Idén márciusában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a naptárhatástól megtisztítva 7,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben mért 7 százalékos növekedés az idei legmagasabb adat, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben regisztrált 7,8 százalékos bővülés az idei leggyengébb - derül ki a KSH pénteken közzétett kiskereskedelmi gyorstájékoztatójából.

A kiemelkedően jó januári és februári forgalom után a nem élelmiszer-kiskereskedelmi szektor gyengébb márciusi adatára a nagyobb partnereink forgalma alapján már számítottunk. A lassulást alapvetően a két hosszú hétvége magyarázza - a pihenés ideje alatt szokásosan megcsappan ugyanis a vásárlási kedv -, ezt a negatív hatást pedig a március 10-i szombati munkanap sem ellensúlyozta - kommentálta a friss statisztikát Bengyel Ádám, a Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózatát működtető Foxpost Zrt. vezérigazgatója.

Kapcsolódó

Az idén folytatódik a csomagküldő és internetes kereskedelem súlyának növekedése, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmen belüli részaránya minden bizonnyal meghaladja majd a 11 százalékot. 2014-ben ez az arány még 6 százalék alatt volt, tavalyelőtt már 8,5, 2017-ben pedig közel 10 százalékot tett ki a KSH adatai alapján.

Az internetes és csomagküldő kereskedelem erősödése a szállítási módok átrendeződésével is együtt jár: a házhoz szállítás rovására egyre nagyobb szerephez jut az úgynevezett fix pontos (csomagautomata, üzlethelyiség, stb.) személyes átvétel - magyarázta Bengyel Ádám. E trendekre reagálva a Foxpost az idén 36 új csomagautomatát telepít országszerte, így az év végére már több mint 100 helyszínen - jellemzően a nagyobb bevásárlóközpontokban, hipermarketekben - lesz jelen.

A lakossági fogyasztás a húzóerő

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint az első negyedéves kiskereskedelmi adatok azt sugallták, hogy a gazdaság növekedési üteme kifejezetten erős lehetett az első negyedévben. A KSH május 15-én teszi közzé előzetes gyorsbecslését az első negyedéves GDP adatokra vonatkozóan, amely minden bizonnyal 4 százalékot meghaladó éves növekedést mutat majd. A bővülés meghatározó hajtóereje lehetett az erősödő lakossági fogyasztás, amit segített a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, illetve a reálbérek további emelkedése. Mindez egyébként nemcsak első negyedévre, hanem az idei év egészére igaz lehet. Az Erste szakértőinek becslése szerint így 3,7 százalékos lehet idén a magyar GDP növekedési üteme, és ezt az előrejelzést inkább felfelé mutató kockázatok övezik.

Az új lakások átadási hulláma újabb lökést adhat

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése összhangban van a kimagasló bérnövekedéssel. Az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom a GDP-növekedés további gyorsulását is támogathatta.

Az idén folytatódó, jelentős, 7 százalékhoz közeli reálbér növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, amely azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat. Így a tavalyi összességében 5,3 százalékos növekedést az idén kissé gyorsabb ütemű, 5,5-5,6 százalékos növekedés követheti.

A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén várható átadási hulláma is - folytatta a Takarékbank szakértője. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.

A kiskereskedelem gyorsulása összhangban van a Takarékbank azon várakozásával, hogy idén a tavalyit meghaladó lehet a GDP növekedése, így 4,5 százalékos, vagy akár annál gyorsabb GDP növekedésre számítanak. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt azonban a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti, így a GDP növekedése is meghaladhatja a várakozásokat.

Mindent felülmúlt

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte: a legoptimistább piaci várakozást is felülmúlta a kiskereskedelmi forgalom növekedése. A vártnál erősebb növekedést elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem alakulása mozgatta, amely mögött vélhetően egyrészt a kormány márciusban folyósított 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványai állhatnak, másrészt pedig a korai húsvét is jelentősen befolyásolta a forgalmat. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben a már megszokott erős forgalomnövekedés volt tapasztalható, amit a háztartások jövedelmi helyzetének tartós javulása magyaráz.

Az első negyedévben a vártnál jobban teljesített a kiskereskedelem, nagyjából hozta a tavalyi utolsó negyedéves jó teljesítményt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztás alakulása biztosan nem lesz gátja az újabb 4 százalék körüli GDP-növekedésnek az idei első negyedévben - állapította meg.

Képünk forrása: Shutterstock