Az életbiztosítási szerződésnek számos előnye lehet az örökléssel szemben, azonban nem minden tekintetben helyettesítheti azt, hiszen nem kínál megoldást ingó vagy ingatlan vagyontárgyak halál esetére szóló juttatására, mivel a biztosítási összeg pénzbeli juttatás. Mégis, amennyiben készpénzt kívánunk juttatni olyan személy számára, aki nem közvetlen örökösünk, kedvező megoldást kínálnak a különböző biztosítási termékek – foglalta össze véleményét Brózmann Attila, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.

Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosított személy halála vagy meghatározott életkora elérése esetére a biztosító a biztosítási összeg kifizetésére köteles, természetesen a szerződés alatti díjfizetés ellenében.

A kockázati életbiztosításnál a biztosító csak abban az esetben fizet, ha a futamidő alatt a biztosított személy meghal. A nem kockázati életbiztosításnak számos változata létezik, leggyakoribbak a tőkeképző, megtakarítási célú életbiztosítás, amelynél a befizetett díjakat előre kiválasztott módon fekteti be a biztosító. Emellett lehetősége van a biztosítottnak arra is, hogy a biztosítási kötvényhez tartozó külön számlára pénzt helyezzen el a kedvezményezett javára.

Mivel a biztosított halála esetén, illetve a szerződés lejártakor a biztosító a szerződésben kedvezményezettként megjelölt személy részére teljesíti a kifizetést, így a biztosított célzott és személyre szóló juttatásban részesítheti ezzel a kedvezményezettként kijelöltet. A biztosított szabad belátásának tárgya, hogy ki lehet a kedvezményezett: mind természetes személyre, mind jogi személyre, azaz cégre, egyesületre vagy alapítványra is eshet a választása.

Nem számít be a hagyatékba

Az életbiztosítási szerződés alapján a kedvezményezettnek kifizetésre kerülő biztosítási összeg nem képezi a hagyaték részét, így mentes az öröklés alól.

Ez alól kivétel, amikor az életbiztosítási szerződésnek nincs kedvezményezettje, esetleg a kedvezményezett kijelölése érvénytelen, ilyenkor a kedvezményezett személyét a biztosított örököse váltja fel.

Mindebből látható, hogy az életbiztosítási szerződés kedvezményezettje részére az örökhagyó úgy tud akár jelentősebb vagyont juttatni, hogy arra nem az öröklés keretében, hanem hagyatéki eljárással kerül sor.

További előnyei is vannak

Az öröklési illeték fizetése alóli mentesség az örökhagyó egyenes ági rokona, túlélő házastársa, illetve az örökhagyó testvére által megszerzett örökrészre áll fenn. Az ezeken kívüli személyeknek 18 százalék, lakás esetében 9 százalék öröklési illetéket kell fizetniük.

Mivel az életbiztosítási összeg kedvezményezettként való megszerzése nem öröklés, így az életbiztosítással öröklési illeték fizetés nélkül juttatható halál esetére akár jelentősebb vagyon. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az adózási kötelezettségekre, amelyek az egyes életbiztosítási szerződési konstrukcióknál eltérőek lehetnek.

Az is fontos eltérés az örökléstől, hogy amíg az örökhagyó által esetlegesen felhalmozott és ki nem egyenlített tartozásoknál a jogosultak hagyatéki hitelezőként léphetnek fel az örökséggel, és az örökösökkel szemben, addig a biztosítási összegre nem támaszthatnak igényt, továbbá a biztosítási összeg az örökhagyó tartozása miatt nem kerülhet végrehajtás alá.

Ráadásul a kedvezményezett jellemzően sokkal gyorsabban juthat a biztosítási összeghez, mint az örökös a hagyatékhoz. Míg a hagyatéki eljárás időtartama nagymértékben függ a közjegyzők ügyelosztási rendjétől, munkaterheltségétől, így jellemzően több hónap lehet, addig öröklési szerződésnél ez sokkal gyorsabban megy. A biztosított halála után járó kifizetéshez a biztosító meggyőződik a kifizetés feltételeiről, a kedvezményezett személyéről, majd ezt követően a biztosító már teljesíti is a kifizetést a szerződésben meghatározott feltételek szerint - tette hozzá a szakértő.