Rekord forgalmat ért el tavaly a magyarországi faktoringpiac, de az EU-ban tapasztalt tendenciával ellentétben csökkent a mikro- és kisvállalatok részesedése a faktorált forgalomból - mondta Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke.
A szervezet tagvállalatai - amelyek elsősorban élő, elismert követeléseket finanszíroznak, illetve vásárolnak meg - 2017-ben 1858 milliárd forint összegben vásároltak vállalatoktól vevői, illetve egyéb kötelezettekkel, például az állammal szemben keletkezett követeléseket. A növekedés 14 százalékos volt az előző évihez képest. Egyelőre 2018 is jól alakul, az első negyedévi 463 milliárd forint 23 százalékos növekedést jelent.
A forgalom bővülésével a finanszírozás volumene is rekordot döntött, mivel 15 százalékkal 194 milliárd forintra nőtt 2017-ben. A faktoringszolgáltatók könyveiben 2017 végén összesen 225 milliárd forint megvásárolt követelésállomány volt nyilvántartva, amely szintén a mindenkori legmagasabb érték. A forgalom 95 százalékát a belföldi faktoring teszi ki.
Jelentős változás történt az úgynevezett visszkeresetes (amikor az ügyfél köteles visszafizetni a ki nem fizetett számlára folyósított finanszírozást) és visszkereset nélküli ügyletek megoszlásában. Míg 2016-ban a követelések 60 százalékát visszkeresettel finanszírozták a faktorok, 2017-ben már csak 47 százalék az arány. A változás oka, hogy az újonnan kötött faktoring ügyleteknél az ügyfelek nagyobb mértékben igényelték a fizetésképtelenség kockázatát kizáró konstrukciókat, és ennek átvállalására a pénzügyi szektor is nagyobb készséget mutatott. Az utóbbi két esztendőben megváltozott a faktoringot igénybe vevő ügyfélkör összetétele is. A csak nyilvántartásra átvett követelések aránya változatlan maradt, 4 százalék körül alakult.
A mikrovállalkozások 2016-os 7 százalékos részesedése 4 százalékra csökkent, a faktorált forgalomból pedig 21-ről 9 százalékra csökkent az arányuk. Ezzel szemben a középvállalatok részesedése 21 százalékról 30-ra ugrott a nagyvállalatoké pedig 51 százalékról 57-re. A nagyvállalatok a faktoringot a finanszírozási és likviditásmenedzsmenti funkció mellet a vevőkockázat csökkentésére és working capital optimalizálásra is alkalmazzák.
A faktorált forgalmon belül a kereskedelem részesedése 48 százalékról 54 százalékra nőtt, míg a szolgáltatók följöttek a második helyre, a 2016-os 17 százalékról 19 százalékra változott, míg az ipari, termelő vállalatok súlya 18 százalékról 15 százalékra mérséklődött - derül ki a szövetség adataiból.
A magyar piacon körülbelül 40 aktív szereplő nyújt kereskedelmi faktoring szolgáltatást. A piac erősen koncentrált: az első 10 szereplő lefedi a piac 95 százalékát, közülük az első 5 produkálta a forgalom 85 százalékát. A piacvezetők erős pénzügyi háttérrel rendelkező bankok, működésük élesebbé teszi a piaci versenyt. A versenyben az ár mellett mind fontosabbá válik a rugalmasság, a gyors kockázati döntéshozatal, a piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodó termékpaletta és az innováció. A nagyvállalati ügyfelek mind nagyobb súlya a faktoringot igénybevevő ügyfelek körében ugyanakkor egyre lejjebb nyomja az árakat.