A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
A hazai bankok egyértelműen a tavaly decemberi megállapodás felrúgásának tartják Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottsága elnökének az árfolyamgát igénybevételi lehetőségét kiterjesztő tegnapi javaslatát. Rogán úgy módosítaná a törvényt, hogy a 30 millió forintos felső értékhatár ne az ingatlan szerződéskori forgalmi értékére, hanem a felvett hitel összegére vonatkozzon. A képviselő szerint a megoldással az érintettek 85-90 százaléka helyett 97 százalékának nyílna lehetősége az árfolyamrögzítésre.
A bankok szerint a kör bővülésével nagymértékben emelkedik majd a banki (és kormányzati) veszteség: az MNB korábbi (végtörlesztés előtti) becslése szerint a szerződések 2,1 százaléka van 20 és 30 millió forint között - ahol a mostani nyitás lehetőséget jelentene -, ez azonban a teljes hitelállomány 7,2 százalékát, 351 milliárd forintot jelent. A PSZÁF szerint a 160 ezer végtörlesztő fix árfolyamon számítva átlagosan 5,5 millió forintot fizetett vissza a január végével lényegében lezárult lehetőséggel élve, így borítékolható, hogy a nagy összegű kölcsönszerződések nem koptak ki aránytalanul nagy mértékben a rendszerből.
A bankok korábban szó nélkül hagyták, hogy a megállapodáshoz képest 2 hetet csúszó törvényjavaslat fél évvel kitolja az árfolyamgát igénybevételének lehetőségét, illetve hogy az igénybe vevők köre a lakáslízingesekkel bővül.
Azt azonban már megütközve fogadták, hogy Rogán hétfőn arról tájékoztatta a bizottságát, hogy a Magyar Bankszövetség támogatja azt a javaslatot, amely szerint a különadótörvényt úgy módosítanák, hogy a visszajáró összeget állampapírban utalhatná az állam a cégeknek. A decemberi megállapodás ezt a lehetőséget csak a végtörlesztésből eredő veszteségeket csökkentő, maximum 30 százalékos különadó-visszatérítésre nyitotta meg, a pénzvisszautalás alternatívájaként. A bankok vállalták, hogy egy éven belüli lejáratú állampapírokat fogadnak el piaci árfolyamon és azokat lejáratig tartják. A konstrukció azonban nem vonatkozott sem a 90 napnál hosszabb ideje tartozókhoz kapcsolódó leírásra, sem az árfolyamgát gyűjtőszámláján keletkező megosztott veszteség állami részének visszaírására.
A Rogán-javaslat nyomán megindult a módosítók sora, a fideszes Heintz Tamás az árfolyamgát I.-ben szereplő 2 forintra húzná vissza a japán jen árfolyamgátszintjét, ezzel (a K&H mellett) éppen az OTP-n ütne nagyot. A külföldi anyabankokat a kormányzat együttműködési hajlandóságáról már igen nehéz lesz meggyőzni, a törékeny bizalom elmúltával pedig félő, hogy pillanatokon belül racionalizációs lépésekre szánják el magukat.