Egy hét alatt több ezer cégvezető, befektető, startup és egyetemista kereste fel a New York-i Techweek kiállítást. A látogató számára elsősorban a bemutatott termékek - értsd kiforrott vagy embrionális állapotban levő ötletek - jelentenek vonzerőt. A kis könyöklő asztalokra helyezett laptopokon több tucat sor remek újdonságot mutatnak be a jövő Bill Gatesei.

Az újdonságok döntő része - mi más - mint a közösségi médiához kapcsolódó szolgáltatás volt. A startupos kiscégek egy része a már működő social media termékek kiegészítését kínálta a néha tanácstalannak látszó látogatóknak.

A webanalizáló, hirdetést optimalizáló, tartalomfejlesztést kínáló megoldások között érdekes volt például a gokid.mobi (www.gokid.mobi) amely egyfajta társasági telekocsi szolgáltatás fejlesztett ki. Stefanie Lemcke alapító-cégvezető ugyanis azt vette észre, hogy a nagyvárosokban egyre nagyobb gond a gyerekek iskolába vitele. Számításai szerint az USA-ban - ahol egyébként iskolabuszokkal szállítják a tanulókat - 32 millió gyereket a szülők kénytelenek fuvarozni. A probléma megoldására a helyi közösségek alkalmasak a gokid alkalmazásával. A szülők egy okos telefonos alkalmazással ismerős családokkal szervezhetik meg az iskolába járást. A Detroitban  már 10 iskola bekapcsolásával működő applikáció állandó kapcsolatot tesz lehetővé az autót vezető "ügyeletes szülővel", és persze a gyermekkel is.

Halál a drónokra

Nem kevésbé érdekes alkalmazás a Drone Go Home. Az alig négyfős cég egy világszerte jelentkező problémára, a drónok kontrollálhatatlan repülésére talált megoldást. Linda Ziemba, a cég elnöke a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy internetes szolgáltatók bekapcsolásával szeretnék a drónvadászatot elérhetővé tenni.

A celebek, a katonaság, a kisközösségek, börtönök és persze a repülőterek számára már most létfontosságú a drónok kordában tartása, ami egyelőre teljesen megoldatlan világszerte. A parányi - ám egyre nagyobb mérettel jelentkező - repülő szerkezetekből 2012-ben még egyetlen darabot sem adtak el az USA-ban, tavaly viszont már 2,5 millió darabot forgalmaztak. Becslések 2020-ban már évi 25 millió eladását vetítik előre. A magánéletet és biztonságot is veszélyeztető drónok ellen egyelőre hatékony védekezés nincs, csupán próbálkozások vannak.

Az amerikai törvények szerint - és ehhez hasonló a magyar szabályozás is - még akkor sem lehet megsemmisíteni a drónt, ha az valós életveszélyt, netán terrorveszélyt jelent. A www.dronegohome.tech alkalmazásával lehetőség nyílik a drón irányítójának pontos meghatározására és a drón eltérítésére is. Mindez azért is különösen fontos, mert a repülő "bogarak" hatótávolsága is egyre nő, ami a megnövekedett gépmérettel együtt a veszély fokozódását is előrevetíti. Az új drónelhárító technológia pilot projektjét Olaszországban, Dubajban és Ausztráliában tesztelik, s csak eztán kerülhet kereskedelmi forgalomba az Egyesült Államokban.

Panelek a jövőről

A piactéri forgatag zaja néha túlharsogta a szomszédos teremben zajló pódiumbeszélgetéseket. Ezek közül a legizgalmasabb talán a bevándorlók által indított vállalkozásokról szólt. Egy ír, egy kínai és egy kolumbiai startup tulajdonos fiatal beszélgetéséből egyértelműen kiderült: nem a cégalapítás és bevezetés, hanem a vízum és a tartózkodásra jogosító zöld kártya megszerzése a  legnagyobb probléma számukra.

A kolumbiai Cris Mercado például hatéves kora óta él az USA-ban, de még most sincs zöldkártyája, sem állampolgársága, miközben cége már kinőtt a startup kategóriából és több tucat alkalmazottat foglalkoztat. Mark O'Neil, ír informatikus azzal a tévhittel is leszámolt, hogy a bevándorlók cégei kevés amerikai alkalmazottat foglalkoztatnak. Az ő vállalkozása például 10 európai munkavállaló mellett 500 amerikait foglalkoztat. Egy, a beszélgetés során elhangzott összesített adat szerint New Yorkban 86 ezer olyan cég működik amely tulajdonosának nincs zöld kártyája, miközben az általuk előállított értéket évente 3 milliárd dollárra becsülik.

A jövő a smart város

Több előadást is szenteltek a szervezők az okos városoknak. Az eddig legjobban sikerültnek tartott Barcelona tapasztalatairól Josep-Ramon Ferrer, a város smart city irodájának egykori igazgatója számolt be. A katalán nagyvárosban nem csak a közlekedés szervezését, de az energiagazdálkodást, az egészségügyet, a szórakozást is egy alkalmazáscsokorba kötötték. A "kezdőkörbe" a város 70 éven felüli polgárait vonták be, nekik fejlesztettek ki egyszerű és könnyen kezelhető alkalmazási lehetőségeket.

Az ötvenezres közösséget ma már a 2 milliós teljes lakosságra növelték és összesen 200 különféle alkalmazást vehetnek igénybe a lakók. Barcelona teljes és ingyenes wi-fi lefedettségére azonban egy eurót sem fordítottak, hiszen magáncégek finanszírozták a projektet. A smart city alkalmazások előnyeit ma már a városba látogató sok millió turista is élvezheti, hiszen ezek nem csak spanyolul és katalán nyelven, de a nagy világnyelveken is hozzáférhetők.

Mi van eladó?

A Szilícium-völgy után második legnagyobb startup kockázati befektetéssel büszkélkedő New Yorkban nehéz választani a szakmai események közül, a TechWeek azonban kiváló lehetőséget jelentett magyar startup cégeknek is. Ha másra nem, hát tapasztalatcserére és a piac megtesztelésére: miként lehet befektetőt csábítani a tengerentúlon? Az egyhetes rendezvénysorozaton ugyanis cégek, ötletek és emberek találhatnak egymásra. (A belépődíj egyébként cégvezetőknek 120 dollár, a startuposoknak 80 dollár, plusz pénzt szednek a nagy kiállítóktól a standokért is.)

A múlt csütörtöki Expo napon összesen öt magyar cég vett rész, a Seon, az Ozonextrade, a Reporter, a Brookerchooser és a Wearnotch. Előbbi három a nemzeti kereskedőház Innotrade programja segítségével, míg utóbbi kettő saját forrásból. Az Expon való részvételt egyébként a New York-i Főkonzulátus szervezte, és ez utóbbi külön standdal is megjelent a kiállításon. A pulton elhelyezett vaskos kötet Hungarian Expertise of Traditional Innovation bizonyára nem a TechWeekre készült, mert a magyar innováció néhány kiemelt területét (mezőgazdaság, egészségügy, ICT, intelligens városok, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás és porcelánipar) mutatta be. (A főkonzulátusnál kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy e mellett még a HIPA által készített Click Hungary, valamint a startup világot bemutató, a főváros által összeállított Persective kiadványok, és a Budapest Water Summit 2016-ot népszerűsítő brossurákat is kivitték a TechWeekre - de ezeket tudósítónk nem látta.)