. Hasonló irányra számít a Kopint-Tárki is, a legutóbbi előrejelzés szerint a magánfogyasztás volumene idén két százalék alatti mértékben emelkedik, ezzel párhuzamosan a lakosság megtakarítási aktivitása tovabb javul (főként a jelentősebb jövedelemnövekedést elérő, amúgy is többet kereső háztartások körében).
Egyelőre semmilyen optimizmus nem látszik a háztartásoknál: minden második magyar a munkanélküliség növekedésére számít, ráadásul a válaszadók túlnyomó része az árak emelkedésével is számol − derül ki a GfK Hungária fogyasztói bizalmi felméréséből. A helyzetet leíró index értéke 2011 márciusában újabb 17 ponttal, 140,5 pontra esett. A 2010 őszén megtört fogyasztói bizalom az utóbbi hónapokban tovább csökkent. A vásárlási hajlandóság a válság mélypontján, 2009. márciusban mért szinten van. Ennek oka elsősorban a makrogazdaság alakulása, melyben kiemelt szerepe van az infláció növekedésének, a benzin-, valamint az élelmiszerárak emelkedésének − mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója (Napi Gazdaság, 2011. március 31.) A hitelfelvételi kedv is lanyhult: a lakosság harmada úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 60 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt.
| • Az szja-szabályok hatása a nettó jövedelemre |
| • Svájci frank árfolyamától függő törlesztőrészletek |
| • A megtakarítási ráta növekedése |
| • A hitelfelvételi hajlandóság egyelőre alacsony |
| • A szürke jövedelmek aránya várhatóan emelkedik |
| • A munkanélküliség csak lassan csökken |
Forrás: Napi Kereskedelem-gyűjtés