Csődeljárásról elsősorban a hírekből hallhatunk, valamely angolszász jogterületen működő ismertebb céggel kapcsolatosan. Magyarországon azonban jelenleg, ha egy vállalkozás fizetési nehézségekkel küzd, a körülmények és a piaci helyzet jobbra fordulásában bízva a "lyukakat tömködi be" és azokat a tartozásokat próbálja rendezni, amelyek a leginkább égetők. Egyszerűen szólva menekül a felszámolási eljárás elől, amely azonban előbb vagy utóbb, úgy is utoléri. Még az is ritka és a hitelezők részéről - közöttük az adóhivatallal az élen -, ha az adós a tartozásai átütemezését kéri. Ilyen körülmények között olyan rendszerszintű változtatásokra, amelyek az adósságtenger növekedéséért felelős okokat megszüntetnék, természetesen nincsen lehetőség, pedig ez lenne a társaság hosszútávú fennmaradásának záloga - véli Pajor Dávid ügyvéd.

Mi is a csődeljárás?

A csődeljárás lényege, hogy a fizetési nehézséggel rendelkező, akár már fizetésképtelen helyzetben lévő adós - a bíróságra történt előterjesztéstől számított - egy munkanapon belül fizetési haladékot kapjon a tartozásaira. Ettől az időponttól kezdődően a fizetési haladékra tekintettel nem kerülhet sor felszámolás elrendelésére, a már előterjesztett felszámolási kérelemről sem határozhat a bíróság.

A csődeljárás megindítása azonban nem pusztán lehetőséget jelent és fizetési haladékot, hanem kötelezettségeket is. Az adós társaság élére vagyonfelügyelőt rendel ki a bíróság, aki a képviseleti jogot gyakorolja a moratórium alatt. Ezen moratórium alatt kell az adós társaságnak a racionális gazdasági működés tervét felállítani, a működést pedig olyan módon átalakítani, hogy az gazdaságos és profitábilis legyen. Ezen túlmenően gazdálkodási tervet kell kidolgoznia, amely bemutatja, hogy a hitelezők mi alapján várhatják követelésük megtérülését.

Mennyi időt lehet nyerni?

A moratórium 120 napra vonatkozik, amely egy alkalommal további 120 nappal meghosszabbítható abban az esetben, ha ehhez a hitelezők - hitelezői osztályonként - fele hozzájárul. A moratórium ideje alatt a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a pénzforgalmi számlákkal szemben beszedési megbízás (inkasszó) sem teljesíthető és bírósági eljárás során beszámításnak sincsen helye. Fontos, hogy a fizetési haladék többek között a munkabér jellegű kifizetésekre, a közüzemi tartozásokra és a forgalmi adókra nem vonatkozik - ezekre vonatkozóan külön megállapodás alapján van lehetőség halasztásra és részletfizetésre - hívta fel a figyelmet az ügyvéd.

Kiút lehet az alagútból

Az adósnak a fizetésképtelen helyzetből való kilábalására vonatkozó tervet a moratórium kezdő időpontjától számított 60 napon belül megtartandó tárgyaláson kell elfogadtatnia a hitelezőkkel. A kilábalási terv kidolgozása a vagyonfelügyelő bevonásával készítendő el, aki azonban a gyakorlatban afelett őrködik, hogy az adós vagyona a hitelezők kárára ne csökkenjen. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az első tárgyaláson, a moratórium időtartama alatt lehetősége van az adósnak az ajánlata átdolgozására és ilyen módon a hitelezőkkel való elfogadtatásra. Az ajánlatot nem minden hitelezőnek kell elfogadnia, hanem elegendő, hogy a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokba sorolt hitelezők fele egyetértsen vele; ilyen módon a létrejött egyezség minden hitelezőre kiterjed - ez a kényszeregyezség.

Összességében elmondható tehát, hogy amennyiben reális lehetőség van az adós társaság által folytatott gazdasági tevékenység eredményességére, abban az esetben a csődeljárás áthidaló lehetőséget tud nyújtani a gazdaságtalan működésről egy rentábilis üzleti struktúrára való átállásra - véli az ügyvéd.