A baleset még 2006-ban történt, de a MÁV ÁBE a csődjéig nem fizette ki az ügyfele (miután biztosító egyesületről van szó, pontosabban a tagja) által okozott kárt.

A bíróság felszámolóként a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki, a felszámoló pedig megjelölte azt a határidőt, ameddig a biztosító egyesülettel szembeni igényeket be lehet jelenteni nála. A kárt szenvedett autós ezt egy hónappal lekéste, így a csődtörvény szerint emiatt magára kellett vetnie. Ennek ellenére beperelte a felszámolót, de a bíróság elutasította a keresetét.

Kapcsolódó

Következő lépésként magát a károkozót perelte be, és sikerrel járt. A bíróság 4,8 millió forint egyösszegű kártérítésre és havi 20 ezer forint járadék megfizetésére kötelezte a károkozó magánszemélyt.

Időközben - 2012-ben - megszületett a MÁV ÁBE-törvény és a károsult az ebben foglaltakra hivatkozva, újra beperelte a felszámolót. (Nincs adat rá, de feltehetően biztosabbnak látta a kára megtérülését akkor, ha az állam intézi azt, mint ha egy magánszemély fizet.)

Az első fokú bíróság elutasította a keresetét, mondván hogy az ügyben már született jogerős bíróság határozat - így az "ítélt dolog". Ha a bíróság érdemben foglalkozna az üggyel, akkor a jogerős - mármint a késve bejelentett követelés elutasítására született - ítélet szerint elenyészett anyagi jogosultsága feléledne. Ezt pedig tiltja a polgári eljárásjogi törvény. (Az ítélt dolog azt jelenti, hogy egy jogerősen elbírást ügyben nem lehet új eljárást kezdeményezni. Például egy felbontott házasság újbóli felbontását sem lehet kérni.)

A károsult fellebbezett és másodfokon sem járt jobban, viszont az indoklás változott. Nem az ítélt dolog miatt kell elutasítani a keresetet, hanem azért, mert a MÁV ÁBE-törvény sem ad lehetőséget a már elutasított igény újbóli érvényesítésére. Ezt követte a felülvizsgálat a Kúrián, de a károsult itt is veszített. A legfőbb bírói fórum határozata kifejti, hogy a MÁV ÁBE-törvény hatálya alá csak az a követelés tartozhat, amelyet

  • a vagyonelszámolási eljárás során az arra alkalmazandó szabályok szerint bejelentettek,
  • kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésből származó igény legyen,
  • még nem térült meg és
  • megalapozott kártérítési igénynek minősüljön.

Miután a károkozó a kára bejelentését késve tette meg, így eleve kiesett ebből a körből.