Most, hogy a tisztviselők látták a júniusi euróövezeti rekord magas inflációs adatot, amely kulcsfontosságúnak tekinthető a következő monetáris lépésük szempontjából, szerdán ülnek össze az utolsó tervezett alkalomra, hogy felkészüljenek a július 20-án kezdődő kétnapos ülésükre. Már egyre kevésbé szól ez arról, hogy 25 vagy 50 bázispontos emelést hajtanak végre, bár még ebben is vita van.
A legégetőbb probléma már az, hogy kitört az olasz adósságválság, amely miatt Christine Lagarde, az EKB elnöke kénytelen volt rendkívüli tárgyalásokat tartani és egy új eszközre vonatkozó ígéretet kicsikarni. Az egész szigorítási ciklus, amelyről a tisztviselők évek óta álmodoznak és hetek óta beszélnek, azon múlik, hogy képesek-e úgy cselekedni, hogy a befektetők ne kételkedjenek abban, hogy a gyengébb eurótagok képesek lesznek-e elviselni a hitelfelvételi költségek csökkenését, veszélyeztetve ezzel a közös valutát – írja a Bloomberg.
A kamatemelés lehetővé tenné az EKB számára, hogy felzárkózzon a világhoz, ahol már szinte nagy jegybank kamatemelésbe kezdett. Ide tartozik az amerikai jegybank, a Fed is, amely a múlt hónapban jelentősen felgyorsította a lépéseket az 1994 óta legnagyobb mértékű kamatemeléssel.
Az EKB igyekezett felkészíteni a piacokat erre a pillanatra, mivel már júniusban bejelentette a júliusra és szeptemberre tervezett kamatemelések részleteit – és ezután továbbiak következnek az ígéreteik szerint.
A baltiak követelhetik a komolyabb EKB-s szigorítást
Lagarde a múlt héten a portugál Sintra üdülőhelyen tartott éves találkozón megismételte, hogy július 21-én negyedpontos emeléssel kívánnak kezdeni. Pierre Wunsch, a belga központi bank sólyombarát vezetője azt mondta, hogy eldőlt, hogy ez lesz a lépés. A balti államokbeli kollégák azonban nagyobb emelést javasoltak, ha az infláció tovább gyorsul. A lett, litván és észt inflációs szintek 20 százalék körüliek, vagyis érthető, hogy miért lobbiznak az 50 pontos emelésért.
Hogy ez a pénteki 8,6 százalékos – az előzetes konszenzus feletti új rekordot jelentő – inflációs szintnél megvalósul-e, az valószínűleg vita tárgya lesz. A közgazdászok medián becslését az elmúlt évben egy hónap kivételével minden hónapban felülmúlta a pénzromlás.
Ugyanakkor az infláció alapját képező, az energia és az élelmiszerek nélkül számított inflációs mutató júniusban 3,7 százalékra csökkent. A befektetők egyre inkább aggódnak amiatt is, hogy a gazdaság lassulása arra késztetheti a döntéshozókat, hogy a kamatemeléssel kapcsolatban visszafogottabb megközelítést alkalmazzanak.
Baj van a kötvényhozamokkal is
A német kétéves hozamok – amelyek a legérzékenyebben reagálnak a kamatlábak változására – pénteken megfeleződtek a múlt hét elején elért 1 százalékos csúcsról, és miközben a pénzpiacok ragaszkodnak a 75 bázispontos szeptemberi kamatemelésre tett várakozásokhoz, csökkentették a további szigorítás mértékére vonatkozó előrejelzéseiket. A kereskedők most arra fogadnak, hogy a betéti kamatláb a jövő év végére 1,5 százalékra emelkedik, ami egypontos csökkenés a két héttel ezelőttihez képest.
A kamatlábakról folytatott vita elég nehéz lenne anélkül is, hogy ezzel párhuzamosan egy meggyőző válságellenes eszközt találnának ki, amire a döntéshozók ígéretet tettek a június 15-i rendkívüli ülés után. A pontos konstrukció nem világos, bár a monetáris finanszírozás elkerülésének jogi imperatívusza átfogó korlátot jelent. A munkatársak jelenleg javaslatokat dolgoznak ki, amelyeket a Kormányzótanács elé terjesztenek.
Az ECB-s döntéshozók két kulcsfontosságú elemet hangsúlyoztak: az első az, hogy olyan meggyőzőnek kell lennie, hogy az EKB-nak ne kelljen használnia - emlékeztetve a Mario Draghi korábbi elnök által egy évtizeddel ezelőtt, ebben a hónapban beharangozott OMT eszközre. Másodszor, az eszköznek biztosítania kell, hogy az EKB ne növelje a likviditást, ami ellensúlyozná a monetáris politika szigorítására irányuló erőfeszítéseket. Ennek elérésére különböző módok léteznek, bár a tisztviselők a "sterilizálás" kifejezést használták e követelmény leírására.
Egyelőre titkolóznak, de ígérgetnek
Hogy a pénzügyi piacokat sakkban tartsa az intézkedés bemutatásáig, az EKB rugalmasan újrabefekteti a lejáró kötvényeket a pandémiás vásárlási programjában. Ez az intézkedés pénteken lépett életbe, bár nem világos, hogy már megindultak-e vásárlások.
Addig is, mivel ez az utolsó teljes hét a döntést megelőző szünet előtti időszak előtt, a tisztviselők megjelenései, köztük maga Lagarde pénteken, érdeklődésre tarthatnak számot. Az EKB júniusi ülésének jegyzőkönyvét egy nappal korábban teszik közzé.
Bármit is mondanak azonban, az EKB a lehető leghatározottabban elszánt arra, hogy végre kamatemelésbe kezdjen, és ezt csak egy olyan súlyos dolog, mint egy geopolitikai megrázkódtatás tudja kisiklatni.
„Ha még mindig olyan környezetben vagyunk, ahol nincs mély recesszió, és az éves növekedés pozitív, akkor szerintem az első 200 bázispont nem jelent problémát” - mondta Wunsch.