Az elmúlt héten nagy port kavart a magyar sajtóban, hogy a belga Ipsos/LeSoir és RTL Info által végzett közös kutatás szerint az ország lakosságának 13 százaléka legalább egy étkezést kihagyott pénzügyi okokból.

Azt már az elején le kell szögezni, hogy az ilyen felmérések korlátozottak: az anyagi ok sokrétű lehet, tehát valaki például egy benzinkúton inkább nem vesz meg egy drága szendvicset, amikor éhes, de jelentheti azt is, hogy nem engedhet meg magának egy vajas kiflit sem. Ugyanakkor az emberek tapasztalatait, aggodalmait jól jelzik az ilyen közvélemény-kutatások, mert a válaszolók a saját pénzügyi helyzetüket felmérve pesszimistábbak vagy optimistábbak is lehetnek.

Arról tehát nincs szó, hogy az éhhalál fenyegetné Belgium lakosságának 13 százalékát, azaz körülbelül 1,5 millió embert, de az látszik, hogy a válaszolók már olyan alapvető szükségleteknél is spórolnak, mint az élelmiszer-vásárlás.

Adta magát, hogy ha a jelentősen jobb jövedelmi viszonyokkal bíró Belgiumban – ahol vásárlóerő-paritáson nézve kétszer jobban meg lehet élni az átlagfizetésből, mint Magyarországon – ilyen problémákkal szembesülnek az emberek, akkor mi a helyzet itthon a 10,7 százalékos infláció mellett. A magyar áremelkedésben – hiába a hatósági áras termékek – az élelmiszerek ára ugrott meg a legjobban, 18,6 százalékkal. A KSH adatai szerint májusban a margarin 41,4, a kenyér 37,5, a sajt 35,4, a baromfihús 34,3, a száraztészta 33,3, a tejtermékek 30,3, a tojás 29,9, a péksütemények 27,3, az idényáras élelmiszerek 12,8 százalékkal drágultak. Vagyis pénzügyi ok bőven lehet arra, hogy valaki nélkülözzön.

A Napi.hu és a Pulzus Kutató, a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérése alapján a helyzet nagyon hasonló: a magyarok 13 százaléka állította azt, hogy kihagyott egy étkezést pénzügyi okokból. Emellett 51 százalék úgy nyilatkozott, hogy volt olyan az elmúlt két hétben, hogy ugyan nem evett, amikor éhes volt, de nem anyagi lehetőségei miatt hagyta ki az étkezést. Mindössze 34 százalék, aki nem kényszerült ilyesmire. Viszonylag magas a nem nyilatkozók körében a 2 százalékos arány is.

A nők és a fiatalok inkább éheznek

Jelentősebb különbség nem látszik a férfiak és a nők között, akik pénzügyi okokból hagytak ki egy-egy étkezést: 12-14 százalék az arány.

Viszont az látszik, hogy az utóbbi csoport inkább hajlamos arra, hogy más okokból is ne egyen akkor, amikor éhes, mert 57 százalékuk fordult ez elő a közelmúltban, míg a férfiaknál csak 45 százaléknál.

A magyar lakosságot különböző korcsoportok szerint vizsgálva az látszik, hogy a 18-39 éves korosztály az amelyik a leginkább érintett a problémában és pénzügyi okokból kihagyott legalább egy étkezést az elmúlt két hétben, 16 százalékukkal történt ez meg, míg más okokból is ők koplaltak a leginkább (56 százalék).

A középkorúak és a nyugdíjas lakosság kevesebb lemondással él: a 40-59 évesek 12, a 60 évesnél idősebbek 11 százaléka kényszerült anyagi lehetőségei miatt éhezni. Az idősebbeknél egyébként csak 43 százalék azok aránya is, akik nem pénzügyi okokból nem ettek egyszer egy nap. 

Az alapfokú végzettségűek és a vidékiek éheznek a legtöbben

Jelentős különbségek látszódnak abban, hogy kiknek kellett az elmúlt két hétben kihagyni egy étkezést pénzügyi okokból: az alapfokú végzettséggel bíróknál ez 15 százalékot érintett, míg a diplomásoknál csak 6 százalékot.

Viszont a kevésbé képzett csoport 49 százalékával fordult elő, hogy nem pénzügyi okokból hagyott ki egy étkezést, míg a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél is magasabb ez az arány (53-58 százalék). Cserébe a mind a három csoportnál 34-35 százalék között mozgok azok száma, akik lemondás nélkül étkeztek.

Jóval látványosabb különbségek látszanak a lakóhely szerint felosztva a válaszadókat: a fővárosiak 8, a városiak 11, a megyeszékhelyeken élők 13, a községbelieknél 18 százalék azok aránya, akiknek nem volt pénzük, ezért egy étkezést kihagytak. Egyéb okokból viszont a vidéki városokban élők nem ettek egyszer egy napon. Budapesten pedig a legritkább összességében, hogy valaki nem evett, 43 százalékot semmilyen szempontból nem érintette a probléma.

Egy a Pulzus Kutatóval közösen készített korábbi felmérésünk némi magyarázatot ad arra, hogy miért hagyott ki minden nyolcadik magyar egy étkezést: a lakosság mindössze alig 13 százaléka nem spórol sem az élelmiszereken, a ruházkodási cikkeken, a tartós fogyasztási termékeken, az üzemanyagokon vagy más dolgok megvételénél. Viszont az emberek 34 százaléka állította azt, hogy már kevesebb vagy olcsóbb élelmiszereket vásárol.

A kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.„Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!”