Átlépte az 500 forintos lélektani határt egy csésze kávé átlagára a magyar városközpontokban – derült ki a ClientFirst Consulting felméréséből. Az országszerte 124 kávézót próbavásárlásokkal felmérő cég kutatásából az is kiderült, hogy csaknem 15 százalékkal drágább az ország nyugati országrészében ugyanaz a kategóriájú kávé, mint a keleti megyékben. A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy habár számos helyen igyekeznek javítani a vásárlói élményen, a magas ár nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügyfél jobb minőségű terméket és magasabb szintű kiszolgálást kap.

A tavaszi újranyitás óta számtalan visszajelzés érkezett a kávézók részére, hogy a vendégek kisebb-nagyobb áremelkedést észleltek a kedvelt vendéglátóhelyeiken. Az ügyfélkiszolgálás piacán Magyarországon 20 éve jelenlévő ClientFirst Consulting áprilistól május végéig tartó felmérésében összesen 124, az ország megyeszékhelyein és nagyvárosaiban működő kávézót vizsgáltak meg próbavásárlásokon keresztül, hogy adatokkal is alátámasszák a vásárlók tapasztalatát. Ami az eredményeket illeti: a kutatásban vizsgált minta alapján ma Magyarországon egy csésze kávé 514 forintba kerül a városok forgalmas, könnyen megközelíthető és jó lokációjú helyein. A régiónkénti eltéréseket tekintve a kávé áráról elmondható, hogy Nyugat-Magyarország és a főváros között minimális a különbség (540 illetve 550 Ft), addig Kelet-Magyarországon lényegesen kevesebbet kell fizetni egy csésze finom feketéért a városközpontokban (465 Ft). A kávéfajtákat tekintve az espresso és a cappuccino között jelenleg több mint 100 forint a különbség (espresso: 431; cappuccino 572).

Kapcsolódó

A kávé mellett az ásványvíz és a szendvicsárakat is összehasonlította a ClientFirst Consulting. Ebben a tekintetben feltűnően nagy volt a szórás a termékek között: amíg egy második kerületi, budai kávézóban akár 800 forintot is elkértek egy 0,33 deciliteres kiszerelésű ásványvízért, addig Bács-Kiskun megyében 90 forintért volt kapható ugyanaz a termék. A szendvicseket tekintve külön vizsgálati kritérium volt, hogy a próbavásárlóknak a kávézóban elérhető legolcsóbb szendvicset kellett listázniuk. Ebben a kategóriában sok különbség volt az egyes ételek minőségében és a felhasznált alapanyagokban is. Amíg Békéscsabán már 250 forintért lehetett rendelni a városközpontban egy egyszerű szendvicset, addig Zalaegerszegen 2890 forintot kértek a minőségi alapanyagokból készült termékért, ami a választék legolcsóbb darabja volt.

Az árakra a kávézó földrajzi elhelyezkedése, felszolgált termék minősége, márkája mellett a helyen tapasztalható kiszolgálásnak is hatnia kellene, ez azonban nem mindig érvényesül – mondta Mózes István a kutatást végző ClientFirst Consulting ügyvezetője. Az eredmények ugyanis arra mutattak rá, hogy az ügyfelek elégedettsége nem egyenesen arányos a vendéglátóegységek árszintjével. „Ha egy kávézóban magasak az árak, a betérő vendégek elvárása is értelemszerűen nagyobb. A kutatásunkból is kiderült, hogy egy alacsonyabb árszínvonalú vidéki helyszín az elégedettségi rangsorban meglepően simán megelőzhet akár egy budapesti belvárosi prémium kávézót is. A földrajzi elhelyezkedési különbség a személyzet kedvességével és kellő odafigyeléssel ugyanis áthidalható” – tette hozzá Mózes István.

A felmérés eredményei alapján is kijelenthető, hogy a feltételezés fordítva is érvényes: ha egy magasabb árazású helyen kevésbé törődnek a vendéggel, akkor szinte garantáltan negatív élménye lesz az adott helyről. „A vendéglátóipar újraépülésének a kulcsa viszont éppen ez lenne: azok a helyek, amelyek jobban figyelnek a vendégre, és kiváló kiszolgálásukkal ösztönzik a visszatérést, sokkal nagyobb valószínűséggel térne vissza a járványhelyzet előtti szintjükre. Akik viszont erre nem fektetnek elég hangsúlyt, komoly problémákkal nézhetnek szembe a közeljövőben” – mondta az ügyvezető.